A Magyar Nemzeti Tanács a megalakulása óta átláthatóan működik, elnyerve ezzel a vajdasági magyar közösség, a vajdasági magyar választók bizalmát – mondta Fremond Árpád. Az MNT elnöke kiemelte, hogy az állam által alapított intézményként az MNT többszörös és szigorú ellenőrzés alatt áll, ezért minden támogatással el kell számolnia a szerb, illetve a magyar államnak is, ellenkező esetben már megvonták volna a forrásokat.

Az MNT elnöke arra reagálva, hogy a magyar kormány még a magyarországi választás előtt átutalta a működéshez szükséges források jelentős részét, kiemelte: az idei működési támogatás már megérkezett, de egyébként a Magyar Nemzeti Tanács a szerbiai forrásokból is képes lenne ellátni alapfeladatait. Mint mondta, több kiemelt program finanszírozása is zavartalanul folytatódhat: megérkezett a támogatás a szórványprogramokra, a beiskolázási csomagokra, a napközis foglalkozásokra és a Ringató-programokra is. Hozzátette, a felsőoktatási ösztöndíjprogramhoz szükséges források is rendelkezésre állnak, így a több mint ezer érintett fiatal és család a továbbiakban is megkapja a támogatást. Emellett megérkezett a pénz a jogászösztöndíjakra, a kulturális háló működtetésére, valamint az online rendszerekre és az egyéb működési, illetve beruházási kiadásokra is.

Fremond arra is rámutatott, hogy több fontos program esetében egyelőre még nem érkeztek meg a magyarországi támogatások. Mint elhangzott, várat magára egyebek mellett a történelmi egyházak szórványközösségi és közművelődési tevékenységének finanszírozása, a magyar óvodahálózat működtetésének és fejlesztésének támogatása, valamint számos kiemelt oktatási program forrása is, beleértve a diplomahonosítás költségeit, a pedagógus-továbbképzéseket, illetve a tankönyvek és a segédanyagok elkészítését. Nem érkezett még meg a támogatás a vajdasági magyar oktatási hálózat működésére és fejlesztésére sem, továbbá a Szakma Sztár verseny, a jelentős nyári ifjúsági fesztiválok, szabadegyetemek és tájoló programok megvalósítására sem. A hiányzó források között említette a műemlékvédelmi és műemlékgondozási támogatásokat, az emlékévekhez kapcsolódó költségeket, valamint a Híd és a Létünk folyóiratok támogatását is. Hozzátette, bíznak abban, hogy ezek a források a jövőben megérkeznek, ahogyan a kúlai Récsey-kápolna felújítására szánt támogatás is.

Az MNT elnöke úgy fogalmazott, egyesek olyan irányba próbálják terelni a közvéleményt, mintha gond volna azzal, hogy megérkezett a támogatás a Magyar Nemzeti Tanácshoz. Véleménye szerint ezeket a csoportokat semmi más nem érdekli, kizárólag a pénz. Mint fogalmazott, sok olyan terület van, ahol nem a pénz a legfontosabb. Az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás vagy a hivatalos írás- és nyelvhasználat jövőjéről szóló stratégiák kidolgozásához elsősorban elhivatottságra, szakmai tudásra és közös gondolkodásra van szükség. A magyar nyelvű, kis létszámú osztályok megőrzése, a közösségi érdekek képviselete, a szakemberek itthon tartása, az intézményvezetők kiválasztása vagy akár a kétnyelvű helységnévtáblák, feliratok mind olyan ügyek, amelyek inkább kitartást, összefogást és következetességet igényelnek. Hozzátette: a fejlesztési irányok kijelölése, a középiskolai központok és a kollégiumi hálózat jövője is elsősorban közös akarat és politikai erő függvénye.

Az ülésen a képviselők jóváhagyták több, társalapításban működő intézmény, a színházak, múzeumok, könyvtárak, művelődési házak és a birkózóakadémia 2025. évi munkájáról és pénzügyi helyzetéről szóló beszámolókat. Emellett oktatási kérdések is napirendre kerültek, köztük igazgatói kinevezések és iskolaszéki véleményezések. A kulturális blokkban intézményvezetői kinevezésekről döntöttek Magyarkanizsán és Szabadkán, továbbá kulturális pályázatokat véleményeztek Törökkanizsa, Zombor, Topolya és Csóka esetében. A tájékoztatási napirendi pontok között Óbecse, Magyarcsernye, Szabadka és Pancsova pályázatai szerepeltek.

Fotók: Apró József felvételei