A szervezők elérkezettnek látták az időt a tanácskozás életre hívására, mert a kettős állampolgárság nyújtotta új lehetőségek, valamint az autonómiatörekvések rendkívüli mértékben erősítik a Kárpát-medencei magyarság identitástudatát.

— A Kós Károly Kollégium a környező országokban élő magyar közösségek új információs pontja lett — mondta Havasi János, az MTVA határon túli kapcsolatok különmegbízottja, kabinetvezető-helyettes, aki az egy éve létező testület eddigi tapasztalatait is összegezte. Kiemelte, a háttér- és a riportműsorok mellett már a belpolitikai hírműsorokban is megjelennek a külhoniak aktuális hírei és közszereplőinek nyilatkozatai, míg korábban külpolitikai hírként kezelték őket.

Duray Miklós, a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes docense, európai hírű polgárjogi aktivista a Szófondorlat és azonosságtudat címet adta értekezésének, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a nemzeti integrációt szolgáló és a nemzeti identitást formáló intézményrendszert mutatta be.

A Kárpát-medencei régiókat ezúttal egy-egy előadás erejéig Göncz László lendvai történész és Orosz Ildikó beregszászi főiskolai tanár képviselte, az erdélyi magyar újságírók identitástudatáról pedig a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének újonnan megválasztott elnöke, Rácz Éva osztotta meg gondolatait.

A Békéscsaba belvárosában lévő Körösök Völgye Látogatóközpont után, a konferencia második napján, a résztvevők a Pósteleki Szabadidő és Konferencia Központban gyülekeztek. Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem jogászprofesszora a nyelvi egyenjogúság elérésének esélyeit elemezte a nemzetközi jog szemszögéből, majd Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságán belül működő autonómia albizottság elnöke szólt az egybegyűltekhez. Véleménye szerint nem lehet és nem is szabad megkerülni az autonómia kérdését, mert a Kárpát-medencében élő magyarok jelentős része ma már nemcsak a saját nemzetének a polgára, hanem európai polgár is.

— Az autonómia kérdését napirenden kell tartani Európában, számunkra ma ez a legfontosabb feladat — hangsúlyozta, és hozzátette, ebben a témában csak olyan megoldás létezhet, amelyet az érintett közösségek szeretnének. Először önmaguknak kell meghatározniuk, milyen úton kívánnak elindulni, és csak ezután lehet az ügy mögé politikai hátszelet állítani.

Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Kárpát-medencében élő határon túli magyar közösségek megmaradásának esélyeiről és a kisebbségvédelem eszközrendszeréről beszélt, természetesen különös tekintettel a vajdasági magyarokra.

Az összejövetelen hasznos információk hangzottak el az anyaországon kívül élő magyarság helyzetéről, céljairól és törekvéseiről, és lehetőség nyílt áttekinteni a magyar médiaműhelyeket foglalkoztató aktuális társadalmi és politikai kérdéseket, az előadások pedig távlati kitekintést nyújtottak a kisebbségi létben dolgozó szerkesztőknek, újságíróknak.

Békéscsaba nem véletlenül adott otthont a jelentős rendezvénynek, és az önkormányzat sem ok nélkül vált az esemény fő támogatójává, hiszen a Viharsarok, illetve a kolbász fővárosának is nevezett településen jelentős számú szlovák kisebbség él.