Anyakönyvek, digitalizáció, családfakutatás

Anyakönyvek, digitalizáció, családfakutatás

Az egyházi és állami anyakönyvek mint levéltári anyag címmel szervezték meg a XII. Szabadkai Levéltári Napokat.


A szerző felvételei

 

A nemzetközi jellegű szakmai konferencián a hazai levéltárak képviselőin kívül magyarországi és horvátországi szakemberek is bemutatták kutatásaikat, tanulmányaikat, előtérbe helyezve a digitalizáció és a családfakutatás fontosságát.

Szabadka egyik legrégebbi anyakönyve 1687-ből származik, a ferencesek templomában őrzik. Az ilyen egyházi anyakönyvek egy hányadát már digitalizálták, a régi iratok egy része elérhető interneten, sok kutató fel is keresi őket, és várja a további anyagok feltöltését is — emelte ki Stevan Mačković, a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója a konferencia megnyitóján. Mint mondta, családfakutatás céljából már Izraelből, Ausztráliából, Németországból és Nagy-Britanniából is felkeresték őket.

Az anyakönyvek nagyon különleges és fontos levéltári iratok, hiszen jogi, bizonyító erejük van. Ezt sokan meg is tapasztalhatták akkor, amikor éltek a magyarországi visszahonosítási kérelem lehetőségével, és igényelték a kettős állampolgárságot, ekkor ugyanis néha bizony a dédszülőig visszamenőleg kellett igazolni azt, hogy ő magyar állampolgár volt — ezt már dr. Mészáros Zoltán, a Szabadkai Történelmi Levéltár fő levéltárosa válaszolta arra a kérdésünkre, hogy miért éppen ez lett a témája az idei tanácskozásnak. Mint mondta, ezen a konferencián elsősorban az állami anyakönyvekről volt szó, melyeknek az előképei az egyházi anyakönyvek voltak. Ezek az egyházi dokumentumok pedig nagyon fontosak, viszont a felekezetek külön-külön vezették őket, így tudni kell, hogy ezt melyik felekezet mely településen mikor kezdte el, valamint hogy milyen állapotban maradtak fenn, illetve fennmaradtak-e egyáltalán.

A vallási dokumentumokat eddig a levéltárak őrizték. Ez most megváltozik, európai uniós alapelv, hogy a levéltárak anyaga azt az egyházat illeti meg, amely létrehozta. Így az egyházak mostantól visszakérhetik az anyakönyveiket, viszont nincs minden esetben megfelelő helyük, másrészt a levéltáraknak fontos érdeke, hogy maradjon másolat a levéltárban. Magyarországon ezt úgy oldották meg, hogy két anyakönyvet vezettek, az egyiket a vallási felekezetek beadták a levéltáraknak megőrzésre — magyarázta Mészáros Zoltán, hozzátéve, hogy ezt a jelenlegi helyzetet a levéltári iratok és az anyakönyvek digitalizációjával próbálják megoldani.

Ezek a digitális dokumentumok azonban nem minden esetben elérhetőek bárki számára — hangsúlyozta a fő levéltáros. A személyi jogi kérdések miatt van ezzel kapcsolatban még egy kis bizonytalanság, de jelenleg úgy tűnik, hogy nagyobb az érdek az iránt, hogy általánosan elérhető legyen. Ezt célozza meg az Ikarusz program is. A digitalizáció megkönnyítené a kutatást is, hiszen olykor levéltári iratokat kutatni meglehetősen unalmas. Amikor az ember keres valakit, akkor az alapján találhatja meg, hogy az illető mikor és hol született, esetleg egyéb adatok ismeretében. Ha egyes adatok hiányoznak, akkor lapozgatni kell az anyakönyvekben, és ez egy hosszas elfoglaltság. Ezért a geneológiai kutatás az egyik legbizonytalanabb kimenetelű. Viszont ha lenne rá módszer, hogy a levéltárak adatait valamilyen módon összekapcsolják egész Európában, sőt akár szélesebb körben is, akkor ez sokkal könnyebb lenne. Szerbiában például úgy őrzik a születések adatait, hogy területi illetékesség van. Az emberek jelentős része azonban nem azon a helyen éli le az életét, ahol született, és a gyerekei sem biztos, hogy azon a településen születnek, ahol a szülők születtek. Ez a családfakutatók számára annyit tesz, hogy Szabadkáról el kell menni Zentára vagy Zomborba és fordítva. Viszont ha lenne egy ilyen digitális rendszer, ahol ezek a szálak össze vannak kötve, akkor ez sokkal könnyebb lenne — magyarázta a szakember, aki a családfakutatás kapcsán elmondta, hogy ez ügyben érkezik a legtöbb megkeresés, de amikor az emberek szembesülnek a nehézségekkel, akkor feladják.
 

 

Hetedíziglen 

A Magyar Nemzeti Levéltár nagyszabásúnak ígérkező, a Hetedíziglen nevet viselő projektumát az idén hirdették ki — tudtuk meg Gyenesei Józseftől a szabadkai konferencián. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Levéltár szakmunkatársának elmondása szerint a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményei, köztük a Bács-Kiskun Megyei Levéltár is, hosszú ideje különféle módokon próbálják segíteni a családi múltjuk feltárására vállalkozó polgárokat.

— Mindenki szeretné tudni, kik voltak a felmenői, és honnan származik a családja. E kérdésre a családtörténet-kutatás során kaphatunk választ. A családunk múltjával való megismerkedés izgalmas és felemelő kaland. Őseink adataival anyakönyvekben találkozhatunk, majd az így fellelt információk segítségével családfát rajzolhatunk. E száraz adatokon túl azonban valóságos időutazáson is részt vehetünk, hiszen a sokféle, érdekes tartalmú irat tanulmányozása során megtudhatjuk, hogy felmenőink közül ki hol élt, mivel foglalkozott, milyen szerepet töltött be egy település társadalmában, milyen sorsa volt a magyar történelem viharos évszázadaiban. A múltba vezető úton az iratokat őrző intézmények, a levéltárak segítenek az eligazodásban. Már a családkutatás megkezdése előtt szakszerű segítséget nyújtanak a kutatás módszertanában és a feltárt eredmények rendszerezésében. A Magyar Nemzeti Levéltár megyei intézeteinek és az országos levéltárnak a segítségével számos adat, érdekesség tudható meg az ősökről. Iskolai iratok, végrenk, hagyatéki leltárak, népösszeírások, választói névjegyzékek, telekkönyvek — mind olyan források, amelyek hordozzák a felmenők nevét, adatait, esetleg aláírását. Ha ily módon feltárul a múlt, és arca lesz egy-egy ősnek, az kivételes érdem. Még több örömet szerez, ha a felmenőkről egy fotó is előkerül. Egy kis szerencsével ez is előfordulhat. A családfakutatásnak soha sincs vége, mindig marad elvarratlan szál. A múlt őrzői, a levéltárak pedig őseink nyomait rejtik — emelte ki előadásában Gyenesei József. A magyarországi levéltáros azt is elmondta, hogy 2019 őszétől családtörténet-kutató kurzusokat és levéltár-pedagógiai órákat szerveznek a Magyar Nemzeti Levéltár intézményei, lehetőséget kínálva, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a családtörténet-kutatás alapjaival, vagy bővíthessék a már megszerzett ismereteiket.

 

Matricula Historia

A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár tíz éve kezdte meg a tömeges digitalizálást, melynek során a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye XVIII—XX. századi anyakönyvi forrásainak képi digitalizálására törekedtek. E fájlok segítségével a levéltár honlapján megindult az E-kutatás, azaz a Matricula Historia online elnevezésű szolgáltatás. A digitalizált források a családok és a helyi közösségek múltjának kutatását teszik lehetővé — mondta dr. Lakatos Andor, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője. Mint kiemelte, a projektum során összesen 1,7 millió képfelvétel készült Kalocsán. Szerinte a technikai és a társadalmi környezet gyökeres változásával együtt a levéltárosok feladatai is átalakulóban vannak. Korábban évszázadokon át elsősorban a levéltári források őrzésére, szükség esetén rendezésére, eredeti állapotának helyreállítására törekedtek, a kutatók számára pedig főként segédleteket, esetleg forrásközléseket készítettek. A klasszikus levéltáros rutin manapság már kevés, és úgy tűnik, nem elegendő csupán a segédletekre koncentrálni, még ha jó minőségű adatbázisokban is publikálják őket. Közismert gond a mai világban, hogy egyre kevesebb az olvasó a könyvtárakban, illetve a kutató a levéltárakban: a megfelelő információhoz és a különféle tartalmakhoz egyre inkább más utakon, általában digitális eszközök használatával, a távolból igyekeznek hozzájutni az emberek. Lakatos szerint a levéltárak jövője attól függ, hogy sikerül-e megőrizni a kapcsolatot a levéltári források és a potenciális kutatók között, vagy az új nemzedékek számára a levéltárban őrzött iratok nagyrészt láthatatlanná, de legalábbis nehezen elérhetővé válnak.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink