Labanc Krisztina tanítónő ötlete volt, hogy néptáncoktatókat hívjanak és táncházat rendezzenek.

— Arra összpontosítottunk, hogy a gyerekek egy kicsit fölszabaduljanak az iskolaév vége felé. Mivel vannak, akik járnak néptáncra, úgy gondoltuk, a kicsiktől a nagyokig mindenkivel megismertetjük ezt a műfajt. A zenészek szívesen jöttek, játékos formában mutatják be a népi hangszereket, felelevenítik a népi hagyományokat, ráirányítják a figyelmet a népi játékokra, és természetesen mindenki bekapcsolódik a táncba. Úgy érzem, a modern világban lassan-lassan nem lesznek a gyerekek kaphatók ilyesmire, de mi próbálunk kedvet csinálni nekik, hogy minél többen csatlakozzanak a néptáncmozgalomhoz.

A Cseszák házaspár vállalta a táncház levezetését, akiket a muzslyai gyerekek már ismernek, hiszen nem először találkoztak velük. Cseszák Balázs elmondta, a Csermely zenekarral készítették a gyermektáncházat a muzslyai iskolásoknak, és igyekeztek minél több mindent belesűríteni a foglalkozásba.

— Táncolunk, népdalt tanulunk, illetve a moldvai viseleteket is bemutatjuk. Először jöttünk Muzslyára ezzel a programmal, reméljük, elnyeri majd a gyerekek tetszését, és a jövőben sűrűbben hívnak bennünket, hiszen szeretnénk itt is népszerűsíteni a néptáncot, a néphagyományainkat, a népzenénket. Moldvai táncanyaggal és dalokkal érkeztünk, ezt a tájegységet próbáljuk egy kicsit bemutatni. A moldvai táncokat könnyű megtanulni, egyszerű a motívumviláguk. Nagy körben táncol mindenki, a hangsúly a ritmuson van, és mindig nagy élmény. 

Cseszák Korcsik Anikó ügyesen dalolásra késztette a gyerekeket.

— Az ilyen foglalkozásokba általában egy vagy két népdalt szoktunk belecsempészni, természetesen úgy, hogy a gyerekek észre sem veszik. Olyan dolgokat kell nekik mutatni, amelyektől nem idegenkednek, és bátran bekapcsolódnak a tevékenységbe.

* A ti munkátokban már megszokott, hogy iskolákban tartotok bemutatókat, foglalkozásokat.

— Igen, néhány éve kezdtük el a Hagyományok Háza Hálózat — Vajdaság programja keretében, aztán a Csermely zenekarral külön is szerveztünk ilyen összejöveteleket az óbecsei, illetve a környékbeli iskolákban. Ezek mindig valamilyen népszokáshoz, illetve időszakhoz köthetők, például farsangkor, pünkösdkor, Szent György- és Szent Mihály-napkor tartottunk táncházat. Ez a programunk a pünkösdi szokásokhoz, illetve ünnepkörhöz kötődik — hallottuk Balázstól.

Anikó hozzáfűzte, a kezdés mindig nehézkes, de a végére kialakul a hangulat, és a gyerekek sikerélménnyel, feltöltődve mennek haza.  

* Jelenleg hány csoporttal foglalkoztok?

— Aktív csoportjaink vannak Óbecsén, Zentán és Törökbecsén. A vidéki csoportokat igyekszünk most már a mi felnőtt táncosainknak átadni, mert ők is szívesen besegítenek egy-egy csoport vezetésébe. Néptáncoktatóban mindig hiány van, ezért kell bátorítani a fiatalokat, hogy táncoljanak. Itt nálunk inkább amatőr- vagy hobbiszinten foglalkozik vele mindenki, de olyan élményt, tudást, közösségi tapasztalatot tudunk adni a gyerekeknek és a fiataloknak, amely később is hasznukra válik — emelte ki Balázs.

— Külön foglalkozunk az énekcsoportokkal, énekesekkel. Óbecsén és Zentán is vannak énekcsoportjaink, sőt, szólistáink és énekkettőseink is, akikkel mindig kiemelkedő eredményeket érünk el. Ennek köszönhetően a gyerekekkel most is Zánkára fogunk utazni az Erzsébet-táborba — fűzte hozzá az elhangzottakhoz Anikó.

Kónya-Kovács Otília felvételei