(Ady Endre)
A legelső személyes, akár testközelinek is nevezhető találkozásom az Avala-hegységgel 1994. szeptember 19-én vala. Ezen a nevezetes napon rukkoltam be ugyanis, illetve váltam mundéros erdőlakóvá annak idején. A dátumhoz igazodó, sok-sok szolgálati hónapon át.
Azóta többször is visszatértem ösvényeire. Különböző összetételű túracsoportok részecskéjeként fedezve fel minden egyes alkalommal a Természet varázslatos világát.
Magamat is pedáns leltári számba véve, a legutóbbi, február 16-ai túránk idején, tizenheten kerestük fel az említett avalai érintőpontokat. Heveskedő vérmérsékletű, torontálvásárhelyi hatodikosok és hetedikesek válogatott csoportja indult útnak azon a reggelen. A csapatot végre kicsiny nagyfiam jelenléte is kiegészítette.
Vonatkozó írásunk teljes változatát lapunk március 7-ei számában olvashatják. Addig is, meséljenek a fényképek.
Írta és fényképezte: Martinek Imre, a torontálvásárhelyi Moša Pijade Elemi Iskola biológiatanára