Amikor a vizsgabiztos sóhajt

Húszéves voltam, amikor végre rászántam magam arra, hogy elinduljak azon az úton, amelynek a végén ott vár a jogosítványom. Sosem késő elkezdeni, de ahogy belevágtam, rögtön éreztették velem, hogy ezzel elkéstem, hogy csak magamnak nehezítem az életem, amiért nem jelentkeztem rögtön, amint lehetett.

Pedig nekem a vezetés sosem volt egy nagy „wow” élmény. Nem az a típus vagyok, aki a könyökét kilógatva az ablakon, retró zenéket hallgatva hajt bele a naplementébe gondtalanul. Számomra ez csak egy újabb mérföldkő, melyet valamikor teljesítenem kell. Jogosítványra persze szükség van, jól is jöhet bármikor, de nem izgultam rajta, hogy mikor szerzem meg. Egyszerűen csak halogattam ezt a témát.

Most már ott tartok, hogy túl vagyok az első forgalmi vizsgámon. Halál nyugodtan indultam neki, nem remegett a lábam a pedálon, és az sem zavart, hogy egy rendőr és egy vizsgáztató ül mögöttem. Aztán a vezetésem végén közölték, megbuktam. Nem keseredtem el, nem voltam csalódott sem. Majd legközelebb. Igen ám, csak a következő lehetőség több mint három hónap múlva lesz. Három hónap! Most, hogy már belekezdtem, egyáltalán nem akarok ennyit várni. Minél előbb túl akarok esni rajta, hogy végre lezárjam ezt a vezetés témát egyszer és mindenkorra, és hogy a kezemben tarthassam a jogosítványt.

Furcsa, hogy éveken át halogattam az egészet, most meg hirtelen türelmetlen lettem, és kínszenvedésnek érzem kivárni ezt a negyedévet, hogy újra megpróbálhassam. És persze nem garantált akkor sem a sikerem, tehát ki tudja, hol van ennek az útnak a vége. De nem adom fel, mert ha ez a mérföldkő így próbára tesz, akkor nem marad más hátra, mint hogy sebességet váltsak, és újra nekiguruljak.

Horváth Tamás

A lélek útjai

Szinte minden embert foglalkoztat, hogy mi következik a halál után. Sokan boncolgatják ezt a témát attól függetlenül, hogy vallásosak, spirituális beállítottságúak, vagy a tudományos bizonyítékokat keresik. Van élet a halál után? Létezik-e lélek? A tudat csupán az agy működésének eredménye? A kérdésekre a vallások és a tudomány is más és más válaszokat adnak.

A világ nagy vallásai egyértelműen állást foglalnak a halál utáni élet kapcsán: a kereszténység hívői szerint a halál után az ember lelke Isten ítélete elé kerül, és a mennyország vagy a pokol várja az egyént; az iszlám hit szerint a halál után a lélek egy ideig a Barzakh nevű köztes állapotban marad, míg el nem érkezik a feltámadás napja, ekkor Allah ítéletet mond minden ember felett. A hindu vallás szerint a lélek örök, és folyamatosan újjászületik; a buddhizmusban az egyénnek nincs örök lelke, hanem egy folyamatosan változó tudati folyamata van, a halál után ez a tudati áramlás egy új létformában folytatódik, melyet a karma határoz meg; a judaizmusnak nincsenek egységes nézetei a túlvilágról. Mindegyik vallásban megtalálhatók mind az ellentétek, mind a hasonlóságok.

De mit gondol erről a tudomány, van-e bármilyen magyarázat a lélekről? A tudományos megközelítés szerint a halál után az agyban az elektromos aktivitások megszűnnek, így a tudat is eltűnik, ám néhány elmélet szerint a tudat nem feltétlenül kötődik az agyhoz.

Igazán elgondolkodtatók a vallási nézetek és a tudományos magyarázatok is. A kérdések továbbra is megválaszolatlanok. Egyesek számára a hit nyújt megnyugvást, mások a tudományos bizonyítékokat keresik.

Vajon megkapjuk valaha a választ? Talán igen, talán nem — de amíg keressük, éljünk teljes és boldog életet, értékeljünk minden egyes pillanatot, melyet (ebben) az életben megtapasztalhatunk.

Tímár Annamária

MSB — avagy egy szerelemprojektum, mely kinövi önmagát

A Counter-Strike egészen fiatal korom óta az életem része volt, szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy a mai napig ez az a játék, amelybe a legtöbb órát öltem bele. Noha akkor még a családi számítógépen a nappaliban a 2000-ben megjelent 1.6-os verzióval játszottam, mely a megemlítésekor sokakban nosztalgikus emlékeket ébreszthet fel. Később a CS Global Offensive verziójával szórakoztunk sokat a barátaimmal, főleg a koronavírus idején a karanténban, de az óraszámot tekintve az eltörpül az előzőhöz képest.

Miután a laptopom nem nagyon bírta már a terhelést, ez is abbamaradt. 2023-ban a CS:GO új frissítést kapott, teljesen átdolgozták, és a gépigénye is megnövekedett, így aztán szóba sem jöhetett. Később vásároltam egy asztali gépet — hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szórakozás céljából, de a videóvágás iránti érdeklődésem is némileg közrejátszott. Új számítógép, mindent elbír, hát hogyne CS-eznénk.

Igazából most jutottunk el a témához. Amikor egy ember szeret valamit csinálni, arra vágyik, hogy jobb legyen benne, ezért nézi a profi sportolókat, pl. a focisták a focimeccseket. Én soha nem tudtam végigülni egy futballmérkőzést, de számomra érdekes, amikor valaki játszik egy játékot, melyet én is, és ha nézem, lehet, hogy elleshetek valamit tőle. Tehát ez idő tájt zajlott a harmadik Magyar Streamer Bajnokság, melyben a streamerek és a csapatok, melyekkel játszanak, összemérhetik tudásukat a többiekkel a CS keretében.

TheVR Jani, az egyik fő szervező és a projektum arca volt számomra ismerős, és miatta tudtam meg, hogy igazából létezik ilyen. Röviden annyi a lényege az egésznek, hogy online játszik 16 csapat, és a döntőbe jutó legjobb 4 csapat offline, tehát élőben, élő közönség előtt fog megmérkőzni. Én a 3. MSB-t kezdtem el nézni tavaly, és nagyon jó látni, hogy hová fejlődnek. A 3. verseny végén Jani üzent a hazai e-sport-szervezőknek, hogy „így is lehet csinálni, szívből, és nem…”, de a közönség őrjöngése és tapsolása miatt gyakorlatilag elnyelte a mondat végét. Valószínűsíthető, hogy arra gondolt, ez az egész nem profitorientált, csak adni akarnak a nézőknek egy műsort, és jól érezni magukat közben, ellentétben a magyar e-sport-szervezőkkel. Ez abból is látszik, hogy a 3. MSB élő meccsei kis helyen voltak megtartva, a videókból tippelve nem lehetett több mint 100 néző, viszont az idén a Ludovika Aréna a helyszín, mely, ha minden igaz, 1000 férőhelyes, és a nézők különféle ajándékokat kapnak majd, tehát a befolyt pénz egészét arra fordítják, hogy fejlesszék ezt az eseményt, és hallgatnak a közönség visszajelzésére, ahhoz alakítják az eseményt.

A 4. MSB-n egy ismerős arc került elém. Nem akartam elhinni, hogy a régóta nem látott gyerekkori barátom is az egyik csapat tagja! Gyorsan rákerestem Facebookon, és a képek összehasonlítása után rájöttem, ez bizony ő, és így még közelebbinek érzem az egészet.

Rác Szabó Róbert

Védekezz tudással!

Mi a valóság? — tehetjük fel a kérdést magunknak és egymásnak ebben a szinte napról napra változó világban. Csalók és csalások persze eddig is léteztek, viszont a mesterséges intelligencia térhódításának köszönhetően az internetes megtévesztések új korszakába léptünk. Tudjuk, hogy például „unokázós csalások” eddig is voltak, és sokan áldozatául is estek, viszont manapság már az idősek nagyobb része ismeri ezt a veszélyt.
Most pedig képzelje el, hogy kap egy telefonhívást a rokonától, barátjától, aki kétségbeesetten közli, azonnal pénzre van szüksége, mert bajban van. A hang megegyezik az ismerős hangjával, de valójában nem ő az. A mesterséges intelligencia másolta le a hangját. Előfordulhat az is, hogy egy általunk ismert híresség arcát és hangját használják fel olyan termékek vagy szolgáltatások népszerűsítéséhez, amelyek gyakran csak az óvatlanok megtévesztésére kellenek. Ilyen átverések minden nap elteltével könnyebben kivitelezhetők, mivel a szükséges technológia is minden nappal fejlődik.
De mégis mit tehetünk ez ellen? Mire kell odafigyelnünk, és mik azok az apró árulkodó jelek, amelyek le tudják buktatni a mesterséges intelligenciát?
Amikor a hívásnál egy szerettünk hangját halljuk, de szokatlan kéréssel fordul hozzánk, mindenképp kérdezzünk tőle olyan dolgokat, amelyekre csak ő tudhatja a választ. Esetleg egy közös emlék felelevenítése is lebuktathatja a csalót, mivel a gép nem tud olyan történetet mesélni, amellyel bizonyítaná, hogy valóban az, akinek kiadja magát.
Fotók esetében már egy fokkal szemfülesebbnek kell lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk, egy-egy kép valódi-e, vagy sem. Csakúgy mint más területeken, az ördög itt is a részletekben lakozik. A háttér elemei első ránézésre hétköznapiak, viszont ha közelebbről megfigyeljük, sokszor felfedezhetünk furcsa alakzatokat vagy oda nem illő tárgyakat. Hasonló a helyzet az arcok, leginkább a szemek esetében is, mert a mesterséges intelligenciának legtöbbször problémát okoz, hogy két egyforma szemet generáljon. A mellékelt képen egy kedves nagymamát látunk. Vagy mégsem? Érdemes megfigyelni a kézfejeket és a szemeket.
Persze ezek csak elővigyázatosságok, melyek önmagukban nem garantálják, hogy az illető nem lesz átverés áldozata. Ezért is lenne fontos, hogy elterjedjenek az olyan tanfolyamok és kurzusok, ahol az érdeklődőket szakértő világosítja fel a mesterséges intelligenciáról és a benne lapuló veszélyekről, különös tekintettel az idősebb korosztályra. Emellett további képzéseken arra is meg lehetne tanítani a résztvevőket, hogy miként tudják használni és a saját képükre formálni a mesterséges intelligenciát, mely később az élet számos területén segítséget nyújtana nekik. A mesterséges intelligencia megjelenése és rohamos térhódítása olyan, mint az internet volt. Aki nem alkalmazkodik, az lemarad.

Penovác Dániel