Elsők között szólalt meg Miloš Vučević, a Szerb Haladó Párt elnöke, aki szerint „kár lenne elpazarolni ekkora politikai tőkét”. Hasonlóan nyilatkozott a munkaügyi és szociális kérdésekért felelős miniszter, Milica Đurđević Stamenkovski is, aki szerint Vučićnak a legutóbbi kormányülésen tanúsított fellépése előrevetítette „hogyan működne az a kormány, amelynek élén állna”. A politikus így fogalmazott: az államfő „felrázta” a kabinetet, jelezve, hogy vannak miniszterek, akik nem a kellő odaadással végzik a munkájukat. Aleksandar Vučić egy, a Reuters hírügynökségnek adott interjúban azt mondta: még nem döntötte el, milyen szerepet vállal az elnöki mandátuma lejárta után, egyúttal megerősítette, hogy az idén előre hozott parlamenti választást tartanak. A köztársasági elnök megbízatási ideje 2027-ben jár le, és mivel ez már a második mandátuma, az alkotmány értelmében nem indulhat újra az elnöki tisztségért. Ha viszont lerövidítené az elnökségét, és a parlamenti választással egy időben előre hozott elnökválasztást is tartanának, versenybe szállhatna a kormányfői tisztségért, és minden bizonnyal el is nyerné. Mindez azonban nem előzmény nélküli. Vučić 2014 és 2017 között már volt miniszterelnök, ebben az időszakban több alkalommal is előre hozott választásokat tartottak, amivel tovább erősödött a kormányzó párt pozíciója, miközben az ellenzék és a koalíciós partnerek mozgástere beszűkült. Bár 2017 óta formálisan korlátozott hatáskörű államfő, politikai befolyása azóta is meghatározó maradt.

Szerbia részt venne a Paks II. projektumban

Az első beton kiöntésével új szakaszba lépett a Paks II. beruházás — és ezzel együtt újra napirendre került Szerbia nukleáris jövője is. A magyarországi atomerőmű-bővítés regionális jelentőségű projektum, melyhez Belgrád 5—10 százalékos tulajdonrésszel csatlakozna. Több mint harmincöt év után ez lenne az első kézzelfogható lépés a nukleáris energia felé vezető úton. A magyar kormány Paks II.-t az energetikai szuverenitás zálogaként kezeli. A hat évtizedes élettartamú létesítmény kiszámítható áramtermelést tesz lehetővé, ami nemcsak Magyarország, hanem a környező országok ellátásbiztonságát is erősíti. Szerbia számára a projektum ennél is fontosabb lehet: tudást, tapasztalatot és technológiai hozzáférést adhat. A tervezett részesedés önmagában nem oldja meg Szerbia energiafüggőségét, de fontos szimbolikus lépés. Slavko Dimović, a Vinča Nukleáris Tudományos Intézet igazgatója a Szerbiai RTV-ben úgy fogalmazott, hogy „ez a nukleáris család előszobája”, mely megnyithatja az utat a saját reaktorok felé is, legyen szó hagyományos vagy kis moduláris erőművekről. „Legalább két hagyományos nukleáris reaktorra, valamint kis moduláris reaktorokra van szükségünk. A paksi részesedés nem zárhatja ki a hazai építkezést, a kettőnek párhuzamosan kell haladnia” — hangsúlyozta. A modern nukleáris technológia ma már messze túlmutat a múlt tragédiáin. A Paks II.-t az orosz Roszatom építi „kulcsrakész” rendszerben, francia technológiai partner részvételével. Az új generációs reaktorok megerősített biztonsági rendszerekkel működnek, melyek Csernobil és Fukusima tanulságaira épülnek, miközben folyamatos, időjárás-független termelést garantálnak. „A sugárvédelmi és a nukleáris biztonság a legmagasabb szinten van” — magyarázta Dimović. Ha Belgrád igent mond Paks II.-re, Szerbia nemcsak befektetőként lépne be egy nagy európai projektumba, hanem a nukleáris térképre is újra feliratkozna. A kérdés már nem az, hogy szükség van-e stabil energiára, hanem az, hogy az ország mikor és milyen áron kész belépni a nukleáris korszakba.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán