A nagy értékű anyaországi sportfejlesztés révén létrejövő Vajdasági Birkózóakadémiának három társalapítója lesz, a Magyar Nemzeti Tanácson kívül a projektet pénzelő budapesti székhelyű Kozma István Magyar Nemzeti Birkózóakadémia, továbbá Magyarkanizsa önkormányzata, amely a telket és az infrastruktúrát biztosítja. A vitában többek között az is elhangzott az ellenzék részéről, hogy a vajdasági magyarság megerősítésére vonatkozó támogatások miatt elmérgesedhetnek a határon túli és az anyaországi magyarság közötti kapcsolatok.

A sport nem szorulhat háttérbe a Magyar Nemzeti Tanács munkájában – mondta indoklásában Hajnal Jenő. Az MNT elnöke szerint a sportos életmód nem csak azért fontos a közösség számára, mert életminőség javító, hanem azért is, mert hozzájárul a közösségi és a családi kapcsolatok erősítéséhez, valamint a közösségünk állóképességét is növeli.

Mint mondta, a tanács részt vesz majd az alapítvány szerkezeti kialakításában és a működtetésében, az intézményhálózat által támogatja a sportolók oktatását és művelődését is. A középiskolai tanulmányok során külön értékelik majd a sportversenyeken elért kimagasló teljesítményt a felsőoktatási ösztöndíjak odaítélésekor, serkentve ezzel a sportolók felsőoktatási továbbtanulását is.

A határozattal kapcsolatban az ellenzék részéről jogi és erkölcsi természetű felvetéseket fogalmazott meg Mengyán Pletikoszity Ildikó. Jogi szempontból szerinte az MNT négy tevékenységi köre mellett nem kellene, hogy még a sport kérdésével is foglalkozzon. Erkölcsi tekintetben pedig szerinte a magyarság megerősítésére vonatkozó támogatások miatt elmérgesedtek a határon túli és az anyaországi magyarság közötti kapcsolatok, ugyanakkor szerinte az itteni elszegényedett közösség nem rendelkezik még a kellő kommunális infrastruktúrával sem, ezért erkölcsileg nem méltányos elfogadni ezeket a luxusajándékokat. Kucsera Géza pedig az előtanulmányokat hiányolta a sportfejlesztések tekintetében, szerinte ugyanis ezzel a záradékkal az MNT kész tények elé állította az ellenzéket.

Fazekas Róbert, a birkózóakadémiát összehasonlítva a topolyai fociakadémiával kiemelte, hogy ezeknek a támogatásoknak köszönhetően újra van sportélet azokban a közösségekben, ahol a sport és a tömegsport vonatkozásában már elhaltak volna a lehetőségek. Az fociakadémia bizonyította a létjogosultságát, és reméli, hogy ez így fog történni más sportok vonatkozásában is. Mengyán Pletikoszity Ildikó erre reagálva kiemelte, hogy a topolyai TSC megalakulása óta a bajsai iskola nem használhatja a helyi focipályát, csak a saját tornatermét, emiatt pedig a helyi gyerekeknek szűkült a lehetősége a tömegsport vonatkozásában.

Populista nézőpontokat tükröznek azok a megfogalmazások, amikor a magyarországi támogatásokat bírálják a szerbiai problémák miatt, legyen szó akár a környezet- vagy a szociálisvédelemről, vagy akár a nyugdíjasok helyzetéről – reagált Hajnal Jenő. Kiemelte, hogy a birkózóakadémia létrehozásába az MNT azért kapcsolódik be, hogy még jobban érvényesüljenek az oktatás, a kultúra és a közösségépítés elvei. Az akadémiának kihelyezett tagozatai is lesznek Zentán, Felsőhelgyen, Bácskossuthfalván, Nagybecskereken, Nyugat-Bácskában és még számos helyszínen – tette hozzá Hajnal. Mint mondta, a magyarkanizsai akadémia mellett egy kollégium is felépül, ez pedig illeszkedik a középiskolai kollégiumok hálózatába. Rámutatott, hogy ebben az országban nekünk kell kiharcolni azt, hogy az az ajándék, ami ide érkezik, az ne könyöradomány legyen, hanem a magyar gyerekek számára ennél jóval többet, egy magasabb szintű értéket teremtsen. A nemzetépítésnek ez a sajátos változata pedig nem csak arról szól, hogy az anyaország ad nekünk valamit, hanem arról is, hogy mi hogyan tudunk ehhez az egységes építkezéshez hozzásegíteni és hozzájárulni.

A tanács a záradék elfogadásával felhatalmazta Hajnal Jenőt, az MNT elnökét, hogy az alapítvány alapítói ülésén részt vegyen és aláírja annak alapítói okiratát. Az ülésen arról is döntöttek, hogy Laták István, a Magyar Szó sportújságírója legyen az alapítvány MNT által kinevezett igazgatóbizottsági tagja.

Az ülésen a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilvánítottak 4 általános iskolát Zenta község területén, tekintettel arra, hogy a Stevan Sremac Általános Iskolát megszűntette a Községi Képviselő-testület és helyette 4 új általános iskolát hozott létre: Zentán a Stevan Sremac, a Petőfi Sándor és a Thurzó Lajos, Tornyoson pedig a Tömörkény István általános iskolát. A megszűntetett iskola is kiemelt jelentőségű volt a magyar nemzeti közösség szempontjából, az új helyzetre való tekintettel most az újonnan létrehozott 4 iskola is megkapta ezt a státuszt, az intézményekben tanuló diákok változatlan szintű védelme érdekében. A Petőfi Sándor Általános Iskola felsőhegyi kihelyezett tagozata a Csokonai Vitéz Mihály nevet viseli, a tornyosi Tömörkény István Általános Iskolának pedig Keviben és Bogarason van kihelyezett tagozata. Az újonnan létrejövő intézmények osztályainak többségében az oktatás magyar nyelven folyik – tette hozzá az MNT elnöke. Az ülésen továbbá jóváhagyták a végrehajtó bizottság számos oktatással kapcsolatos döntését is.

A szerző felvételei