home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Az Adria mélyétől az Aranybagoly Díjig
Talpai Lóránt
2023.05.12.
LXXVIII. évf. 19. szám
Az Adria mélyétől az Aranybagoly Díjig

A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács 2017-ben hozta létre a Vajdasági Magyar Tudományosság Aranybagoly Díját. A díjazottak elsősorban a műszaki, az élő és élettelen természettudományok területéről, illetve a humán- és társadalomtudományok, valamint a művészetek művelői köréből kerülnek ki az elmúlt öt évben nyújtott kiemelkedő kutatási tevékenységeik alapján. Az idén dr. Barak Ottó fiziológus orvosprofesszor lett az élő és élettelen természettudományok kategóriájának nyertese.

* Hogyan lett önből fiziológus? Mindig a természettudományok vonzották? Milyen tanulmányokat kellett befejeznie, hogy erre a pályára léphessen?

— Igen, mindig is érdekelt az élettan tudománya. Topolyán fejeztem be a természettudományi gimnáziumot, és ezután felvételiztem az újvidéki orvosi karra. Az egyetemi éveim alatt az Élettani Karon számos diákmunkát írtam, és részben ennek köszönhetően 1998-ban, amikor befejeztem a tanulmányaimat, nem volt kérdéses, hogy a továbbiakban is maradok az egyetemen kutatóként, illetve tanárként. Pénteken lediplomáztam, és hétfőn már az egyetemen dolgoztam.


Dr. Barak Ottó (fotó: Apró József)

* A fiziológia, avagy élettan tudományának melyek jelenleg a legfontosabb kihívásai, vagy fogalmazhatnánk úgy is, hogy melyek a leginkább aktuális kérdések, amelyekre választ keresnek a fiziológusok?

— Az élettan azért érdekes, mert az orvosi karon nagyrészt a klinikai szakok vannak többségben. Ezeken főként konkrét betegségekkel, illetve gyógyítással foglalkoznak, az élettan esetében viszont sokkal nagyobb lehetőség van tudományos kutatásra, vagyis nagyon jó terep egy tudományos kutató számára. Behatóbban tudunk foglalkozni az élő szervezet különféle funkcióival. Ezért ez nem egy holt tudomány, hanem egy nagyon is élő, és szinte minden évben új kérdések jelennek meg világszerte. Új dolgokra születnek válaszok, miközben régi dogmák szűnnek meg. Az új, aktuális területek kapcsán érdemes kiemelni a microbiota, a bélrendszerünkben élő baktérium kutatását. Emellett az idegrendszerrel kapcsolatosan is számos új kutatás folyik. Jómagam az agyi erek keringésével foglalkozom jelenleg is.

* A búvárkodás élettanának szakértője is. Az ezzel a tudományos témakörrel kapcsolatos kutatásait az Adriai-tengeren végezte. Konkrétan milyen kísérletekről van szó?

— Nyolc-kilenc esztendővel ezelőtt megpályáztam egy posztdoktori képzést, avagy egy Marie Curie-ösztöndíjat Splitben. Ezáltal kerültem az Adriai-tengerre, és ott belecsöppentem egy nemzetközi kutatócsoportba, pontosabban fogalmazva kutatócsoportokba. Számos csapat érkezik ugyanis az Adria fővárosába a világ minden pontjáról. Nagy tekintélyű kutatók foglalkoznak itt a búvárkodás különböző aspektusaival, az Egyesült Államoktól és Kanadától kezdve Skócián át egészen Dániából jönnek. A csoportok minden évben bővülnek, és még több ország kutatói érkeznek. Mindez nem véletlen, hiszen az Adrián a legkönnyebb búvárokkal foglalkozni. Maga az orvosi egyetem 150 méterre van a tengerparttól, ami még gördülékenyebbé teszi a munkát. A búvárkodás kétféle metódusát kutatjuk, az egyik a búvárpalackos mélymerülés, melynek kapcsán a dekompressziós betegségeket térképezzük fel, a másik pedig az úgynevezett légvisszatartós merülés, mely szintén lehetőséget nyújt a különféle élettani jelenségek vizsgálatára. Az egyetemen a laboratóriumi mérések folyamán valójában az egész szervezetet átvizsgáljuk, a szív működését vagy éppen mágneses rezonanciával az agy működését. Emellett a perifériás vérkeringés változásait is mérjük, miközben rengeteg vért veszünk, és a benne levő számos vegyületet megvizsgáljuk modern műszerekkel és módszerekkel. Sok esetben akár 3-4 órán át is vizsgálunk egy-egy búvárt.

* Jelentős kutatási eredményeket ért el súlyos betegek esetében is. Például a fizikai aktivitás által jobb endotheliumfunkciót próbál elérni a HIV-betegeknél. Mit érdemes erről tudni, pontosabban a tunica intimáról, vagy más néven az endotheliumról, mely az artériák legbelső falát alkotja?

— A külföldi kutatókkal folytatott munkám során sok értékes eljárást sajátítottam el a központi idegrendszer és a perifériás erek kapcsán. Ezeket az eljárásokat nemcsak búvárokon, hanem a későbbiek folyamán súlyos betegeken is próbáltam alkalmazni. Konkrétan az artériák legbelső falát kutattam, mely élettanilag is aktív, és nitrogén-monoxidot termel. Ennek a vegyületnek az a lényege, hogy az egészséges vérkeringés esetében normális mértékben termelődik, és optimálisan tud gondoskodni a vérerek tágulásáról. A súlyosabb betegségek esetében azonban ez a bizonyos nitrogén-monoxid-termelés nagyon le tud csökkeni. Az én elsődleges célom az volt, hogy feltérképezzem ezt a folyamatot súlyos szív-, tüdő- és agyinfarktuson átesett személyek, valamint HIV-betegek esetében. Szóval az endothelium diszfunkcióit próbáltam és próbálom kiszűrni. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy azoknak a betegeknek, akik napi szinten foglalkoznak fizikai aktivitással, sokkal egészségesebbek és hatékonyabbak az artériáik.

* Az Aranybagoly Díj mennyire ösztönzi önt arra, hogy további kutatásokba kezdjen?

— Fontos megjegyeznem, hogy a laboratóriumi kutatások mellett a munkaidőm jelentős részét töltöm magán a tengeren. A szó szoros értelemben csónakokkal járjuk az Adriai-tengert keresztül-kasul. Szinte az összes gyönyörű szigeten és káprázatos partszakaszokon megfordultam. Már korán reggel indulunk, általában keresünk egy elhagyatott szigetet, melyen a legjobbak a feltételek a vizsgálatokhoz. Elvégezzük a napi méréseinket, majd megmártózhatunk a habokban. Közben a búvárok 5-6 órán át merüléseket végeznek, majd újra megvizsgáljuk őket. Utána halakat tisztítunk, sütünk. Ezek a munka közbeni kikapcsolódás pillanatai. Szóval mindezt csak azért vázoltam fel, hogy érzékeltessem, maga a kutatói munka is ösztönző, mely mellé most még az Aranybagoly Díj is társult. Csak hálás tudok lenni mindezért. Semmi kétségem sincs afelől, hogy továbbra is ezen a területen szeretnék tevékenykedni.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..