Ezen a napon született 1899-ben az erdélyi Fejér megyéhez tartozó Csombord faluban prof. vitéz dr. Vásárhelyi Boldizsár magyar mérnök, műegyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (1952), Kossuth-díjas (1958), a korszerű útépítés magyarországi úttörője.
Budapest, XI. kerület /Lágymányos/ — 2022. augusztus 3.
Székely családból származott, felmenői 1682. február 16-án Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől erdélyi nemesi oklevelet kaptak. A vízépítő mérnök Vásárhelyi Pál (1795—1846) és a kolozsvári református püspök Vásárhelyi János (1888—1960) a nagyobb családhoz tartozott. (Külső hivatkozás: elsolanchid.hu)
Az út-, vasút- és közlekedésügy európai hírű tudósa, mérnökgenerációk fáradhatatlan professzora 1941-ben készítette el az első szakszerű koncepciót (doktori disszertációjaként) Magyarország autópálya-hálózatára vonatkozóan. „Az alapelgondolás azóta többször módosult, de megtartotta az eredeti terv alapelvét, amely szerint a magyarországi autópályák elsőrendű célja a nagyforgalmú szakaszokon a teljesítőképesség biztosítása a tranzitforgalom levezetésére, s erre a célra az országhatárig kiépülő, sugárirányú pályák szükségesek, amelyeket Budapestet körülölelő autópálya-gyűrű köt össze egymással. Részt vett a Ferihegyi repülőtéri gyorsforgalmi út megvalósításában. A háború után forgalomszámlálásokat és elemzéseket irányított a budapesti gyorsvasúthálózat és a közúthálózat kialakítása érdekében.” (Külső hivatkozás: Wikipédia)
Id. dr. Vásárhelyi Boldizsár 1963. augusztus 7-én hunyt el Budapesten.
Fényképezte: Martinek Imre
