* Mondana néhány mondatot magáról? Honnan indult, milyen iskolákba járt, és miért döntött úgy, hogy a tudományos, azon belül is a természettudományi pályát választja?

— Újvidéken születtem, a gyerekkorom Titelen töltöttem, a gimnáziumi tanulmányaim viszont már Újvidéken fejeztem be. Tanulmányaimat mindig is a természet iránti szeretet és érdeklődés motiválta. Visszagondolva, már kisiskolás koromban felkeltették a figyelmemet a természettudománnyal kapcsolatos tantárgyak, valamint a természet megfigyelése. Az évek folyamán ez csak erősödött, és így, amikor eljött az ideje, hogy a továbbtanulásról döntsek, nem is volt igazán kérdéses, hogy az újvidéki mezőgazdasági kart választom felsőoktatásom helyéül.

* Mentorára, dr. Berényi Jánosra hogyan emlékszik? Sokat tanult tőle?

— A mentorom sajnos már nincs közöttünk, viszont mindig emlékezni fogok rá, sok szép emléket őrzök róla. Sokat köszönhetek neki, a témaválasztástól kezdve a megvalósításon át egészen a prezentálásig minden lépésben számíthattam a segítségére és a motivációjára. Arra törekedett, hogy minél többet megtanuljak a közös munkánk alatt.

Fotó forrás: You Tube

* Feltételezem, hogy a tájépítészet kapcsán a legfontosabb a természet szeretete. Ez egyébként is világszerte trend, persze legtöbben a tettek helyett csak a szavakig jutnak el a környezet megóvása kapcsán. A szavakon túl hogyan tudjuk a jövőben megóvni egyre apadó környezeti erőforrásainkat?

— Valóban kezd világszerte trend lenni, véleményem szerint azonban továbbra sem ért el elég magas szintre a környezetvédelmi öntudatosság. Természetesen a leglátványosabb eredményeket egész országok vagy hatalmas vállalatok tudják letenni az asztalra. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy a sok kicsi sokra megy elv alapján az átlagemberek kis, mindennapi tettei is hatalmas fontossággal tudnak bírni. A tudatosabb energiafelhasználás, az általunk termelt szemét mennyisége, a már meglévő zöldövezetek megóvása és újak létesítése mind-mind olyan dolgok, amelyekre a kisemberek is hatással lehetnek.

* A biotechnika tudománya milyen jövőbe mutató megoldást nyújt a növények alkalmazkodóképességének javítására vagy éppen az ökofiziológiai jellemzők és az új ökoszisztémák vizsgálatára? Doktori disszertációját is hasonló témakörökben írta.

— Az előre jelzett klímaváltozás számos, a korábbi éghajlati körülményekhez alkalmazkodott fafajta populációjának hanyatlását okozhatja. Ebből adódóan az adaptációs képességekben megmutatkozó különbségek igen nagy fontossággal bírnak. A megváltozott élőhelyi tényezőkhöz való alkalmazkodást és a zord körülmények közötti további fennmaradást a fák alaktani és élettani tulajdonságainak a változóképessége teszi lehetővé. Ebből eredően kiemelten fontos a fák növekedése és szaporodása, a hátterében álló élettani folyamatok megismerése, különös hangsúlyt helyezve a biológiai rátermettséghez köthető tulajdonságokra, mint a fotoszintézis és a gázcsere, valamint a klímaváltozás kontextusában kiemelt szereppel bíró tulajdonságokra, amilyen a vízegyensúly, a szárazág és a hőtűrő képesség. A jövőben várható éghajlati változások miatt az ezeknek a funkcionális tulajdonságoknak a hátterében álló genetikai változatosság és a földrajzi minták pontosabb ismerete elemi jelentőségű az igen fontos fafajták esetében — mint amilyen a kocsányos tölgy — az erdőgazdálkodás sikeressége megőrzésének érdekében. A genetikai változatosság fenntartása a legfontosabb feladat a fajták alkalmazkodóképességének a megtartásához. A molekuláris genetikában a közelmúltban végbement fejlődésnek köszönhetően ma már számos új módszer áll rendelkezésünkre a genetikai variáció molekuláris szinten való vizsgálatához. A mikroszatellitek, vagy más néven egyszerű szekvenciaismétlődések (SSR), rövid, egy—hat bázispár hosszúságú tandemismétlődések a DNS-ben, melyeket gyakorta használnak a populációgenetika területén, a magas polimorfizmusuk, az alléli változatosságuk, a kodomináns jellegük és a kísérlet megismételhetősége miatt. A mikroszatelliteket szelektív semleges viselkedés, valamint PCR-metódussal való egyszerű sokszorosítás jellemzi. Ebből adódóan a mikroszatellitek analízise megbízható módszer az erdei fafajták genetikai változatosságának és a populációjuk genetikai szerkezetének tanulmányozásában. A populációkon belüli és az azok közötti genetikai variációk meghatározásában a származási kísérletek kulcsfontosságúak, mivel az ezen kutatásokban jelentkező különbségek túlnyomó többsége a genetikai variációkkal magyarázható, míg a környezeti tényezők okozta különbségek hatása minimális. Továbbá ezen kísérletekben a fák a származási helyüktől eltérő környezeti hatásoknak vannak kitéve, ami a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási képességük tanulmányozására ad lehetőséget. A genetikai diverzitás és a populációk genetikai struktúrájának tanulmányozása mellett a származási kísérletek lehetőséget nyújtanak a leginkább kívánatos tulajdonságokkal bíró populációk kiválasztására, melyeket a jövőbeli erdősítési törekvésekben lehet hasznosítani. Az újraerdősítéshez kiemelten fontos a megfelelő eredetű fák használata, ami az újonnan ültetett erdők stabilitását és produktivitását szavatolja. Az ilyen szempontok alapján ültetett erdők a jövőben önmaguk is származási helyként funkcionálhatnak az őket követő erdősítési törekvésekben.

* Elképesztő ütemben folyik világszerte az urbanizáció. Az úgynevezett városi erdőgazdálkodás mennyiben segíthet abban, hogy ne váljon az egész világ egy végeláthatatlan betondzsungellé?

— Meglátásom szerint a városi erdőgazdálkodásnak, avagy az urbán erdészetnek nagyon fontos szerepe van abban, hogy az életterünk ne váljon teljes egészében az egyre gyorsuló urbanizáció áldozatává. Maga a városi erdészet országunkban egy új szakterület, mely a városi és a város környéki fák, fás zöldfelületek, arborétumok vagy akár parkerdők ápolásával, gondozásával és tanulmányozásával foglalkozik. Az említett zöldinfrastruktúrák tervezése, létesítése és karbantartása európai szinten nagy szerephez jutott az utóbbi években. Ez a trend várhatóan Szerbiába is megérkezik a közeljövőben, mivel az említett zöldinfrastruktúrák számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, például hozzájárulnak a levegő szén-dioxid-szintjének és a levegő szállópor-tartalmának a csökkentéséhez, enyhítik a városok zajszennyezését, valamint segítenek egy kellemesebb és mérsékeltebb mikroklíma kialakításában. Amellett, hogy számos pozitív hatást várunk el a városokat díszítő fáktól, tervszerű telepítésük során figyelembe kell venni ökológiai jellemzőiket és szükségleteiket, hiszen sokkal mostohább körülmények között kell túlélniük és fejlődniük, mint a természetben élő rokonaiknak. Ahhoz, hogy a zöldinfrastruktúrák a városi környezetekben magas szintű ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtsanak, a városi erdőgazdálkodás terén folytatott kutatások hozzájárulására van szükség.

* A Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia az idén Kristálygömb Díjban részesítette. Ez bizonyára jelentős ösztönzést ad a jövőbeli munkája kapcsán. Milyen további tervei vannak?

— Ahogyan a díjátadón is megemlítettem, a Kristálygömb Díj egy hatalmas megtiszteltetés és motivációs faktor is egyúttal. Jelenleg minden időmet ikerkislányainkra szentelem. Amikor azonban eljön az ideje, mindenképp szeretnék visszatérni a kutatásaimhoz. Amellett, hogy szeretem a munkám, úgy gondolom, hogy nagy fontossággal is bír.