* A média az elmúlt időszakban nem foglalkozott sokat az alkotmánymódosítással, jóllehet igen komoly szellemi műhely fáradozik ezen. Ön miben látja ennek okát, s hol tart most a munka?
- A média ,,hallgatása" elsősorban annak tulajdonítható, hogy sem idehaza, sem a határon túli magyar pártok között nincsen egyetértés ebben a kérdésben. Ez utóbbi pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy a hazai pártok között érdemi párbeszéd kezdődjék. Emiatt mi magunk sem erőltettük, hogy a nyilvánosságot bevonjuk ebbe, ráadásul maguk az érintettek, a határon túli magyar szervezetek kérték, hogy az egyeztető tárgyalások ne a média reflektorfényében tartassanak meg. Az elmúlt egy hónapban két igen biztató tárgyalásunk volt. Előbb január közepén Kolozsváron az RMDSZ képviselőivel, majd Szabadkán a VMSZ képviselőivel folytatunk, megítélésem szerint, sikeres konzultációt. Azért ezzel a két szervezettel ültünk le, mert a decemberi szakértői egyeztetésen az RMDSZ kompromisszumos javaslatot tett, a VMSZ képviselői pedig olyan témákat vetettek fel, amelyek az eredeti munkaanyagban nem szerepeltek. A VMSZ képviselőinek javaslatára a média által már ismertetett alapgondolatokon túlmenően három olyan gondolattal módosult a szövegtervezet, amely véleményem szerint jelentős előrelépésnek tekinthető. Nevezetesen: amennyiben a világon egy magyar közösséget sérelmek érnek, akkor az anyaországnak kötelessége a nemzetközi színtéren a védelmük érdekében szót emelni, vagyis a Magyar Köztársaság alkotmányos kötelezettséget vállaljon az anyaországgal és a különböző magyar közösségek egymással való kapcsolattartásának az elősegítésére. Holnap Pozsonyba utazunk, aminek azért van nagy tétje, mert a Magyar Koalíció Pártja még a kiindulási alapot sem tartotta jónak, s velük is szeretnék az RMDSZ által javasolt és a VMSZ részéről kiegészített kompromisszumos megoldás tekintetében egyezségre jutni.
* Januártól módosult a bevándorlási és az állampolgársági törvény. Melyek a fő könnyítések a határon túli magyarság számára?
- Tavaly az év első felében az Országgyűlés - nagy örömömre - minden parlamenti párt egyetértésével egyhangú szavazással elfogadott egy törvényt, melyben - a határon túli magyar szakértők által is támogatva - számos változtatást eszközölt. Ezzel a törvénnyel részben az állampolgársági, részben az idegenrendészeti törvényt módosította az Országgyűlés. A cél az volt, hogy az elmúlt időszakban meglehetősen nehézkes, hosszú ideig (42 hónapig) tartó - s be kell vallanom, sokszor nem is emberséges - ügyintézés, amely a magyar állampolgárság megszerzésének útját jelentette, elfogadható és elviselhető keretek között történjék. Eltöröltük azt a kitételt, miszerint a letelepedési engedély megszerzése után egy évig kellett várni az állampolgársági kérelem beadására. Most a letelepedési engedély megszerzése után azonnal lehetséges a honosítási kérelem benyújtása, azonkívül az eddigi 21 hónapnyi elbírálási idő 12 hónapnyira csökkent. Visszahonosítás esetén hat hónapnyira. A megelőző eljárások esetében (tartózkodási és letelepedési engedély igénylésekor) kötelező volt az orvosi vizsgálat elvégzése. Egy négytagú család esetében ez 160 ezer forint kiadást jelentett, ráadásul teljesen feleslegesen, hiszen százezres nagyságrendben kérnek vízumot a Magyar Köztársaság területére, magyar állampolgárok milliói utaznak évente külföldre, és senki sem vizsgálja az egészségi állapotukat. Indokolatlan volt tehát ez a rendelkezés. Ezt most eltöröltük. Viszonylag széles körnek kellett eddig állampolgársági vizsgát tennie. Ez alól csak azok mentesültek, akik Magyarországon végezték felsőfokú tanulmányukat. Most mindazok mentesülnek alóla, aki magyar nyelven legalább alapfokú képzésben vettek részt a Kárpát-medencében. Tehát egy szabadkai vagy kassai magyar nyelven tett gimnáziumi érettségi is elegendő hozzá. Nagy vita folyt az ún. állampolgársági csomagról. Eddig az, aki letette az állampolgársági esküt - bár állampolgár lett -, nem kapta meg azonnal az anyakönyvi kivonatot és a személyi igazolványt. Külön kellett kérelmeznie. Most mindezt egyben és egyszerre megkapja. Szeretném elmondani, hogy bár az első három hét adataiból nem lehet messzemenő következtetést levonni, de január 21-éig egyharmadával kérték többen a honosítást, mint az előző évben. Tehát azok a félelmek, hogy ugrásszerű növekedéssel kell számolni, nem állják meg a helyüket.
* Az állampolgárság megszerzésének több szakasza van. Mennyiben változott a letelepedési engedély megszerzésének kritériumrendszere?
- A letelepedési engedélynél az a lényegi változás, hogy megszűnt az az eddigi áldatlan állapot, hogy az ügyfélnek ugyanazokat az iratokat különböző eljárások során többször kellett bemutatnia. Kimondtuk azt, hogy ami a hatóság rendelkezésére áll, azt nem lehet ismételten bekérni. Újragondoltuk a családegyesítés céljából kérelmezett letelepedési engedélyek rendszerét is. Jelentősen megkönnyítettük azok letelepedését, akiknek családtagjai magyar állampolgárok, vagy letelepedési engedéllyel rendelkeznek.
Szerettük volna a munkavállalási vízumok rendszerét is átalakítani. Sajnos, itt nem sikerült azokat a változtatásokat elérni, amelyeket én szerettem volna. Ennek elsősorban gazdasági, semmint politikai okai vannak. Remélem, a közeljövőben itt is sikerül módosításokat végrehajtani.
* A nemzeti vízumnak felemás a megítélése. Az emberek nemigen látják át a lényegét. Nem tudják pontosan, hogy kik igényelhetik, s kik nem. Azonkívül nemcsak a polgárok, hanem a politikai elit sem lát tisztán ebben a kérdésben. Mi tehát a helyzet?
- Ez a mi hibánk is. Bármennyire jó is egy jogszabály, ha erről nem kapnak tájékoztatást azok, akiket érint, akkor valahol a jogalkotó is hibázott. Bár a feltételek mind a Külügyminisztérium honlapján, mind az érintett konzulátusokon hozzáférhetőek, jómagam is többször tapasztaltam, hogy felvetődnek olyan kérdések, amelyekben biztos voltam, hogy magától értetődőek. Ez a típusú vízum két dologra nem jogosítja fel tulajdonosát: munkavállalásra, illetve egyéb jövedelemszerzésre és állami felsőfokú tanulmányok végzésére. Nem azért, mert mi így akartuk, hanem mert az Európai Unió közös vízumpolitikai kritériumait figyelembe kellett vennünk. Ami viszont könnyítés, az az, hogy tulajdonosa, ha időközben munkát talál Magyarországon - s kielégíti az összes törvényi feltételt -, akkor nem kell hazamennie, és az új vízumot otthon igényelnie, hanem ezt már megteheti az országon belül is. Sokan kritikaként fogalmazzák meg, hogy leginkább azok fogják ezt a vízumot kiváltani, akiknek családtagjai már Magyarországon élnek. Sokan anyósvízumnak csúfolják. Azonban ez is egy széles réteget érint, s számukra valóban jelentős könnyítésnek számít. Ami pedig a félreértéseket illeti: épp Szabadkán, a VMSZ képviselőivel folytatott tárgyalások során derült ki, hogy nem egyértelmű a vízumhoz szükséges jövedelem igazolása. Sokan nem tudják, hogy a szerbiai állandó jövedelem is kielégíti ezt a feltételt. Bár egyelőre kevesen kérték ezt a vízumtípust, én bátorítanám a polgárokat, hogy éljenek vele, és nyugodtan kérjenek tájékoztatást a konzulátusok munkatársaitól, ha valamit nem értenek.
* 2007-ben vagy 2008-ban Magyarország belép a schengeni rendszerbe. A Nemzeti Vízummal rendelkezők számára lehetséges lesz az Unió más országaiban való kilencvennapos tartózkodás?
- Erről folynak az előkészítő kodifikációs munkák. Ennek kidolgozását koordinálom. Célunk az, hogy az Unió által elfogadott egységes tartózkodási engedélyt biztosíthassunk a nemzeti vízummal rendelkezők számára. Ez a gyakorlatban úgy fest majd, hogy a szülőföldön lehet igényelni a nemzeti vízumot, majd azzal Magyarországon kiváltani azt az igazolványt, amely lehetővé teszi az Unió területén való szabad mozgást. Hangsúlyozom, hogy ennek lesznek korlátjai, évente 90 napot engedélyez az uniós joggyakorlat.