— Virág, dísznövény, szaporítóanyag és késznövény előállítását végezzünk teljes állásban. Az élet váratlan fordulataiból fakadóan kezdtünk el növényekkel foglalkozni. Először dísznövények viszonteladásával, aztán ahogyan igyekeztünk megfelelni a piac elvárásainak, a saját termesztésű növényekkel is megpróbáltunk érvényesülni. Az utóbbi kilenc-tíz évben a késznövények mellett szinte teljesen átálltunk a dísznövények és a balkonnövények szaporítóanyagának előállítására. Mindez annyit tesz, hogy nem kiskereskedésekben értékesítjük a terményeinket, hanem termelőkkel, viszonteladókkal és egyéb virágokat előállító kollégákkal vagyunk kapcsolatban. Szerbiában nagyon sok dísznövény- és virágtermelő él. Ez egyébként abból adódik, hogy az utóbbi húsz-harminc évben sokan érkeztek ide, akik megpróbálkoztak valamilyen szakmában érvényesülni, és érdekes módon sokan választották a fóliás és a szabadtéri virág-, valamint dísznövénytermesztést. Emiatt az évek során kialakult egy nagyon hálás kuncsaftkör, mely szerencsére évről évre bővül. Vannak Szerbiának bizonyos pontjai, ahol sokan foglalkoznak ezzel, főként Közép- és Dél-Szerbiában, ahol inkább a mezőgazdaság, mintsem az ipar a jellemző.

* A dísznövénytermelés lehetővé teszi az egész éves növényszaporítást?

— Igen, a szakmában azonban mi mégiscsak megkülönböztetünk tavaszi és őszi időszakot, tehát a munkánk elsősorban szezonális jellegű. Amikor a dísznövényekről beszélek, akkor itt főként a muskátli és a balkonnövények megannyi fajtájára gondolok. Sajnos nincs kapacitásunk arra, hogy szobanövényekkel és egyéb dísznövényekkel foglalkozzunk, mivel most is 150-160 féle virágot tudunk felkínálni a kollégáinknak és a kuncsaftjainknak. A tavaszi szezon valamelyest erősebbnek mondható, a tél elmúltával ugyanis, márciusban, áprilisban és májusban az embereknek igényük van a kertjük, balkonjuk, lakásuk vagy házuk virággal való díszítésére. Az őszi szezon egy kissé erőtlenebb, viszont mivel az utóbbi tíz-tizenöt évben megjelent a cserepes krizantém, ekkor is teljes gőzzel tudunk dolgozni. Az ősz kapcsán fontos megemlíteni még a sokéves hagyományra visszatekintő árvácskát is, mivel a térségünkben rendkívüli népszerűségnek örvend.

* Télen mivel foglalatoskodik a dísznövénytermelő?

— A téli időszak mindenkinek kihívás, aki a miénkhez hasonló tevékenységgel foglalkozik. Vannak ugyan úgynevezett hidegkultúrás növények, de amikkel mi foglalkozunk, azok nem ilyenek, tehát minden olyan növénynek, amelyet februárban, márciusban és áprilisban szeretnénk értékesíteni a piacon, valamikor szeptember és november között kell elindítani a vegetációját. Ahhoz, hogy a termelés sikeres lehessen, fűteni kell a növényházainkban. Némelyik kultúrának igen magas a hőigénye, 18—20 Celsius-fok, megfelelő páratartalommal és fényintenzitással. Vannak olyan növények is, amelyeknek 10—12 fokos hőmérsékletről kell gondoskodni, és olyanok is, amelyek ennél alacsonyabb hőfokkal is megelégednek. A tél tehát a fűtés, valamint a munka megszervezése szempontjából kihívás.

* Ősz van, a második főszezon. Ebben az időszakban miből áll a virágtermelő egy napja?

— Ilyenkor inkább hetekben gondolkodunk, mintsem napokban. A mi munkánk ahhoz van kötve, hogy az ügyfeleknek mit kell előkészítenünk. A növényeink és a szaporítóanyag egy részét — utóbbin tálcás palántákat és gyökeres dugványokat értek — mi magunk vetjük és állítjuk elő, a másik részét pedig — mivel nagyon költséges lenne a termelésük — importáljuk. Több mint tíz éve állunk kapcsolatban német és holland cégekkel, melyek által kenyai, portugáliai és németországi telepekről szerzünk dugványokat. Mivel magoncokról, palántákról és a vegetáció kezdeti szakaszában lévő növényekről beszélünk, ezek nagyon sok gondoskodást, türelmet és odafigyelést igényelnek. Tehát nem elég csak locsolni őket, és örülni annak, hogy növekednek, hanem mindazt, amire a növénynek szüksége van a vegetáció bármely szakaszában, mindenképp meg kell adnunk neki, és állandó jelleggel kell figyelnünk a fejlődését.

* Miért volt szükség ennyire kiszélesíteni a terményskálát?

— Igazából a piaci igények hozták magukkal, hogy ilyen sok dologgal foglalkozzunk. Amikor több száz növényről beszélek, akkor arra gondolok, hogy egy fajon belül léteznek különböző változatok. Például a muskátlinál van ülő, angol, folyós (szimpla és dupla), és olyan is, amelyet levéldísznövényként lehet értékesíteni. Tehát csak a muskátli esetében felsorolhatnék 70-80 változatot, melyet kínálunk és árulunk. Természetes, hogy amikor megjelenik egy kolléga vagy ügyfél, akkor amellett, hogy igényei és megrendelései vannak, felteszi a kérdést, hogy milyen újdonságot kínálunk. Pozitívumként említhető, hogy a külföldi partnercégekkel való együttműködés miatt a különböző fajok mindig elérhetőek számunkra. Európai Unióról lévén szó, itt licencszerződésről és -fizetésről kell beszélni, de ezt mi mind bevállaltuk azért, hogy a termények nálunk folyton megtalálhatóak legyenek.

* A piacokon is értékesítik a növényeiket. Fontosnak tartja-e az információcserét a vevővel?

— Igen, nagyon is, és azt az elvet követem, amely szerint nemcsak eladónak és kereskedőnek kell lennünk, hanem tanácsokkal is kell segítenünk a vásárlóinkat. Nem az a legfontosabb, hogy túladtam a termékemen, és eltettem a pénzt, hiszen ha a partnerem nem elégedett, akkor nem tudunk tovább együtt dolgozni. Az utóbbi években nagyon sok ügyféllel alakult ki egy szorosabb, baráti kapcsolat is, aminek egyébként nagyon örülünk. Ez nem kizárólag a bizniszről és a megrendelésekről szól, hanem tartalmas tapasztalatcseréről is, hogy ki miként termel, hogyan látja a jövőt, milyen kihívások elé állít bennünket a piac nap mint nap.

* Milyen jövőképet szeretne látni országunkban a mezőgazdaság ezen ágában?

— Szerbia-szerte kapcsolatot ápolunk több termelővel, innen is tudom, hogy az önkormányzatok támogatják a fóliás termelést. Több kertészt is ismerek, aki emiatt kezdett el ezzel foglalkozni, s csak ajánlani tudom, hogy minél többen fogjanak bele egy hasonló vállalkozásba, hiszen hatalmas potenciál rejlik benne.

Fotók: A család albumából és Hodolik Boglárka felvételei