A Magyar Művészetért Díjrendszer (MMDR) XXXIII. díjátadógálájára a Kárpát-medence valamennyi országábólérkezővendégek hosszantartótapssal köszöntöttékazünnepi műsor nyitódalát: Keresztes Nagy Árpád énekét, kobozjátékát. Históriás éneke Hunyadi János vitézségét, a nándorfehérvári diadalt (1456. július 22.) dicsőítette Nagybánkai Mátyás nyomán. Hunyadi János bronzszobrát, Mihály Gábor alkotását a gála elsődíjazottjaésünnepeltje, a Mátyás király díjjal jutalmazott, erdélyi származású Böjte Csaba ferences szerzetes szentelte fel.

Vallomásként hangzottak szavai: „Hunyadi János Marosszentimrén legyőzte a törököket, ésmég abban az évben, 1444-ben elrendelte, hogy a ferencesek Csíksomlyón letelepedjenek, kolostort építsenek, onnan pedig Moldvába kijárva a csángó testvéreinket támogassák. Csíksomlyói ferencesként Hunyadi Jánosnak kései követője vagyok. Ő állított bennünket, ferences szerzeteseket, hogy alázattal, szeretettel szolgáljunk.” Emlékezetes marad számunkra felszentelő fohásza is: „Mennyei Atyánk arra kérlek, áldd meg ezt a szobrot. Emlékeztessen bennünket arra, hogy a nehézségek elől nem elszaladni kell, hanem bölcsen, alázattal, férfierővel kell szembesülni vele. Áldásod legyen a szobron, a kerten, a házon, a házigazdánkon.”

„Most segíts meg, Mária, ó, irgalmas Szűzanya. Keservét a búnak-bajnak eloszlatni van hatalmad. Hol ember már nem segíthet, a Te erőd nem törik meg. Hő imáit gyermekidnek, nem, Te soha nem veted meg. Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy. Most segíts meg, Mária, ó, irgalmas Szűzanya.”

—Több mint jelkép, hogy az eddigi rendezvényeink közüla mostani harmincharmadikat, a legtömegesebbet és a legnagyobbat a Szoborkertben tartjuk — mondta köszöntve a vendégeket dr. Gubcsi Lajos, a kuratórium elnöke. — Hiszen körülöttünk minden a történelmünket, a nemzetünk nagyjait idézi. Nem kevésbé az ünnepi műsor, a díjak átadásakor elhangzott méltatások, a házigazdák és a szervezők hagyományainkat tisztelő kedvessége.

Csiki Hajnal elsőként Böjte Csabát és Teleki Júliát köszöntötte Székely János Suhancok címűkölteményével. A Mátyáskirály díjátadásakor Gubcsi elnök úr kiemelte: „A jelenkorban példa nélküli munkásságát mindenki ismeri, szereti és magáénak vallja, s mivel most Mátyás király koronázásának 550. évfordulóját is ünnepeljük, álljon itt Böjte Csaba jellemzésére egyetlen mondat, Szőcs Gyula doktort idézem ezzel: »Álruhában jár, birodalmatépít.« Néha aztérezzük: gyermekeivel mennyei birodalmat is. És egy idézet Böjte Csabától: »Akkor vagy igazán szabad, ha azt, amit vállaltál, meg tudod tenni, és a kudarcok, sérelmek után sem a gyűlölet, a harag uralkodik a szívedben, hanem az újrakezdés lelkülete, a szeretet és a jóság... Ahogyan mi magunk is irgalomra és nagylelkűségre vágyunk, nekünk is így kellene néznünk mások hibáira és gyarlóságaira.«”

A Zrínyi Ilona-díjat az idén adták át először. Megalapítását tavaly, 2013. február 12-én, Zrínyi Ilona halálának 310. évfordulóján Kassán, a dómban, koporsójánáljelentettékbe az alapítók: Gubcsi Lajosíró és Győrfi Sándor szobrászművész. A díjra számos jelölés érkezett. Gubcsi elnök úr elmondta: „A díjat azoknak a nagyszerű magyar hölgyeknek, valamint a Zrínyi Ilona nevét viselő vagy e név jelentéséhez hű közösségeknek adományozzuk, akik, amelyek jelenkorunkban mutatnak kimagasló példát a feleségihűségbőlésaz asszonyi nagyságukból, a szabadságért vérével harcolóMagyarországszolgálatából, a haza szeretetéből, a nemzet erényeinek megbecsülésébőlésgyarapításából, a gyermekeik iránti feltétlen gondoskodásból. Zrínyi Ilona ezért volt a magyar történelem példa nélküli nagysága: hűséges anya és feleség, bátor harcos, félelmet nem ismerő vitéz asszony, Európa legbátrabb nője Munkács védelme idején, száműzetésben is megtörhetetlenül hű lánya hazájának. Élete, ereje, hűsége példa minden korban.”

Teleki asszony méltatásából kiemelte: „Évtizedekóta harcol Szerbiában az 1944/45-ben kivégzett több tízezer áldozat igazáért. Csúrogon született, s az ottani magyar férfiak jelentős részének kiirtása után kényszerrel kitelepítették, koncentrációs táborba hurcolták családjával együtt. Júlia akkor mindössze tíz hónapos volt. Felnőttkorának jelentős részét az erkölcsi jóvátétel kivívásának szentelte, s most végre elért valamit. Csúrog magyarságánakcímezve 2010-ben, a zentai gálán neki adtuk az Árpád-díjat az áldozatok emlékére. Az a díj tehát nem az ő személyének szólt, az Árpád-díjazottak között is úgy van bejegyezve, hogy Csúrog áldozataira emlékezünk. A Zrínyi Ilona-díj Júlia asszony áldozatos munkájának az elismerése.”

Az Árpád fejedelem díjat a felvidéki Csiky Pál kapta. A méltatásban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjeátvételekor, 2011-ben mondott beszédét idézte Gubcsi elnök úr: „Gondolom, ez az üzenet a felvidéki magyarságnak is szól, hogy nem szabad elbizonytalanodnunk, belesüppednünk a politikai vagy atársadalmi megosztottságba.”

A Magyar Művészetért  és az Ex Libris Díj eljutott a Kárpát-medence szinte minden tájára. Ex Libris Díjat kapott Matuska Márton újvidéki publicista, az 1944/45-ös megtorlások kutatója, Török Tilla zentai népdalénekes, valamint a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány. Petőfi Sándor-díjban részesült a bácskertesi (kupuszinai), 67 éve működő Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amelynek háromszáz tagja van, de egy-egy rendezvénye az egész falut megmozgatja.

A gálarendezvény a Magyar MűvészetértÉlőtárlata és az Imre Álma című Makovecz-kiállítás megnyitásával, valamint a Szoborkert bemutatásával zárult.

Teleki Júlia a Zrínyi Ilona-díj átvétele után többszöris ellátogatott Csúrogra, az egykori sintérgödörhöz, az 1944. évi megtorlások emlékművéhez. A minapi kegyeletadása után megerősítette: „Gyalázatosan fest az emlékmű környéke. E hó 26-án lesz egy éve, hogy a magyar és a szerb köztársasági elnök főt hajtott, illetve felavatta az emlékművet. A térfigyelő kamerát időközben felszerelték, de az emlékpark még mindig nem készült el. Az államközi megállapodás szerint ez a szerb kormány kötelezettsége. A látvány nagyon elszomorított, egyre csak azon gondolkodom, mit tehetnénk, hiszen az ősszel emlékezünk majd a megtorlások 70. évfordulójára.”