Az 5 bajtárs

Az 5 bajtárs

Négy afroamerikai vietnámi veterán évtizedekkel később visszatér a tett színhelyére, hogy megtalálják elesett bajtársuk hamvait, és ha már ott vannak, hazavigyék azt az arannyal teli ládát, amelyet annak idején elrejtettek a dzsungelben. Az emberi gonoszsággal és a természet erőivel harcolva igyekeznek összekötni a kellemest a hasznossal — mindeközben pedig megadni a végtisztességet elveszett testvérüknek.

Spike Lee Paul De Meo és Danny Bilson szövege alapján az ígéretesnek tűnő forgatókönyvből készült érzelmes, nyomokban akár politikai propagandafilmnek tűnő, nagy ívű háborús filmet. Bővelkedik ugyan értékelhető és elgondolkodtató momentumokban, sőt nagyszerű színészi alakításokban is, alapjában azonban nem más, mint egy, a néző arcába ordibáló politikai állásfoglalás, mely időnként egy Power Point-prezentációra emlékeztet. Spike Leetől mégsem idegen ez a stílus, szóval érdemes kitérni az ok-okozati tényezőkre is. Az amerikai független film fekete fenegyerekeként óriási népszerűségre tett szert már a ’80-as években. Igazán nagyot a Szemet szemért című mozival (Do the Right Thing, 1989) dobbantott, a feketék elleni intézményesített erőszakot sajátos stílusban mutatta be, ez pedig legalább húsz díjat és két Oscar-jelölést hozott neki. Spike Lee egy csapásra sztár lett, érzékeny, stílusos és elegáns filmjei, mint a Mo’ Better Blues, a Malcolm X, a Dzsungelláz vagy éppen Az utolsó éjjel a New York-i utcák fülledt, olykor embertelen arcát mutatták be, általában a kisember és az afroamerikai közösség szemszögéből. Nem köt kompromisszumokat, ami miatt a rendező igencsak megosztó a nézők körében.


Képek: imdb.com

Az eredetileg Atlantából származó Spike Lee már fiatalon Brooklynba költözött, és küldetésként tűzte ki, hogy népe értékeit, gazdag hagyatékát és küzdelmeit tárja a nagyközönség elé. Hamarosan szinte egyeduralkodóvá vált, a fekete filmművészet megkerülhetetlen vezéralakjává. Szavára, gondolataira milliók kíváncsiak, nemcsak a filmek, de az élet minden területén, így a politikai kérdésekben is. Ő pedig szívesen foglal állást mindenben, amiben csak lehet. Az 5 bajtárs a Netflixen debütált, a téma pedig adta magát. Az amerikai feketék közül tízezrek vesztek oda egy véres és értelmetlen háborúban a Távol-Keleten, hiszen a vietnámi háború elsősorban a szegények háborúja volt: a csatasorban leginkább az utcákon, létminimum alatt tengődő feketék foglaltak helyet, a hasonló sorsú, nyomorból kitántorgó fehérekkel. A valóságban ők vívták Amerika egyik legdicstelenebb harcát, abban bízva, hogy ha hazatérnek, megbecsülést és elismerést kapnak érte. Spike Lee filmjében visszaköszönnek a B kategóriás akciófilmek és a legendás vietnámi háborús mozik is: utalásokat találunk az Apokalipszis mostra, a Chuck Norris- és Rambo-filmekre is. Ez a filmnyelv egyébként Lee egész munkásságára jellemző. Nem ritka a kamerába beszélés, utalgatás az aktuálpolitikára, archív felvételek, oda nem illő zenei betétek. A fekete polgárjogi harcosokra folyamatosan utal a rendező. Az első, múltba révedő akciójelenetnél jövünk rá, hogy valami bűzlik ezzel az egésszel. Először azon gondolkodunk majd, hogy vajon tudatosan ennyire amatőr-e ez a jelenet, jó tudni azonban, hogy Leetől egyáltalán nem idegen mindez. Kevés pénzből, speciális effektusok alkalmazása nélkül volt kénytelen dolgozni, így a hősök fiatalkori változatait ugyanazokkal az idős színészekkel játszatta el. Ráhúzott minderre egy egyedi textúrát, „megfilterezve” a jeleneteket. Később egy indokolatlan és erőltetett szerelmi szál következik, melyet valahogy sehová sem tudunk majd elhelyezni. A karakterek zömének nem tisztázottak a motivációi, a Jean Reno által játszott bankár is inkább olyan, mintha egy francia vígjátékból pottyant volna a filmbe.

 

 

Több mozis fórumon is úgy fogalmaztak, hogy az egész alkotás egy vágás előtti, bétafázisban levő nyersanyagra emlékeztet, ez viszont erős túlzás. Érdekesség, hogy a fekete amerikai veteránok egy csoportja közleményben fogalmazta meg, hogy Az 5 bajtársban látott szegregáció a vietnámi háborúban egyáltalán nem volt jellemző. Mindenki bőrszíntől és származástól függetlenül egyaránt ugyanúgy harcolt, egységként, testvérekként. Mindebből persze arra következtethetünk, hogy Az 5 bajtárs egy igen problémás, talán inkább „meg nem értett” film. Spike Lee-rajongóknak, a direktor korábbi munkáit jól ismerő és kedvelő nézőknek szól elsősorban. Érdemes külön megemlíteni az eredeti filmzenét, Terence Blanchard érzelmes melódiáit, melyek remekül illeszkednek a történésekhez. Két és fél órás játékideje alatt Az 5 bajtársból elsősorban Spike Lee Vietnám-felfogása jön át: nincsenek nyertesek, csak vesztesek, és egy film, melyet vagy szeretni, vagy utálni fogunk. Középút nem igazán van, de talán éppen ettől válik naggyá egy rendező. Az 5 bajtárs a Netflix streamingszolgáltató kínálatában tekinthető meg, Delroy Lindo, Jonathan Majors, Clarke Peters és Norm Lewis főszereplésével.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Film rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Az 5 bajtárs
Film
  • Brasnyó Zoltán
  • 2020.07.30.
  • LXXV. évfolyam 30. szám
Az 5 bajtárs
Film
  • Brasnyó Zoltán
  • 2020.07.23.
  • LXXV. évfolyam 30. szám
Facebook

Támogatóink