home 2024. április 19., Emma napja
Online előfizetés
„Annyi filmet láttunk már, miért ne csinálnánk mi is egyet?”
Tolnai Zsófi
2022.10.03.
LXXVII. évf. 39. szám
„Annyi filmet láttunk már, miért ne csinálnánk mi is egyet?”

2022. október 6-a és 9-e között rendezik meg a LXVII. Országos Függetlenfilm Fesztivált és Konferenciát Szabadkán — első alkalommal határon túli helyszínen. Ennek apropójából Budapesten a Lumen kávéházba beszéltünk meg találkozót és interjút Czabán Györggyel, a Magyar Független Film- és Videoszövetség (MAFSZ) elnökével. Ám a találkozóra nem ő érkezett, hanem teljesen váratlanul Győri Csilla — a MAFSZ ügyvezető titkára és fő szervezője —, amin az, aki egy kicsit is ismeri ezt a legendás párost (mint én), egyáltalán nem lepődik meg. Idővel Czabán is megérkezett, és végül a tervezett Czabán-interjú helyett egy Czabán—Győri-interjú született.

* Hogyan csöppentél bele a filmes világba? Mikor kezdtél el filmekkel foglalkozni?

Cz. Gy.: — A ’70-es években, amikor a közgazdasági egyetemre jártam, ott volt a legjobb filmklub a városban. Bementem, és felajánlottam, hogy nagyon szívesen segítenék. Ennek annyira megörültek, hogy a komplett filmklubot rám bízták, másnaptól én csináltam. Ettől fogva hetente kétszer vetítettünk filmeket, és állandó telt házunk volt. Mindenféle filmet hoztunk, például meghirdettünk egy jugoszláv feketehullámos sorozatot is. Ez nagyon fontos volt, mert akkoriban nem volt sem internet, sem tv, tehát ezek a filmek máshogy nem juthattak el az emberekhez. Ezáltal pedig olyan jó híre lett a klubnak, olyan jól ment, hogy egy ponton arra gondoltunk: annyi filmet láttunk már, miért ne csinálnánk mi is egyet? Így lett a Közgáz Filmklubból Közgáz Vizuális Brigád. ’83 körül vettünk Super 8-as kamerákat, majd kiírtam az egyetemre, hogy aki filmet akar készíteni, az kedden 8-kor jöjjön. Jöttek az emberek, és elkezdtünk mindenfélét filmezni. És ez azóta tart. Néhányan persze elmentek bankárnak vagy üzletembernek, mert, ugye, közgazdasági egyetemre jártunk, de idővel kialakult egy szűkebb mag, mely ezt valóban komolyan akarta csinálni.


Czabán György (Dudás Szabolcs fotója)

* Mesélj egy kicsit a MAFSZ-ról, te hogyan kerültél ide, és mit csinálsz pontosan?

Cz. Gy.: — A Magyar Független Film- és Videoszövetség már nagyon régóta működik, mi igazából csak megörököltük. Amikor a ’80-as években elkezdtünk függetlenfilmezni, akkor megtaláltuk a MAFSZ-ot, és előbb-utóbb mindannyian beléptünk. Táborokat szerveztek, ahova rendszeresen jártunk. Idővel pedig, mint egy született aktivistára, rám maradtak a dolgok, és én lettem az elnöke — bár semmit sem utálok jobban, mint ezeket a rangokat. Semmi sem rang kérdése: az van, amit megcsinálsz. Valakinek csinálnia kellett, én pedig már negyven éve ott vagyok. De sosem dolgoztam egyedül. Csak kellett valaki, aki úgy van bejegyezve a cégbíróságon, mint elnök, és aláírja a pályázatokat.

Gy. Cs.: — Azért Gyuri nem egy maradványként lett ennek a szövetségnek az elnöke, hanem a MAFSZ-közgyűlés választotta meg, először három évre, majd mindig újra és újra. Ez egy választott tisztség.


Czabán György

* Mi számít független filmnek? Ha egy film állami támogatást kap, az automatikusan kizárja a versenyből?

Cz. Gy.: — A kérdés jó, de nem tudok rá válaszolni. Sőt, senki sem tud rá válaszolni. Egyrészről mindig egy kicsit más lenne a független film definíciója — ha volna neki, de nincs. Az a független film, amelyik függetlennek érzi magát. Persze van egy csomó paraméter: nem lehet megrendelésre készült, televíziónak vagy egy egyháznak, nem lehet reklám, és így tovább. Az előzsűrinek mindig van egy jelentős mérlegelési feladata, hogy mi az, amit kiválogat a versenyre, mert azért mindig neveznek olyat is, amelyik necces, és amelyiken érzed, mondjuk, hogy ez egy tévéfilm, vagy túl sok pénzt kapott, ezért nagyon más, egyszerűen nem való ide. Tehát van egy ilyen intuitív része is az előzsűrinek, de aki ide nevez, az 95%-ban ide is való.


Győri Csilla

* Milyen most a független film Magyarországon, mennyire él a húsz évvel ezelőtti időkhöz képest?

Gy. Cs.: — A ’90-es évek eleje egy nagyon felszabadult időszak volt. Szabadon lehetett alakítani egyesületet, kft.-t és hasonló vállalkozási formákat. Előtte állami filmgyártás volt, és mellette voltak a független filmesek, akik sehova sem tartoztak. A ’90-es években viszont bárki pályázhatott filmekre. Persze akkor is volt egy bennfentes kör, de azért lehetett kisebb-nagyobb filmekre pénzt szerezni. Az elmúlt tíz-tizenöt évben ismét nem pályázhat akárki akárhová. Visszakerültünk oda, hogy költségvetés híján baráti szívességekkel csinálunk filmeket. Viszont szerencsénk, hogy a technika most már annyira fejlett, hogy akár már egy jó telefonnal le tudnánk filmezni. Tehát lehetőség az van, és talán még kedvünk is!


MAFSZ—KVB-tábor

* Miért került ki Magyarországról a fesztivál? Hogyan fogadta a Kosztolányi Dezső Színház az ötletet?

Cz. Gy.: — Fontos hagyomány, hogy a fesztivál minden évben máshol van. Ez azért jó, mert mindig felpezsdíti egy kicsit a környékbeli filmes életet. Lelkesíti az alkotókat, például arra, hogy befejezzék a filmjeiket — nagyon örülünk például, hogy a szokásosnál most egy kicsivel több film érkezett Vajdaságból. Az idén először sikerült elérni, hogy a fesztivál Magyarországon kívül legyen. A támogatásokra való pályázáskor elfogadták, hogy a magyar pályázat pénzét határon túl költhessük el.


Agárd, országos fesztivál

Gy. Cs.: — A helyszínkeresésnél az is fontos nézőpontunk volt, hogy hol fogjuk jól érezni magunkat, hol lehet a fesztivál egy örökre szóló élmény. Szabadkán rögtön olyan barátsággal és szeretettel fogadtak bennünket, hogy arra gondoltunk: nem is jöhetnénk ennél jobb helyre! Éreztünk egy hatalmas kultúrszomjat az emberekben, hogy mennyire várja a város, hogy valami furcsa dolog történjen.


Szombathely, országos fesztivál, konzultáció

Cz. Gy.: — Amikor megkerestük Urbán Andrást, egy ideig csak pislogott ránk, aztán azt mondta, jó. Mi kérdeztük, hogyan legyen, és csak annyit válaszolt: odaadom a kulcsot, és azt csináltok, amit akartok. Hihetetlen volt, általában ilyenkor kell elkezdeni tárgyalni a gazdasági igazgatóval, meg szerződést kötni — ilyenfajta bizalommal és kooperációs készséggel még nem találkoztunk. A színház pedig tökéletes, nem túl nagy, nem túl pici, gyönyörű piros székekkel, csodálatos az aurája.

Gy. Cs.: — A szervezésben segítségünkre van Proics Lilla színikritikus, aki már korábban ismerte Andrást meg a csapatát, és minden gördülékenyen halad.


MAFSZ-fesztivál a ’30-as években

* Milyen lesz egy-egy nap a fesztiválon?

Gy. Cs.: — Első este Káldy Lászlótól fogunk vetíteni. Ő volt az egyik legnagyobb magyar független filmes, sajnos az idén hagyott itt bennünket. A róla való megemlékezést fesztiválnyitó koncert követi, a Gentry Sultan, mely talán az egyik legprogresszívebb és legérdekesebb magyar zenekar napjainkban. Tehát ekkor versenyfilmek még nem lesznek. Másnap kora délután kezdődik az első filmblokk, mely a vacsoráig tart. Vacsora után konzultáció a közönséggel és a zsűri tagjaival, akik az idén Pálos Hanna, Szerda Zsófi, dr. Hammer Ferenc, Igor Buharov (dr. Szilágyi Kornél) és dr. Tolnai Szabolcs lesznek. A beszélgetés után megnyílik Igor Lazin kiállítása. Szombaton délután folytatjuk a versenyfilmvetítést, este ugyancsak konzultáció lesz, majd éjszakába nyúló fesztiválhangulat DJ Kolbasszal és DJ Hopihével. Vasárnap közgyűlést tartunk, ahol beszámolunk arról, amit mint MAFSZ-egyesület csináltunk ebben az évben, illetve megbeszéljük, hol legyen a következő fesztivál. A fesztiválzáró pedig A Csókos Asszony Lovagjai című előadás lesz, Urbán András rendezésében.


Plakát, 1975

Plakát, 1994  

Cz. Gy.: — A fesztivál szakmaisága és élményszerűsége miatt is nagyon fontosak a vetítések utáni konzultációk. Amikor én bekerültem ebbe a közegbe, csodálatos volt, hogy csináltunk egy filmet a barátaimmal, elvittük, és megnézték általunk respektált emberek, aztán komoly beszélgetést folytattak róla. Ez most is így lesz, s ahogy korábban is, a konzultációkhoz mindenki hozzászólhat, mert ez nem igazságosztás, ahol az okos emberek elmondják a tutit. Ez egy nyitott filmes fórum, olyan, mint egy nagyon intenzív szabadegyetemi kurzus. Mindig úgy válogatjuk össze a zsűrit, hogy azok, akik elhozzák a filmjeiket, olyan emberekkel beszélgethessenek, akiktől tanulhatnak. Ezek a találkozások talán még fontosabbak, mint maguk a díjak.


10 – Plakát Jugoszláviában

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..