„Amíg az ember aktívan dolgozik, addig él és létezik”
Kartali Róbert
2022.06.03.
LXXVII. évf. 22. szám
„Amíg az ember aktívan dolgozik, addig él és létezik”

Az újvidéki Kastori Rudolf akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja május elején vette át az Arany János-érmet Budapesten Freund Tamástól, az MTA elnökétől, a pannon régióban termesztett főbb szántóföldi növények ásványi táplálkozásának élettanát és agrokémiáját kutató munkásságáért, illetve a vajdasági magyar nyelvű tudományos közéleti szerepléséért. A díjjal olyan külhoni magyar tudósokat, kutatókat ismernek el, akik jelentős érdemeket szereztek a tudományos eredmények és a tudományos közélet terén.

Kastori Rudolf a mai Horvátország területén lévő Károlyvárosban született 1935-ben. Az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán doktorált 1963-ban, majd egyetemi tanárként ezen a karon dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Kutatási eredményeiről 384 tudományos dolgozatban számolt be szerzőként, illetve társszerzőként, ezenkívül 35 kötet és 27 monográfia szerzője, társszerzője, de 238 tudomány-népszerűsítő cikket is írt. Publikációi magyar, német, angol, orosz és szerb nyelven jelentek meg. Annak ellenére, hogy nyugdíjas, a mai napig dolgozik.

* Melyik a legnagyobb eredménye?

— Elsősorban a növények ásványi táplálkozása terén elért eredményeket tekintem a legfontosabbnak, mi azonban környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkoztunk, és az én ajánlásomra a Mezőgazdasági Karon felvettek egy új tantárgyat, az agro-ökoszisztéma védelmét. Ez volt az első ilyen tantárgy, amelyet Jugoszláviában a Mezőgazdasági Karon bevezettek, sőt, abban az időben nagyon kevés helyen oktattak környezetvédelmet, ma már viszont nem is lehet olyan kart találni, ahol ilyen témájú tantárgy ne szerepelne a programban. Már annak idején beláttam, hogy az ökoszisztéma, elsősorban a talaj, de a víz védelmét is mint tantárgyat kell oktatnunk a mezőgazdasági szakembereknek. A környezetvédelmi probléma már akkor is fontos volt, de az idő múlásával ennek a jelentősége állandóan növekszik.

* Beszélgessünk egy kicsit a növények ásványos táplálkozásáról.

— Kulcsfontosságú, hogy egy bizonyos fajtának a biológiai potenciálja teljes mértékben kifejezésre jusson. Persze itt elsősorban néhány elemről van szó, melyeket mi biogén elemeknek nevezünk, miközben az emberek rendszerint csak a nitrogénre, a foszforra és a káliumra gondolnak, de vannak nyomelemek is, mint például a bór, a vas vagy a cink, melyek hiánya nagymértékben csökkentheti a termőképességet és a növények minőségét is. Külön hangsúlyoznám kutatásainkból azokat az eredményeket, amelyeket a növények nitrogéntáplálásával kapcsolatosan értünk el. Ennek egy igen fontos része a növények nitrogénfelhalmozódása. A nitrát az ember és az állat számára nem toxikus, de a redukció folyamán keletkezett nitrit igen súlyos egészségkárosodást okozhat. Az első ilyen betegséget még az 1890-es években figyelték meg a szarvasmarháknál, melyek olyan kukoricával táplálkoztak, amely túl sok nitrogént kapott. Ezek szerint a műtrágyázásnál figyelembe kell venni a nitrogén mennyiségét, mert nemcsak hasznos, de káros is lehet. A talajelemzésnek nagyon fontos szerepe van, és a trágyázást a talajelemzés eredményei alapján, valamint természetesen a megfelelő, vagyis a termesztett növényfaj és fajta igényeihez kell igazítani. Nemcsak a túlzott nitrogén, de a túlzott foszfor is kárt okozhat olyan értelemben, hogy akkor a talajban az egyes nyomelemek a növény számára nem felvehető alakba mennek át, és ilyenkor például megesett, hogy — különösen a többéves növényeknél — cink- vagy vashiány jelei mutatkoztak. Ilyen példák Vajdaság-szerte is voltak.

* Az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán tanított, itt kezdte a pályafutását, és innen is ment nyugdíjba. Az évtizedek során kutatott, tanított és rengeteget publikált. Mire emlékszik vissza legszívesebben?

— Én a kar első évfolyamának voltam a hallgatója, és elsőként is doktoráltam. A Mezőgazdasági Kar ’54-ben alakult meg, én ’63-ban doktoráltam. A doktorátussal kapcsolatos kísérleteket a római sáncokon, a kísérleti telepen végeztem. A laboratóriumi kutatások helyszíne elsősorban a kar volt, a mezei kísérleteket pedig az Újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet kísérleti parcelláján hajtottam végre. Úgyhogy én igaz, hogy a karon voltam állandó munkaviszonyban, de sok időmet az említett intézetben töltöttem, vagyis ott dolgoztam, mivel ott voltak meg a feltételek, hogy az ember szabadföldi kísérleti körülmények között tudjon kutatni.

* Mit szeretett jobban: kutatni vagy oktatni?

— Aki kutatással foglalkozik, különösen a mezőgazdaság területén, annak figyelembe kell vennie, hogy munkája során lehetőleg a gyakorlat számára fontos vagy jelentős problémák megoldásához járuljon hozzá. Mi tisztán elméleti kutatásokkal is foglalkoztunk a növényélettan terén, de igyekeztünk a mezőgazdasággal kapcsolatos gondokra is megoldást találni. Csak egy-két példát említenék: A ’60-as években a műtrágya alkalmazásával kapcsolatban itt nem volt nagy és sok gyakorlat, ezért elsősorban a külföldi tapasztalatokat érvényesítették. Kutatásaink eredményei arra utaltak, hogy az a nitrogén-foszfor arány, amelyet a szakma abban az időben ajánlott a műtrágya alkalmazásakor, a nagyon nagy mennyiségű foszfor és kálium oldalára billent. Kutatásaink viszont arra utaltak, hogy Vajdaság földjein elsősorban a nitrogénműtrágyák alkalmazása kecsegtet nagyobb sikerrel, és eredményeink elősegítették azt, hogy ezt az arányt megváltoztassák — nem egyszerre, de fokozatosan —, így ma már azt lehet mondani, hogy a nitrogén-foszfor-káliumot 1:0,6:0,2 arányban használják. Káliumműtrágyát persze kell használni, de hatása nálunk aránylag kicsi, mivel talajaink káliumellátottsága, különösen a csernozjom esetében, jó és magas.

* Az egyetemi kutatásai és az oktatás mellett publikált is, sőt, újságírással is foglalkozott.

— Kétszázvalahány cikket írtam, annak idején a Magyar Szóban heti mellékletként megjelent a Föld Népe, ebben számos alkalommal publikáltam elsősorban a növények ásványos táplálkozásával kapcsolatosan, de más témákban is. Más folyóiratokban is jelentettem meg szakdolgozatokat. Ami az oktatást illeti, én szerettem tanítani, mert a fiatalokkal teremtett kapcsolat mindig kellemes élmény, különösen akkor, ha az ember észreveszi, hogy amit mondott, azt a hallgatók elsajátítják, és remélhetőleg a gyakorlatban alkalmazzák. Számos olyan hallgatóm volt, aki sajnos elment Jugoszláviából, Szerbiából külföldre, és nagyon sikeres pályát tudhat maga mögött. Ami tanárként részben az én eredményem is.

* Az idén tölti be a nyolcvanhetedik életévét, és nyugdíjas. Ennek ellenére az egyetemi telefonszámán tudtam elérni az interjúhoz. Mivel foglalatoskodik a nyugdíjas évei alatt?

— Amíg az ember aktív és dolgozik — eltekintve attól, hogy mivel foglalkozik —, addig él és addig létezik. Abban a pillanatban, ha megszűnik aktívnak lenni, akkor már csak vegetál. Én a mai napig rendszeresen bejárok a karra, és együttműködöm a munkatársaimmal, publikálunk, most inkább ilyen összefoglaló dolgozatokat írok, mivel már kevésbé foglalkozom gyakorlati kutatással, laboratóriumi munkával.

* Nemrégiben vehette át az Arany János-érmet a Magyar Tudományos Akadémián, az MTA egyetlen vajdasági tagjaként.

— A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja 1998-ban lettem, és számomra ez természetesen egy külön öröm, hogy több mint két évtizedes tagság után kaptam egy ilyen díjat. Ezt nem csak a saját teljesítményem elismerésének tartom, hiszen a hatvanéves munkásságom folyamán számos kollégával dolgoztam együtt, akiknek a száma körülbelül kétszáz. Ők különféle területeken tevékenykedtek, volt köztük vegyész, biológus, talajtanos, talaj-mikrobiológus, növénynemesítő stb., mivel az esetek többségében ilyen multidiszciplináris problémákkal foglalkoztam. Így nekik is köszönettel tartozom ezért az elismerésért.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..