A második munkanap – közös hullámhosszokon

A május tizenegyedikei „szakmai kirajzás” legelső állomáshelye a helybéli Szolnoki Sámuel gazdának hat évvel ezelőtt létrehívott szarvasmarha farmja – mintagazdasága volt. Torontálvásárhely vén eperfás Vásárterének peremén. A Szőlősoron. Karakánul fogalmazva, egyedülálló élmény volt mindez több, vendéget fogadó debellácsi gyermek számára is. Hiszen, mi szépítés!, sajnos, faluhelyen is egyre kevesebb háztartásban divat manapság haszonjószágot tartani.

A csütörtök délelőtti programtervezet második pontja Szűcs István Stampedo nevű lótenyészetének bejárása volt. Csúcspontként egy kihagyhatatlan, többfordulós élményfiákerozással. A helyi református egyházközség gyülekezetének otthonában közösen elköltött ebédre ráhangolódva, útközben, a faluközpont felé araszolva, néhány fotó erejéig a település „rejtőzködő” objektumait és egyéb értékeit is sikerült vallomásra bírni...

Végül, az egymásba kapcsolódó élménysorozatot lekerekítve, pontosabban a délutáni tanítás kezdetéig fennmaradt negyedórányi időben, Máté Lajos tanár/gondnok úr ismertette a Makóról, Gyomáról, Szentesről és Hódmezővásárhelyről e vidékre érkező telepes ősök és templomu(n)k történetét. Rendhagyónak bizonyult csakhamar a közös biológiaóra is a hatodikban, ahol — a torontálvásárhelyiek biológiatanárának kérésére, Gaibl Áron hetedikes pécsi kisfiú vállalta fel készségesen az alkalmi tanársegédi szerepet. Az óra keretében az egybegyűltek a tengelicről (Carduelis Carduelis), illetve annak habitusáról és viselkedéséről hallhattak érdekes összefoglalót. Itt emeljük ki, hogy a Természetvédelmi Világörökség Vörös Listáján szereplő madárfaj a 2017-es esztendő Év Madara.

A korai esti program zárópontja az általános iskola végzős diákjainak szervezésében létrehívott, szó szerint összerázódtató táncmulatsága volt, Szenti Zsolt informatikatanár és segítőinek koordinálásával.

Írta és fényképezte: Martinek Imre