A Csépe-emléknapok záróakkordjaként egy komolyzenei koncertre került sor az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola Galériájában, amelyen az osztrák Trio Diabolico (ördögi hármas) mutatkozott be a helybeli zenei tehetségek — Csőke Andrea, a Szegedi Zeneművészeti Főiskola hallgatója és Dudás Virág Ervin, az újvidéki Isidor Bajić középfokú zeneiskola tanulója — közreműködésével.
Osztrák vendégművészek adtak hangversenyt Kishegyesen
A Trio Diabolico tagjai az európai zenei fesztiválok rendszeres vendégei. A verbászi származású Vukašin Mišković gitárművész Újvidéken végezte el tanulmányait, majd Grazban képezte tovább magát a zenei és szépművészeti egyetem előadóművészeti szakán. Magiszteri oklevelet a neves Mislyvecek tanszékén szerzett. 2000-ben az olaszországi Pietro Ligure nemzetközi verseny győztese lett. Eddigi pályafutása során fellépett Moszkvában, Amsterdamban, Hágában, Budapesten.
Lorenz Pichler fuvolaművész, művészeti magiszter a klagenfurti Kärtner konzervatóriumban tanult, majd világhírű fuvolaművészek mesterkurzusain gazdagította tudását. Együttműködik a Moszkvai Szimfonikus Zenakarral, a Salzburgi Filharmónia kamarazenekarával, a bécsi Gustav Mahler együttessel, de rendszeres vendége például a Karintiai nyár elnevezésű fesztiválnak is.
Peter Pichler klarinétművész a Karintiai Konzervatóriumon, majd a Salzburgi Mozarteum előadóművészi és tanári szakán tanult, itt szerezte magiszteri titulusát is. Nemzetközi hírnévű szólistaként jeles európai fesztiválok rendszeres részvevője. 1992 óta a Salzburgi Musikum tanára.
Hogy e neves előadóművészek hangversenyét épp Kishegyesen élvezhettük, azt elsősorban Marta Hinteregger könyvtárosnak köszönhettük, aki Máté Mártaként hagyta el egykoron szülőfaluját. Jelenleg a karintiai Bodensdorf könyvtárának igazgatójaként gyakran szervez hangversenyeket. Széles körű zenei ismeretségéhez tartozik a Trio Diabolico is. Mivel Csépe Imre író a nagybátyja volt, lelki-szellemi elkötelezettséget érez a hozzá fűződő emléknapok iránt, ezúttal ezzel a fenséges koncerttel „ajándékozta” meg a közönséget.
A felcsendülő zeneszerzők zöme XX. századi alkotó volt.
Jacques Ibert francia zeneszerző ugyan, de karrierje Rómában teljesedett ki, a II. világháborúig a Medici Villában működő francia akadémia igazgatója volt. Ezt követően pedig a Párizsi Opera és Vígopera vezetője lett. A komolyzenén kívül filmzene szerzésével is foglalkozott.
Maurice Ravel elsősorban a Boleróval lopta be magát örök időkre a komolyzene rajongóinak szívébe, de írt balettet, sőt gyerekeknek szóló mesét is (Lúdanyó meséi). Sokat utazott Európa-szerte, s vitathatatlan, hogy a temperamentumos spanyol táncok nagy hatással voltak rá, akárcsak a Kubából származó Habanera — amit mi is élvezhettünk.
Louis Bonfa szenvedélyes dzsesszgitáros volt, de ő írta A fekete Orpheus című film zenéjét is. Karneváli reggel c. számában az igazi riói karneváli hangulatot szívhattuk magunkba.
Fritz Kreislert minden idők legnagyobb osztrák hegedűművészeként tartják számon. Művei és játéktechnikája kötelező tananyag a hegedűzenészeknek. A felcsendülő etűdje is egy ilyen „gyakorlat” volt.
Astor Piazzolla argentin származásű zeneszerző, de Arthur Rubinsteinnel kötött barátsága révén, ösztöndíjasként eljutott a francia fővárosba. Ám párizsi tartózkodása sem tudta kitörölni emlékeiből a tangó ritmusát, így hát nem csoda, hogy az egyik legismertebb műve épp a Tangó története elnevezést kapta.
Csupán azért időztünk el egy kicsit hosszabban a fenti szerzőknél, mert alkotásaik kevésbé ismertek a mai hallgatók számára, nem csoda, hogy igazi felüdülést jelentettek a közönség számára.
J. S. Bach és Kodály Zoltán egy-egy művét is hallhattuk. Bach Preludium című szerzeményét Dudás Virág Ervin szólaltatta meg hegedűn, Kodály Marosszéki táncok című zseniális alkotását pedig Csőke Andrea adta elő zongorán. Mindkettőjük bravúros játéka élménydús színfoltja, kiegészítője volt az osztrák hármas produkciójának.
