Az UNESCO 195 tagállama legalább kétharmadának támogatására lett volt szükség az Albánia által beterjesztett kérelem elfogadásához, a jelenlévő országok képviselői közül azonban 92-en szavaztak igennel, 50-en nemmel, 29-en pedig tartózkodtak. A tagfelvétel elfogadásához legalább 95 támogató szavazatra lett volna szükség. Koszovót az ENSZ 111 tagállama ismerte el, ezért Priština remélte, hogy megszerezheti a teljes jogú tagságot.

A koszovói politikusok a döntés után csalódottságuknak adtak hangot. Isa Mustafa miniszterelnök Szerbiát vádolta meg azzal, hogy rasszista kampányt folytatott Koszovó ellen, ami a felvételi folyamat során csak felerősödött. Véleménye szerint Belgrádot Priština Nyugat-orientáltsága zavarja, ezért a szerb kampánnyal azokra az országokra lehetett hatni, amelyek érdekei megegyeznek a szerb érdekekkel. 

Atifete Jahjaga koszovói elnök elmulasztott lehetőségnek nevezte, hogy országa nem került be az UNESCO-ba, ugyanakkor bátorítónak nevezte, hogy 92 ország támogatta a javaslatot.

A koszovói külügyminiszter a közösségi hálón jelentette be, hogy országa újra kérvényezi majd a teljes jogú tagságot, és nem csak ebben, hanem más nemzetközi szervezetekben is. Felhívta a figyelmet arra, hogy csupán három szavazat hiányzott a pozitív döntéshez.

A prištinai ellenzék viszont nem fogalmazott ennyire visszafogottan, az Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű párt azonnal a Szerbiával folytatott tárgyalások felfüggesztését követelte a kormánytól. Szerintük addig nem kell tárgyalni Belgráddal, amíg az el nem ismeri Pristina függetlenségét.

A szerb politikusok viszont győzelemnek nevezték a szavazás kimenetelét. Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök ugyan azt mondta: nem szeretne „felvágni”, és azt sem szeretné, ha Szerbia lakossága „verné a mellét”, de ki kell jelenteni, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének döntése azt jelenti: Szerbiát nem alázták meg. Hozzátette: ez már szinte nem is számít újdonságnak, Belgrád lassan, de biztosan megtanul „nem veszíteni”. Sajnálatának adott ugyanakkor hangot amiatt, hogy Macedónia és Montenegró is támogatta az albán kezdeményezést, ami azt jelenti, hogy számukra Priština fontosabb Belgrádnál. Kiemelte továbbá, hogy Magyarország ugyan azt ígérte, hogy tartózkodni fog, végül mégis a felvétel mellett szavazott.

A szerb miniszterelnök visszafogottságra intő szavai ellenére Ivica Dačić külügyminiszter Szerbia nagy győzelmének nevezte az UNESCO döntését. Tomislav Nikolić szerb elnök pedig igazságos és erkölcsi győzelemnek nevezte a Koszovó UNESCO-tagságára mondott nemet, amely — szerinte — szinte lehetetlen körülmények között született meg.

Szerbia egyrészt azért ellenezte Priština felvételét, mert Koszovót még mindig saját tartományának tekinti, másrészt pedig a szerbek Koszovót vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tartják, az ott található kolostorok a szerb ortodox egyházhoz tartoznak.