A verseci Szent Kereszt-kápolna

A verseci Szent Kereszt-kápolna

Szeptember 14-e. Ma is ünnep van a Bánság szerbiai régiójában. Versecen. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe.

Míg a fotókhoz a saját archívumomhoz kellett csak nyúlnom, a szöveget a Bácsország vajdasági honismereti szemle 2014/4. (71.szám) lapjairól kölcsönöztem. A témáról a Kulturális örökségünk rovatban (http://www.bacsorszag.rs/pdf/130698315b761.pdf ; 102.oldal) dr. Németh Ferenc értekezett.

„Régi bánáti katolikus búcsújáró kegyhely, amely a verseci hegyen található, s bízvást a legrégibb aktív bánáti katolikus templom. Erős Lajos egyházmegye-történetében állítja, hogy „legrégibb és leghíresebb a hegyi kápolna egyházmegyénk területén”. A két háború közötti időszakban írt méltatásban olvassuk, más helyen, hogy „ez a Szent Keresztnek szentelt kápolna a csanádi egyházmegyének a Marostól délre elterülő bánáti részén a legrégibb katolikus templom.” 1720 és 1729 között építették Peyer kerületi intéző kezdeményezésére, önkéntes adományokból. Kezdetben tornya sem volt, azt csak később építették. A kegyhely zárkövét 1728. június 28-án helyezte le Arzfeld Péter verseci plébános a kórus alatti falba. A hegyi kápolna kezdettől fogva népszerű búcsújáró helye lett a bánáti hívőknek. Szeptember 13–14-én régente hívők ezrei gyűltek itt össze istentiszteletre. Megbízható adatok szerint már 1738 előtt búcsújáró hely volt, Bánát egyik legismertebb kegyhelye. Valamikor évente kétszer érkeztek ide a zarándokok: május 3-án, a Kereszt ünnepén, de legtömegesebben szeptember 14-én, a Kereszt felmagasztalásának ünnepén. Ilyenkor, a kápolna külső falába épült szószékről, szokás szerint több nyelven mondtak szentbeszédet. A templom főleg adományokból tartotta fenn magát. A berendezési tárgyak legnagyobb része is ajándékozás útján került oda. 1757-ben új oltárt építettek, s abban az évben szentelte fel Wagreini Engel temesvári püspök a kápolna két harangját. Az egyiket a Szent Kereszt, a másikat Szent Ferenc tiszteletére. Miután II. József, a kalapos király feloszlatta a szerzetesrendeket és beszüntette a búcsújárásokat, a verseci hegyi kápolna is mostoha sorsra jutott. Beszüntették benne az istentiszteleteket, őrzését pedig ferences szerzetesekre bízták. Ajtaját bezárták, kulcsát átadták a polgári hatóságoknak, berendezését pedig széthordták más templomokba. 1786-ban Ignatius Franciscus frátert, a kápolna őrét kegyetlen módon meggyilkolták. A kápolnát egy ízben el is árverezték. Végül 1791-ben nyitották meg ismét a hívők előtt, akkor tartották benne újra az első szentmisét. 1794-ben egy 84 fontos új harangot kapott a kápolna, amelyet Szűz Máriának szenteltek. Akkoriban építették meg a tornyot is. A főoltárban őrzött Szent Kereszt partikulumot – ereklyét – 1804. augusztus 22-én Kőszeghy László megyés püspök „autentifi kálta”(hitelesítette). 1816-ban egy vihar lerombolta a kápolnát és a mellette lévő remetelakot, de hamarosan rendbe hozták. 1823-ban újraépítették a II. József alatt lerombolt tizenkét stációt. Idővel ezen is erőt vett az enyészet. 1984-ben, közadakozásból újabb keresztúti állomások épültek. Érdekességként említjük, hogy az 1870-es években a kápolnánál megépítették az úgynevezett Északi-sark-lépcsőket. Ezeket az északi-sarki expedíció céljaira gyűjtött pénzből építtette egy asztaltársaság. 1934-ben kapott a kápolna villanyvilágítást. Az idők folyamán voltak évek, amikor Szent Kereszt napján több mint tízezer hívő zarándokolt el a verseci hegyi kápolnához. A nagybecskereki egyházmegyében (a felújítás óta) ez „a legrégibb, ma is aktív templom”.


A szerző és és Jóna Natália helyszíni fotói 2012. május 2-a és 2019. április 7-e között készültek!▼

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A verseci Szent Kereszt-kápolna
Bánáti Újság
  • Borbély Tivadar
  • 2019.10.11.
  • LXXIV. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink