A kiállítás szerzői Hicsik Dóra főkönyvtáros és Ljubica Vuković Dulić művészettörténész, akik arra helyezték a hangsúlyt, hogy a zsidók életének a virágkorát tárják a látogatók elé. Ottjártunkkor Hicsik Dóra részletesen ismertette a kiállítás anyagát.

— A tárlat összegyűjti a Szabadkai Városi Múzeumban és a Szabadkai Történelmi Levéltárban fellelhető, zsidókhoz köthető dokumentumokat és tárgyakat. A dokumentumok esetében az első zsidóösszeírásokra kell gondolni 1817-ből vagy egy zsidó ember végrendeletére 1801-ből. Az 1775-beli letelepedéstől kezdve az 1941-ig tartó időszakot öleli fel a kiállítás anyaga. Nem szerettük volna bemutatni a világháborút, mert úgy gondoltuk, hogy ezúttal a virágzó közösség legyen a középpontban, hogy hogyan élt, és mit alkotott, hiszen ez mind hozzájárult ahhoz, hogy ilyen csodálatos várost teremtett nekünk, amilyenben élünk — mondta el a kiállítás egyik szerzője, aki azt is bemutatta, hogy a tárlat több helyiségből épül fel.

A művészeket bemutató terem egyik része

A kiállítás központi része a zsinagóga mint közösségi tér, melyben a felújítás előtti zsinagógából származó emléktárgyak találhatóak meg, illetve régi képeslapokon tekinthető meg, hogyan is festett az épület a felújítási munkálatok előtt.

— A vallás nem szerepel a tárlatban, ehelyett egy külön termet szenteltünk a művészeteknek, ahol az irodalmárokhoz, képzőművészekhez és az iskolához kapcsolódó emléktárgyakat helyeztük el. Más-más helyszíneken emlékezünk meg a kereskedőkről, az iparosokról és az egyesületekről, valamint egy külön teremben állítottunk emléket a Fenyves családnak, a Bácsmegyei Naplónak és a Minerva nyomdának. Valószínűleg sokan tudják, hogy a múzeum régen Dömötör Miksa palotája volt, majd később a Fenyvesi család otthona lett, és ebben az épületben működött a Bácsmegyei Napló szerkesztősége is, emiatt egy külön falat kapott az újság. Mivel a szabadkaiak úgy ismerik ezt az épületet, mint egykori nyomdát, erről sem feledkeztünk meg, és kialakítottunk egy nyomdai sarkot. Fontos elmondani, hogy a Bácsmegyei Napló és a Minerva nyomda kiemelkedő szerepet töltött be a két világháború közötti vajdasági magyar kulturális élet megteremtésében. Egy olyan napilapról beszélünk, amelynek a világ több táján voltak tudósítói, ezért a szabadkaiak is értesülhettek a világban zajló eseményekről, illetve azt is fontos megjegyezni, hogy az irodalmi melléklete olyan szerzőknek adott teret, mint Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Szerb Antal, Faludy György vagy Szobotka Tibor, és természetesen a vajdasági szerzők is publikálási lehetőséghez juthattak a mellékletben. Fenyves Ferenchez fűződik a lap és annak felfuttatása — tudtuk meg Hicsik Dórától.

A tárlat a Rediscover — A Duna-régió rejtett zsidó örökségének újrafelfedezése, bemutatása és kiaknázása — DTP-084-2.2 projektum keretében valósul meg.

A járványügyi előírások betartása mellett keddtől szombatig 10 és 18 óra között látogatható a tárlat.