Ezen a napon született 1896-ban a székelyföldi Csíkszentdomokoson Márton Áron, az erdélyi katolikus egyház püspöke.

Budapest, Farkasrét — 2022. augusztus 10.

Főpásztori jelmondatául a „Non recuso laborem” (nem futamodom meg a munkától) mondatot választotta.

„Uram, ha néped számára még szükséges vagyok, nem utasítom el, vállalom a munkát” — (Márton Áron utolsó körlevele. 1980. május 15.; In: Nyitott szívvel — Bp., 2002 — 387 p.)

„Ez [a jelmondat] a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szenvedéssel teli életére. Áron püspök a bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradt, Gyulafehérvárról kormányozta egyházmegyéjét. A háború alatt, és az azt követő nehéz években az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes, kiegyensúlyozott, bátor képviselője volt.”

(Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentbeszéde, Gyulafehérvár, Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, 2005. szeptember 29.)

Az alább olvasható jegyzetsorokat viszont egy tematikus faliújságról kölcsönöztük ottjártunkkor. Pécsett, a Rácvárosban. A helyi Márton Áron Szakkollégiumban. 

„Amint az egyénnek joga van az élethez, családalapításhoz, […] ugyanúgy joga van a nemzetnek, hogy a maga sajátos életét szabadon élje…” (1945. március 24., húsvét)

Pécs — 2016. augusztus 10.

„Az ember értéke jellemében és nyitottságában van… A hívő embernek Isten gyermekét és saját testvérét kell meglátnia embertársában, akkor is, ha másképpen gondolkodik, mint ő, más nyelvet beszél és talán mások a vágyai és célkitűzései. Tiszteljetek és szeressetek minden embert, elsősorban azokat, akikkel együtt éltek. Csak úgy fogjuk megtalálni az egyetértést és az igazi békességet, ha őszinték vagyunk egymáshoz, nem félünk egymástól, és kölcsönösen segítjük egymást életfeladataink teljesítésében.”

(Márton Áron utolsó körlevele. 1980. május 15.; In: Márton Áron a lelkiismeret apostola)

“Nagy egyéniségek jellemző vonása, hogy »megosztják« kortársaik világát. Mivel senki nem tudja kivonni magát a személyiségük, emberi magatartásuk, cselekedeteik hatása alól. Az 1009-ben, Szent István királyunk által alapjtott Erdélyi Egyházmegye 89. püspöke olyan székesegyház méretű személyiség volt – Illyés Gyula nevezte így Márton Áront -, aki, miként Mózes pálcájával a Vörös-tengert, úgy választotta szét az erényt és a gonoszságot, az igazságot és a hazugságot maga körül, de megosztotta közvetlen utókorának az emlékezetét is.” (Beke György)

Márton Áron püspök 1980. szeptember 29-én hunyt el Gyulafehérvárott. 

Emberi nagyságát, méltóságát szellemi hagyatéka őrzi. Budapesten a XII.kerületben (Farkasrét) teret neveztek el róla.

Budapest, Farkasrét – 2022. augusztus 10.