Akiket még sokáig nem felejtünk el
Tóth Lívia
2021.01.10.
LXXVI. évf. 1. szám
Akiket még sokáig nem felejtünk el

2020-ban számos közismert személytől búcsúztunk. Összefoglalónkban a teljesség igénye nélkül próbáljuk meg számba venni, kikkel lett szegényebb a közélet és a művészvilág a mögöttünk lévő évben.

Andorai Péter, a Kossuth- és Jászai Mari-díjjal, valamint a Nemzet Színésze címmel kitüntetett művész február 1-jén, élete hetvenkettedik évében rövid, súlyos betegség után hunyt el. 1976-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, pályafutása során olyan fővárosi színházak alkalmazták, mint a Nemzeti Színház, a Várszínház, a József Attila Színház vagy a Radnóti Miklós Színház, de játszott Kecskeméten, Veszprémben, Pécsen és Szegeden is. Számos magyar filmben tűnt fel, a többi közt a Mephistóban, a Csinibabában, A napfény ízében, Az ajtóban.


Andorai Péter (Fotó: MTI)

Néhány nappal később, február 5-én a fehérorosz származású, amerikai színész és producer, Kirk Douglas távozott az élők sorából. Szép kort élt meg, 2020. december 9-én töltötte volna be a száznegyedik életévét. Kirk Douglas a tizenhetedik az Amerikai Filmintézetnek a 100 legnagyobb férfi filmlegendát felsoroló listáján.


(Szalai Attila rajza)

Február 24-én, nyolcvanhárom éves korában lépett át az égi mesék világába Csukás István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Csaknem száz kötete jelent meg Magyarországon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurák atyjaként marad meg kicsik és nagyok emlékezetében, mint Mirr-Murr, Pom Pom vagy Süsü, a sárkány. Több ifjúsági regényéből sikeres tévéfilm készült. Ezek közé tartozik a Keménykalap és krumpliorr című, melynek az egyik, valóságos személyről mintázott szereplőjét, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárust szobor formájában is megörökítették.

Május 3-án nyolcvankét évesen életét vesztette Szilágyi István színész, akit a Keménykalap és krumpliorr című filmben játszott szerepe után leginkább csak Lópici Gáspárként emlegettek. Emlékezetes alakítást nyújtott az Égigérő fű, a Rab ember fiaiA Pogány MadonnaA legényanya és A három testőr Afrikában című filmekben, valamint a BorsA Tenkes kapitánya és a Különös házasság című sorozatokban is. A ’90-es években a Lottó reklámarca volt, így valóban az egész ország ismerte és szerette.

Május 31-én, nyolcvannégy éves korában, New York-i otthonában halt meg Christo (eredeti nevén Vlagyimirov Javacsev) bolgár származású csomagolóművész, aki a világ számos emblematikus épületének és tájképi elemének, köztük a berlini Reichstag épületének művészi színvonalú becsomagolásával vált világhírűvé. Legutóbb a párizsi diadalív becsomagolásán dolgozott, de ezt a projektumot a járvány miatt elhalasztották.


Vlagyimirov Javacsev

Életének százegyedik évében, 2020. június 21-én elhunyt dr. Bálint György kertészmérnök, újságíró, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, volt országgyűlési képviselő. Élete során dolgozott főagronómusként, főkertészként, agrártankönyveket és szakkönyveket írt, több kertészeti és szőlészeti szaklapot szerkesztett, rendszeresen publikált. 1981-től 2009-ig a Magyar Televízió Ablak című közérdekű magazinműsorának állandó munkatársa volt, majd 1991-től 2000-ig főszerkesztője lett a Gazdaképző című sorozatnak. Ekkor lett mindenki Bálint gazdája, mert közérthetően és élvezetesen tudta elmagyarázni a föld- és a kertművelés alapjait. Munkásságát a többi közt a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és Prima Primissima díjjal is elismerték, 2019-ben az Év Agrárembere életműdíjjal jutalmazták. 2018-ban Gödöllőn átvehette a Magyar Szabadságért díjat.


Bálint György

Jiří Menzel Oscar-díjas, cseh filmrendező, a Szigorúan ellenőrzött vonatok és a Sörgyári capriccio alkotója nyolcvankét éves volt. A filmes legenda szeptember 5-ei halála prágai otthonában következett be. Első munkáitól kezdve mind a hazai, mind a nemzetközi szakma számontartotta alkotásait. A legtöbb filmjét Bohumil Hrabal novelláiból, regényeiből készítette.


Jiří Menzel

Sean Connery világhírű skót színész október 31-én hagyta itt földi pályafutását, kilencvenéves korában. Hét Bond-filmben játszotta a 007-es ügynököt, először 1962-ben. Munkásságát számos díjjal ismerték el. Az évek alatt két Bafta-díjat és három Golden Globe-ot is kapott. Oscar-díját 1988-ban vehette át az Aki legyőzte Al Caponét című filmben nyújtott alakításáért. II. Erzsébet királynő 2000-ben ütötte lovaggá.

November 5-én, hatvanhét éves korában, örök nyugalomra lelt Szőcs Géza József Attila- és Kossuth-díjas költő, volt kulturális államtitkár, miniszterelnöki főtanácsadó. Szőcs Gézát 2013-ban Magyarország Babérkoszorúja díjjal tüntették ki, 2015-ben Kossuth-díjat kapott az egyetemes magyar irodalmat erdélyi gyökereiből táplálkozó, egyedi stílusú művészetével gazdagító költői-írói alkotómunkája elismeréseként.


Szőcs Géza

November 6-án, hatvanhat évesen, elhunyt Kátai Zoltán Kossuth- és Magyar Örökség díjas énekmondó előadóművész. Leginkább reneszánsz költők, históriás énekesek szerzeményeit énekelte. Nemzetközi, illetve országos népzenei és történelmi fesztiválokon, irodalmi esteken, nemzeti és szakrális ünnepeken lépett fel, az iskolákban tartott rendhagyó óráival hasznos segítséget nyújtott az ének-zene, az irodalom és a történelem oktatásához.

November 18-án, hetvenhét éves korában, rákbetegségben távozott a Kossuth- és Liszt-díjas Benkő László, az Omega együttes billentyűse, zeneszerzője. Benkő László 1962-ben alapító tagja volt az Omegának, mely minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara. Az együttesnek mind a 17 stúdiólemezén játszott, a csapat világszerte több mint 50 millió albumot adott el. 1982 óta szólólemezeket is készített, emellett tévésorozatok, játékfilmek, balettek, színpadi művek zenéjét írta.
Néhány nappal később, november 21-én a magyarországi rockzene egy másik frontemberének a halálhíre érkezett. Hetvenhárom éves korában elhunyt Mihály Tamás, az Omega együttes Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas basszusgitárosa. 1983-ban szólóalbumot adott ki, ő komponálta 2006-ban az 1956-os forradalom jubileumára készült 56 csepp vér című musical zenéjét, 2014-ben Basszus! Omega! Egy életre szól címmel könyvet írt az együttes történetéről.
November 26-án hatvankilenc évesen hagyta itt rajongóit Balázs Fecó. 1967-ben a Neoton együttes tagja volt, majd 1972-ben Som Lajossal megalapították az első magyar hard rock zenekart, a Taurust. 1976-ban Koncz Zsuzsa kísérőzenekarához került, majd 1978-ban létrehozta a Korál együttest, 1986-tól pedig szólókarrierbe kezdett. Nevéhez számos nagy sláger kötődik, dalai több generáción át újjászületnek, emellett filmzenéket is komponált. Egymás után hatszor választották meg az év billentyűsévé, művészetét a többi közt Liszt Ferenc-díjjal, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével és tisztikeresztjével ismerték el.


Balázs Fecó

December 5-én gödöllői otthonában szenderült jobblétre Pécsi Ildikó. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nyolcvanéves volt.


Pécsi Ildikó

Szépségét és nőiességét egy ország csodálta, amikor 1962-ben eljátszotta Noémi szerepét Az aranyember című filmben, de A Tenkes kapitánya, a Veri az ördög a feleségét, az Indul a bakterház és a Te rongyos élet című alkotásoknak köszönhetően is beírta magát a magyar filmes kultúra történetébe. Állandó szereplője volt a kor népszerű műfajának, a kabarénak is, ahol életerős, humoros, olykor matrónaszerű asszonyokat alakított.

Legendás volt szerelme és házassága Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgóval, mely csaknem fél évszázadig, Szűcs Lajos tavaly augusztusi haláláig tartott. Vannak olyan szerelmek, amelyek nem élik túl az egyik fél halálát, az övék is ilyen volt, hiszen Pécsi Ildikó a férje halála után teljesen magába zuhant, majd néhány hónap múlva követte társát a túlvilágra.

Bergendy István Liszt Ferenc-díjas zenész a Bergendy-együttes alapítója és vezetője volt. A szaxofonos, klarinétos, zeneszerző december 14-én nyolcvanegy évesen halt meg.

A Bergendy az ’50-es évek végén alakult, és a ’70-es évek első felében volt a csúcson. Olyan slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Jöjj vissza, vándor, a Sajtból van a hold, a Darabokra törted a szívem vagy az Iskolatáska. Bergendy István szerezte a Süsü, a sárkány, a Futrinka utca és több más tévésorozat zenéjét, emellett musicaleket is írt.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..