Később, amikor még nem volt saját autóm, de az utazás vagy inkább az ingázás megszokottá vált számomra, és gyakran, kifulladva a rohanástól, az utolsó pillanatban ugrottam fel a szinte már induló járműre, sokszor eszembe jutott drága nagyanyám mondása.

Amíg a Szabadka és Szeged közötti személyszállítás kezdetének a hivatalos bejelentését lestük, ismét felidéztem nagyszülőm kedves arcát, melynek a vonásai az idő múlásával sem halványulnak az emlékezetemben. Hiszen igazi váró utasok lettünk, olyanok, akik évek óta áhítoznak erre a hírre, 2015-ben közlekedett ugyanis legutóbb személyvonat a két város között.

2021 őszén kezdődtek a felújítási munkálatok, melyek elhanyagolt, rossz állapotban lévő, több mint százéves vasútállomásokat is érintettek. Ezeket az épületeket Palicson, Királyhalmon, Horgoson ismét a települések díszei közé sorolhatjuk, Hajdújáráson pedig új megállót alakítottak ki. Így tehát a napi több alkalommal közlekedő szerelvényeket belföldi járatként is igénybe vehetjük.  

Szeged és Szabadka között november 28-án ismét elindultak a személyvonatok, naponta öt pár: Szegedről 5.19-kor, 8.58-kor, 14.58-kor, 17.58-kor és 21.43-kor, Szabadkáról pedig 6.03-kor, 7.37-kor, 13.37-kor, 16.37-kor és 19.37-kor. A járat első utasai között volt dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség megbízott elnöke és Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere. További részleteket a lapzárta miatt a következő számunkban vagy az internetes kiadásunkban olvashatnak.

Én egyébként már azt is nagyon várom, hogy elkészüljön a két ország fővárosa közötti gyorsvasút. Aztán, amikor majd a finom kávét kortyolgatom Budapesten, egy pillanatban nyilván az órámra pillantok, és elkezdem dúdolgatni Demjén Ferenc jól ismert slágerét: a vonat nem vár…