Gunaras lakosainak száma 1200-1300-ra tehető, a településhez tartozó Brazíliában 160-an, Bogarason 80-an élnek. Az elvándorlási hullám itt is érezhető, viszont bizakodásra ad okot, hogy az utóbbi időben egyre több fiatal vásárol házat a faluban. Az MNT politikájának köszönhetően a helység egy kisebb központtá kezd alakulni, az iskolabuszprogramnak hála ugyanis nemcsak Brazíliából és Bogarasról, hanem a környező településekről (Pobedáról, Kavillóról és Svetićevóról) is a helyi Dózsa György Általános Iskolába járnak a gyerekek. Egy újabb kezdeményezés értelmében a közeli, de Óbecse községhez tartozó Dreáról és Mileševóról is a gunarasra járnának a magyar ajkú diákok. A nyolcosztályos iskolán kívül egészségház, gyógyszertár, posta, óvoda, templom működik a faluban, mely a többi, a falu vonzáskörzetébe tartozó településen nincs. A lakosság nagy része mezőgazdaságból él, és több kisiparos, családi vállalkozás (pékség, cukrászda), kisebb vágóhíd és jószágátvevő állomás is található itt. A tervek szerint a Topolya felőli bejáratnál ipari zóna létesülne, melyhez a vízvezeték-hálózatról és a villanyvezetékről már gondoskodtak. 

Az egyre nehezebb anyagi körülmények ellenére a faluban fejlesztések is folynak.

— Egy nagy lélegzetvételű munkának értünk szinte a végére — kezdi a beszámolót Csorba Ottó, a gunarasi helyi közösség tanácsának elnöke. — A település teljes vízvezeték-hálózatának cseréje majdnem kész, még a régi Gunaras rákötése maradt a befejezéséig. Tavaly Brazíliában végeztük el a vezeték cseréjét, az idén pedig a Bogarason élők is kaptak új csöveket. Ez hatalmas befektetés egy ilyen kis közösség számára, hiszen Bogarason 3 km vezetékre ötven házat kapcsoltunk rá. A halottasházban felújítottuk a vizesblokkot, és új szemeteseket helyeztünk el a temetőben, melyet tavaly bekerítettünk, két éve pedig a régi részt takarítottuk ki. Az egészségház mögött játszóteret alakítottunk ki, a tavasszal pedig egy járdát építünk ki, hogy a babakocsival érkezők is könnyen megközelíthessék a létesítményt. Néhány éve egy épületet vásároltunk, melyben a rendőrség, a nyugdíjasok és a tűzoltók kaptak helyet, de egy lakodalmas termet is kialakítottunk. A belső felújítási munkálatok alkalmával derült ki, hogy a falat le kell bontani, és újraépíteni. A falu központjában parkolót hoztunk létre, mely szintén fontos kis közösségünk számára. A topolyai önkormányzattal két útszakasz aszfaltozásáról írtunk alá szerződést. A hulladéktelep felé vezető út szilárd burkolattal való bevonása tovább folytatódik, egészen az utolsó tanyáig, valamint az időjárás függvényében a legtávolabbi bogarasi ház elé is aszfaltburkolat kerül. Folytatódik tehát a Gunarast Zentagunarassal összekötő út betonozása, melyből mintegy 6 kilométernyi szakasz már aszfaltozva van. Bízom benne, hogy folytatódik a Moholt Kishegyessel összekötő út építése. Ez az út a falun haladna át, és a Pionír utca aszfaltozásával nem maradna sáros utca a településünkön. Az iskola elé villanyrendőrt helyeztünk, az önkormányzat segítségével pedig új kazánt kapott a tanintézmény, így ha a régi esetleges meghibásodna, akkor is meg lesz oldva a fűtés — emelte ki a falu első embere.

A helyi közösség sikeresen pályázott egy új kút furására a tartományi mezőgazdasági titkárságnál. Ennek kiépítése a következő évben esedékes, csakúgy mint a kiöregedett tuják cseréje a főutcán, illetve az útpadka javítása. 

A faluban tizenkét civil szervezet működik. Kiváló eredményeket mutathatnak fel a József Attila Művelődési Egyesület tagjai, a sportklubok, a környezetvédők, a tűzoltók, a vadászok, a nyugdíjasok, a horgászok.

— Büszke vagyok civil szervezeteinkre, hiszen mindegyikük nagyon jól dolgozik. Régen a templomon és az iskolán kívül semmi sem működött a faluban. Jelenleg már merőben más a helyzet — állapítja meg a tanácselnök.

Tömeges részvétel a művelődési életben

A József Attila Művelődési Egyesület 1974-ben alakult. Elsőként a színjátszó csoport kezdte meg működését, majd az asszonykórus következett. Jelenleg a Pitypang népigyermekjáték-csoport, a Táltos színjátszó csoport, a Rozmaring asszonykórus, a Pacsirta gyermekénekkórus, a Nefelejcs kézimunkacsoport és a szavalók működnek az egyesület berkeiben.

— Székházunk nincs, így a gyermekszínjátszó- és a népigyermekjáték-csoport a helyi általános iskolában próbál, a többiek pedig a faluházban — tudtuk meg Brezovszki Szuzannától, aki tíz éve vezeti az egyesületet. — Legtömegesebb a gyermekszínjátszó- és a népigyermekjáték-csoport, az utóbbi az idén először jutott tovább a verbászi tartományi szemléről, asszonykórusunk pedig hat-hét éve rendszeresen kvalifikálja magát a záró megmérettetésekre. Szakcsoportjaink eredményeivel évek óta meg vagyok elégedve. A községben az eredmények és a tömegesség tükrében osztják el a pénzeket a községbeli művelődési egyesületeknek. Mi vagyunk a legkisebbek, de az elért helyezésekért kapott pontszámokat tekintve több éven át elsők voltunk. Különösen örülök neki, hogy az idei falunap alkalmával Faluplakettet kaptunk.

A 130 főt számláló tagság között az iskoláskorú a legtöbb, viszont hiányoznak a 16 és 30 év közöttiek. Az utánpótlás kérdése meg van oldva, hiszen az iskola diákjai érdeklődést mutatnak a tevékenységek iránt. Az egyesület működtetése nem egyszerű.

— Pályázunk, de ritkán nyerünk. Elért pontszámaink alapján Topolya község segít bennünket, és a gunarasi helyi közösségtől is kapunk támogatást. Nemrég viseletek vásárlására pályáztunk, nem nyertünk, de szükségünk van egy erősítőre is. Tagjaink önkéntes alapon dolgoznak, csak az útiköltségüket tudjuk fedezni. A csoportvezetőknek köszönöm, hogy ennyire lelkiismeretesen és szinte a semmiért dolgoznak. Jövőre a szokásos rendezvényeken kívül szeretnénk egy énekcsoport-találkozót szervezni — mondta az elnök asszony.

A termelők szolgálatában

Gunarason a lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik. A termelők kérdéseikkel (támogatásokra való igénylések, különféle kérelmek kitöltése, pályázatokban való segítség) bizalommal fordulhatnak a 2005-ben alakult Gazdakörhöz. Az egyesület fő tevékenysége a gazdaképző előadások szervezése és a kiállításokon való részvétel, de különféle tevékenységek (például fásítási akciók, dűlőutak javítása, szántóverseny) is fűződnek a nevéhez. 

— Gunarason szinte nincs olyan család, amely valamennyire ne kötődne a mezőgazdasághoz — mondta Király Zoltán, a gunarasi Gazdakör elnöke. — A faluban nagy hagyománya van a sertéshizlalásnak, a tejtermelésnek, a növénytermesztésnek. A tejtermelés drasztikusan csökkent, de ez a tenyészállatok esetében is megfigyelhető. A legnagyobb területen a kukorica van jelen, de napraforgóval, cukorrépával, szójával és lucernával is próbálkoznak. Az optimális időjárás ellenére a gabonafélék nem hozták a várt hozamot. Felütötte fejét a rozsdásodás, valamint a mezei egerek is tetemes kárt okoztak a termésben. Volt olyan parcella, ahonnan a termés egyharmadát tudták csak betakarítani. Jól termett a kukorica, ilyen kiváló hozamra nem is emlékszem. Az árral viszont nem lehetnek megelégedve a gazdák. A hízósertéssel és a tejfelvásárlással kapcsolatban is meglehetősen rendezetlenek a piaci viszonyok. A faluban többnyire kis– és középgazdaságok találhatóak, melyek a megélhetésért küzdenek. A nagygazdaságok tudnak fejlődni, de a kicsik nagyon nehéz helyzetben vannak. Folyamatosan néptelenedik el a falu. A városokban tovább tanuló fiatalok többnyire nem jönnek vissza, nem látnak távlatot abban, hogy mezőgazdasággal foglalkozzanak.

A Gazdakör tevékenysége a következő évben is az ideihez hasonló lesz. Egyetlen változás a vásár megrendezése lehet, az egyeztetés azonban még folyamatban van.