Magyarország megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, és a brüsszeli egyeztetéseken nem született áttörés. A magyar álláspont szerint addig nem hagyják jóvá a pénzügyi csomagot, amíg nem indul újra az orosz kőolajszállítás Magyarország felé a Barátság vezetéken. Az unió vezetői arra hivatkoznak, hogy a korábban elfogadott csúcstalálkozói megállapodásokat tiszteletben kell tartani, miközben Budapest a szankciós vitákat is ugyanebbe a nyomásgyakorlási keretbe helyezi. Az európai tanácsi szinten folyó levélváltásban külön is felmerült, hogy a közös döntések felülírása a tagállamok közötti együttműködés elvét sértheti. Magyar részről ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy az ukrán tranzit leállása sérti a vállalt kötelezettségeket, ezért a pénzügyi ügyet legitim módon kapcsolják össze az energiaellátással. A hétfői egyeztetéseken több uniós szereplő azt próbálta elérni, hogy a hitel kérdését válasszák le az olajvitáról, de erre egyelőre nem mutatkozott magyar készség, emiatt a pénzügyi csomag sorsa továbbra is bizonytalan.

Leáll a dízelszállítás Ukrajna felé

A pénzügyi vita előtt az üzemanyag-ellátás területén is megjelent a nyomásgyakorlás: Magyarország és Szlovákia február 18-án felfüggesztette a gázolajexportot Ukrajna irányába. A döntést mindkét ország azzal indokolta, hogy a január 27-e óta szünetelő Barátság vezeték miatt saját ellátásának biztonságát kívánja előtérbe helyezni, és a rendelkezésre álló készleteket inkább belföldön tartaná. A magyar álláspont szerint a dízelszállítás csak akkor indulhat újra, ha helyreáll a Magyarország felé tartó nyersolajáramlás. Brüsszelben viszont több szereplő vitatja, hogy azonnali ellátásbiztonsági kényszerhelyzet állt volna elő, ezért a lépést sokan inkább tárgyalási eszköznek tekintik. Az Európai Bizottság álláspontja szerint Magyarország és Szlovákia energiaellátása jelenleg nincs közvetlen veszélyben, ami tovább erősítette a politikai vitát a döntés arányosságáról. A helyzet jelentőségét növeli, hogy az ukrán piac számára a térségből érkező finomított termékek továbbra is fontosak, így a dízelszállítások visszafogása közvetlen gazdasági és logisztikai következményekkel járhat.

Áramkérdésben is szigorít Szlovákia

A legkeményebb, már a villamosenergia-ellátást érintő intézkedést Pozsony jelentette be február 23-án. Robert Fico közlése szerint Szlovákia ezentúl nem teljesíti az ukrán fél sürgősségi villamosenergia-ellátásra vonatkozó kéréseit mindaddig, amíg az olajszállítás nem indul újra Szlovákia felé. A szlovák kormány ezt első kölcsönös lépésként írta le, és jelezte, hogy további intézkedések lehetősége is napirenden maradhat, ha a tranzitvita nem rendeződik. A kialakult helyzet közvetlen előzménye a Barátság vezeték ukrajnai infrastruktúrájának január 27-ei sérülése, melyet ukrán közlés szerint orosz dróntámadás okozott. Februárban Magyarország és Szlovákia együtt Ukrajna importált villamosenergiájának jelentős részét adta, a nyilvánosságra került adatok szerint az arány nagyjából kétharmad volt. Ezért a szlovák szigorítás nemcsak diplomáciai jelzés, hanem gyakorlati nyomásgyakorló eszköz is. Pozsony azt is jelezte, hogy ha a helyzet nem rendeződik, további lépések következhetnek.