„Mária mennybevétele, magyar nevén Nagyboldogasszony napja, amikor egyúttal arra is emlékezünk, hogy Szent István király 1038. augusztus 15-én országunkat a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Ezért nevezzük Krisztus szülőanyját Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek, Magyarországot pedig Regnum Marianumnak, Mária országának.”

 „Az ősegyház hagyománya szerint a Megváltó nem engedte át Édesanyja testét az enyészetnek, az égbe emelte, ezért nincs a Szent Szűznek földi ereklyéje. XII. Piusz pápa (1939—1958) Munificentissimus Deus kezdetű bullájában 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe. Ez az ünnep dogmatikus alapja. […] A krónikahagyomány szerint Szent Gellért püspök érdemének tulajdonítja, hogy Jézus anyját magyar földön Boldogasszonynak nevezik. Boldogasszonyt szólítja meg a régi magyar himnusz is…”

Augusztus 15-e számos kegyhelyünknek kiemelkedő búcsúsnapja. Most, az ünnep előestéjén íródott és publikált jegyzetünkhöz egy-egy Budapesten (Szent István-bazilika), Máriabesnyőn (Nagyboldogasszony-bazilika és -kegyhely) és Torontálvásárhelyen (Nagyboldogasszony római katolikus templom) készült helyszíni fotót válogattunk.

A fentebb kiemelt szövegrész, illetve az alább olvasható Felvitetett magas mennyországba kezdetű templomi ének a budapesti Tövis utcai Kapisztrán Szent János-templom fölszentelésének 70. évfordulójára (2019) készült Rózsadombi imádságoskönyv c. kiadványból való.

Felvitetett magas mennyországba, / angyali, szép, örvendetes házba,

e nap a Szűz nagy menyasszonyságba, / az Istennek drága hajlékába.

A mennyei Atya udvarába, / felső Sion drága városába,

dicsőséges, szép palotájába, / már bemégyen nagy vigasságába.

Asszonyi rend nemes boldogsága, / pátriárkák buzgó kívánsága,

angyaloknak nagy, boldog vígsága, / az Istennél minden fölött drága!

Sokan voltak nemes asszonynépek, / dicséretes tudománnyal szépek,

tisztaságuk virágában épek, / de ennek nyomába se léptek.

Beteljesült Dávidnak zsoltára, / mit énekelt világ hallatára:

a királyné királynak jobbjára / állapodik örök társaságra.

Ez a szentek fénylő tisztasága, / zsenge szüzek ékes gyöngyvirága,

mártíroknak arany pálmaága, / hitvallóknak édes vigassága.

Asszonyunknak nagy a nemessége, / dicsőséges királyi fensége,

mindeneket felülmúl szépsége, / mint csillagot a nap fényessége.

Imádkozzál értünk Szülöttednek, / nyerj kegyelmet tőle népeidnek,

kik általad kegyelmet keresnek, / és előtte sírva esedeznek!