A világ leghosszabb víz alatti alagútja
Talpai Lóránt
2020.04.29.
LXXV. évf. 18. szám
A világ leghosszabb víz alatti alagútja

18 kilométeres alagút Dánia és Németország között — Az ausztrál miniszterelnök támogatja a nemzetközi vizsgálatot — Az egekig emelkedett az amerikai államadósság

18 kilométeres alagút Dánia és Németország között

A dán kormánykoalíciót alkotó pártok nagy többséggel megszavazták, hogy 2021. január 1-jén dán oldalról megkezdődjön a Lolland dán és a Fehmarn német sziget közötti, kétpályás, villamosított vasutat és négysávos autóutat magában foglaló alagút építése, melynek költségét 2015-beli árakon számolva 52,6 milliárd dán koronára becsülik. A régóta vajúdó, gigantikus beruházás elkezdését Benny Engelbrecht dán közlekedési miniszter jelentette be, történelminek nevezve a döntést, és azt hangoztatva, hogy a vasúti és a közúti összeköttetés megteremtésével „Európa egy új kapuja” nyílik meg, mely egyúttal a jövőbeli környezetkímélő szállítási megoldásokhoz is kapu. Az alagút egy órával lerövidíti majd a jelenleg 4,5-5 órás menetidőt Koppenhága és a németországi Hamburg között közúton, és körülbelül két órával vasúton, mivel kiiktatja a kompösszeköttetést.

 

Az ausztrál miniszterelnök támogatja a nemzetközi vizsgálatot

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök jelezte: támogatja, hogy nemzetközi vizsgálat induljon az új típusú koronavírus eredetének felderítése és Kínának a kórokozó megjelenésére adott első válasza ügyében. Korábban Marise Payne ausztrál külügyminiszter is nemzetközi vizsgálatot szorgalmazott, és kiemelte, hogy a kormányfő is támogatja a kezdeményezést. Morrison egyúttal rámutatott: fontos, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és annak minden tagja átláthatóan folytassa tevékenységét. Kínát és az Egészségügyi Világszervezetet számos bírálat érte amiatt, ahogyan a koronavírus-járványt kezelték. Donald Trump amerikai elnök április közepén bejelentette: az Egyesült Államok nem fizet hozzájárulást a WHO-nak, mert a szervezet Kína érdekeit védte, és leplezte a koronavírus-járvány valódi méretét, illetve jelentőségét.

 

Az egekig emelkedett az amerikai államadósság

Rekordszintre, 24,5 ezer milliárd dollárra emelkedett az amerikai államadósság, részben a koronavírussal kapcsolatos állami intézkedések hatására. A CBS amerikai tévécsatorna által közölt adatok szerint az államadósság 1,5 ezer milliárd dollárral nőtt az idén január óta. 2017 januárjában, Donald Trump elnöki hivatalba lépésekor még mindössze 19,95 ezer milliárd dollárt tett ki. Az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) nominális értéke 21,73 ezer milliárd dollár volt tavaly. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég közölt előrejelzése szerint az USA államadóssága az idén a GDP 131,1 százalékára emelkedhet. Az IMF a múlt év közepén még azzal számolt, hogy az amerikai államadósság 2023-ra a GDP 117 százaléka lesz. A világ legnagyobb államadósságát az Egyesült Államok tudhatja magáénak, utána Japán és Kína következik.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Világkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..