A kertészeti szakkiállítás egy részlete - A szerző fotói

A közösség tenni akarása vált valósággá tíz esztendővel ezelőtt, amikor elkezdődött Zentán a kertészmérnök-képzés. Az eltelt egy évtized alatt a budapesti anyaintézmény is az átszervezések viharát élte át, először Szent István, majd Corvinus Egyetem lett. A Kertészettudományi Kar alapjában véve megtartotta szervezeti felépítését, önállóságát és büszkén vállalja a határon túli levelező tagozatait Erdélyben, Kárpátalján és a Délvidéken. Ennek legfontosabb műhelye az adott térségben létrehozott Konzultációs Központ, ahol hetente vagy kéthetente péntek déltől szombat estig tartanak a foglalkozások. A kilencvenes évek elején nehéz idők jártak nemcsak az akkori országban, de a Tisza mentén is. A fiatalok tömegesen hagyták el a szülőhelyüket: egyesek a háború és a katonaság elől menekültek, mások a megélhetési nehézségek miatt kötöttek vándorbatyut a hátukra, de szép számban akadtak közöttük olyanok is, akik az anyanyelvükön szerették volna folytatni tanulmányaikat. Tóth Horti Gábor, Zenta város akkori polgármestere úgy gondolta, olyan főiskolát kellene a városban létrehozni, amellyel itthon tudnák tartani a jövő értelmiségének egy részét. Választása a Budapesti Kertészeti Egyetemre esett és az önkormányzat egyetértésével, valamint néhány budapesti és gödöllői szakember közreműködésével sikerült létrehozni a mai napig működő Kertészeti Főiskolát, hivatalos nevén a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Határon Túli Levelező Tagozatát. Munkáját a Kertészek Egyesülete segíti elő, háttérintézménye pedig a Thurzó Lajos Közművelődési Központ.
Buzogány Mária, az alapítók csapatának tagja, az iskola első vezetője így emlékezik vissza a kezdetekre: ,,Nem szokványos iskolaalapítás volt, még úgy sem, hogy kisebbségben sohasem az. Nem ígért fényes karriert, de veszélyt, zaklatást, rendőrséget igen. 1995-öt írtunk. Kegyetlen, véres háború folyt. A lelkekben kétségbeesés, tanácstalanság, öntudat, bátorság.' Nagy József főesperes úr írja abban az alkalmi kiadványban, amely a jubileumra jelent meg: ,,A legnagyobb élmény számomra a bombázások ideje alatt volt. Mi egyháziak szabadon gyülekezhettünk, az iskoláknak viszont csak nagyon korlátozott gyülekezési lehetőségük volt. Felkínáltam, hogy felnőtt hitoktatás fedőnéven a hittanteremben legyenek a konzultációk. Azokban a hetekben így is történt, néhány előadás, illetve vizsga is megvalósult ilyen módon, és nem szakadt meg a munka folytonossága.'
Az idei év elején megszervezték a Tisza menti Mezőgazdasági Napokat, amelynek részeként Zentán nemcsak kiállították a 2006-os Magyar Mezőgazdasági Könyvhét könyvanyagát, hanem helyi szakkiadók részvételével, találkozóval és tanácskozással is kiegészítették azt. Nemrégiben viszont lezajlott maga az ünnep is, plenáris üléssel, rózsából készült színpompás kompozíciók bemutatásával, kertészeti szakkiállítással. A rendezvénysorozat után kerestük fel Lengyel Lászlót, aki Buzogány Mária és Birclin Júlia után 2003-ban lett a vajdasági tagozat vezetője. Elmondta, hogy a jelentkezési határidő július 10-én lejárt, készül a felvételt nyert hallgatók listája, vagyis most már végzik a szokásos, mindennapi teendőiket.
- Kezdetben olyan diákjaink voltak, akik a gyakorlatban már foglalkoztak a kertészet valamilyen formájával és szerettek volna elméleti tudást is kapni. Az idő múlásával mindinkább pályakezdők, frissen érettségizettek érdeklődtek, ezért az iskolának is váltania kellett. Nekik nemcsak szakmai ismereteket, hanem összeköttetéseket, kapcsolatokat kell biztosítani, hogy könnyebben munkába tudjanak állni. Manapság az a legnagyobb kihívás, hogy alkalmazkodnunk kell a változó körülményekhez. Megpróbáljuk a könyvtárunkat folyamatosan frissíteni, Internet-elérhetőséget biztosítani, igyekszünk minél több rendezvényen részt venni, de szervezni is, hogy a köztudatban legyünk, felfigyeljenek ránk - próbálkozott meg az összegzéssel Lengyel László. - Vajdaság több mint 45 településéről vannak hallgatóink, szinte mindenhonnan jönnek, a legmesszebbi szórványtelepülésről is. Nagy előrelépés volt, amikor létrejött tehetséggondozó gimnázium kollégiuma, majd étkezdéje, hiszen ezeket a létesítményeket mi is használhatjuk. A tíz év alatt több mint hatszázan iratkoztak be, közülük eddig 161-en diplomáztak. Mivel már szinte minden településre jut egy-két kertészünk, elmondhatjuk, hogy Vajdaság egész területén működnek a mezőgazdaságban képzett szakemberek.
* Az itt kapott diploma honosítása nem ütközik nehézségekbe, nagyon kevés magyar nyelvű felsőoktatási intézményünk van, ezért minden bizonnyal jelentkeznek Önöknél olyanok is, akik nem akarnak kertészettel foglalkozni, de szükségük van az oklevélre.
- Valóban, és ezt be is vallják nekünk. Akik ilyen szándékkal jönnek, azok sem részesülnek negatív diszkriminációban. Egyébként is olyan világban élünk, hogy senki sem tudhatja, mivel foglalkozik majd egy-két, esetleg öt év múlva. Ez egy lehetőség, amelyhez sok-sok segítséget nyújtunk, de az állami támogatás sem elhanyagolható. Itt mindenki hasznos ismeretanyagot kap, aztán, ha véletlenül munka nélkül marad, hozzáfoghat egy vállalkozáshoz. Vajdaságban még mindig a mezőgazdaság az alaptevékenység. A diploma honosítása eddig nem okozott gondot, ezt a tevékenységet a belgrádi oktatási minisztérium végzi. Azt azonban mindannyian tudjuk, hogy az elhelyezkedés csak a ,,papír' meglététől függ, hanem a tulajdonosa rátermettségétől, a munkához való hozzáállásától. Én bízom benne, hogy ebben az iskolában a diákokat megtanítjuk arra is, hogy törekedniük és dolgozniuk kell ahhoz, hogy érvényesüljenek és megállják a helyüket.
* A képzés ingyenes, de megváltozhat-e ez a helyzet akkor, ha Magyarországon bevezetik a mostanában sokat emlegetett tandíjat?
- Egyetlen alkalommal, éppen tavaly fordult elő, hogy annyi érdeklődőnk volt és olyan magas átlageredménnyel, hogy nem tudtunk meghúzni egy határt. Külön kérelmet adtunk be az oktatási minisztériumba, hogy engedélyezze a hallgatói létszám növelését, így a hatvan hallgató mellé felvehettünk még negyvenet költségtérítésesen. Ezt az anyaegyetem számlájára kellett befizetniük, de vajdasági hallgatókról lévén szó, elértük, hogy a magyarországi összegnek csak a felét kérték tőlük.
Nagyon bízom benne, hogy ez így lesz a jövőben is, és sikerül megtartanunk ezt az oktatási formát.
A kertészmérnök-képzés nyolc féléven át tart, a választható szakirányok: dísznövénytermesztés és dendrológia, gyógynövény-, gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés, illetve menedzsment és marketing. A Konzultációs Központ szakkönyvtárral rendelkezik, amelyet folyamatosan frissít és korszerűsít. Jelenleg több mint 6500 kötettel, 500 folyóirattal, CD-ROM kölcsönzési lehetőséggel, szemléltető eszközökkel rendelkezik. A könyvtárhoz Internet hozzáféréses multimédiás olvasóterem csatlakozik, amely mikroszkópokkal, számítógépekkel és egyéb oktatási segédeszközökkel van ellátva. A hallgatók jogosultak az anyaintézmény könyvtárából is kölcsönözni és élvezhetik a magyarországi tanulói jogviszony minden kedvezményét. A tervek szerint még az idén nyáron fel szeretnék tölteni a könyvtár anyagát egy olyan programra, amelynek köszönhetően a tartalmát láthatják más, kívülálló intézmények is, mint például a környéken működő mezőgazdasági szakközépiskolák, gimnáziumok, vagy szakmai szervezetek. Ez újabb kapcsolódási pont lehet a ,,külvilág'-gal.