Az ásatások bebizonyították, hogy Kishegyes egy kis túlzással az időszámítás kezdetétől számítva lakott település — mutatott rá a konferencián Juhász Bálint. Kishegyes Község Képviselő-testületének elnöke elmondta, hogy a II—III. századból szarmata, illetve a VII—VIII. század időszakából avar települések nyomaira korábban is bukkantak, de a mostani, Budapest és Belgrád közötti gyorsvasút felújítási munkálatai során is ezt igazoló leleteket tártak fel. Hozzátette: a legnagyobb, több mint kétszáz régészeti pontot azonosító ásatás Kishegyes területén zajlott.

— A modernizáció nagyon fontos, de az is hihetetlenül fontos, hogy a történelmünkkel tisztában legyünk, és Kishegyes vonatkozásában az, hogy a település nemcsak 1769-ben kezdte írni a történelmét, hanem sokkal korábban, valamikor a II—III. században, egy fontos adat számunkra. Ebből kiderül, hogy ez a terület itt egy folyamatosan élhető közeg volt. Valamikor a folyó mentén élni nagyjából azt jelentette, mint ma a modern vasút mentén élni. Összeköttetés, a különböző élethelyzetek kezelése, a lehetőségek feltérképezése és kihasználása. Ezt jelentette egykor a folyó, ezt jelenti ma gyakorlatilag a vasút. E kettő ez esetben találkozott, a múltunk jelentős szeletét tártuk föl, melynek a részletes bemutatása egy kiállítássorozat formájában fog megtörténni a szakemberek bevonásával.

 A szerző felvételei

Az építkezések kivitelezői általában hátráltató tényezőként tekintenek a régészekre — mutatott rá Szűcs Balázs. A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója szerint ez sajnos minden alkalommal így van, mert van egy tévhit, hogy a régészek hátráltatják a fejlődést, és útjába állnak a gyors munkavégzésnek.

— A régészek nem hátráltatják a munkát, ha időben el tudják kezdeni. Bármilyen projektről legyen szó, amikor még a tervezési folyamatban a lokációs feltételekre kérnek engedélyeket a cégek bizonyos területen való földmunkákra, mi már akkor meghatározzuk a feltételeket, és rögtön ezután akár meg is indulhatnának az ásatások. A kivitelezők azonban általában megvárják az utolsó percet, amikor már nekik is alig van idejük, és akkor a régészeket még valahogy be kell iktatni valahova, és sokszor ez azt eredményezi, hogy miattunk késik a munka, holott nem miattunk késik, csak az egész folyamat késik, amelynek mi szerves része vagyunk. A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet 75 kilométert felügyelt az összesen mintegy 200 kilométeres hosszból. Ebből a 75 kilométerből biztosan lehetett tudni, hogy összesen 2 kilométeres szakaszon vannak lelőhelyek, ezekre a területekre már előre megszabtuk a feltételeket. A fennmaradó 73 kilométeren pedig felügyeletet végzett az intézet, tehát minden ásatási munkánál jelen volt, és ha valamire rábukkantak, akkor ott meg kellett állítani a munkákat, és ásni kellett. Az intézetnek egyébként modern felszerelései vannak, így ezt a kérdéses területet alaposan átpásztázták, és kiszűrték a lehetséges lelőhelyeket.

Ezek a régészeti ásatások nagy kihívás elé állítottak mindenkit, a munkálatokat ugyanis csak december 20-án tudtuk megkezdeni, és március elejéig tartottak — mondta el dr. Neda Mirković Marić. A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet archeológusa kifejtette, hogy két fázisban folytak az ásatások. Az első munkaszakaszban gépi erővel lett eltávolítva a humuszréteg, és detektálták a régészeti lelőhelyeket, objektumokat.

— Összességében öt helyszínen dolgoztunk, melyek már korábban meg lettek határozva, ugyanis már egy feltárt régészeti lelőhely közelében helyezkedtek el, vagy sejteni lehetett, hogy ott régészeti szempontból érdekes rétegek lehetnek. Két helyen végeztünk nagyobb munkákat, a Krivaja patak mentén Kishegyesen, a másik helyszín pedig az egykori Azotara mellett, Verušić közelében volt. A Krivaja melletti területen másfél hónapig dolgoztunk, január 17-étől március 5-éig, itt egy többrétegű helyszín maradványai lettek feltárva, ahol sok évszázadon át éltek emberek. Találtunk leleteket a bronzkorból, majd lakóépületek maradványait is felfedeztük, melyek a szarmata időkből származnak, tehát a II—V. századból. Találtunk leleteket az avar kori időkből is, tehát a VII—XIII. századból. Az ásatások igen későn kezdődtek el, december végén, mely nem a régészeti feltárások ideje, esett hó is, és eső is, voltak kemény fagyok, rendkívül nehéz körülmények között kellett dolgozni. Kishegyesen még a magas talajvíz is külön gondot okozott, de mindezek ellenére sikerült befejezni a munkát, az építkezést végző cég alkalmazottainak és a jó szervezésnek köszönhetően. A vasút kiépítési munkálatai most zavartalanul tudnak folytatódni, hiszen a régészek elhagyták az építkezési területet, következik a leletek feldolgozása és konzerválása, valamint a tanulmányok elkészítése. Valamikor jövőre lesz egy kiállítás, amikor a konzerválás után visszaérkeznek a leletek, továbbá a jövő év végén kiadjuk a publikációt is a feltárás eredményeiről — tette hozzá Neda Mirković Marić.

— Számos helyen volt ásatás, de azt kell mondanom, a kivitelező elég későn szánta rá magát, hogy leszerződje ezeket a munkákat, úgyhogy azoknak, akik az ásatásokat végezték, nagyon rossz időjárási körülmények között kellett dolgozniuk, de hála nekik, az ásatások nem befolyásolták lényegesen a vasútépítés menetét — mutatott rá Kern Imre, Szabadka város alpolgármestere. — Annak idején részt vettem a szerződés kidolgozásában, amikor az építésügyi minisztérium államtitkára voltam, akkor előirányoztuk ezeket az ásatási költségeket a szerződésben. Továbbá azokat a költségeket is, hogy a vasútállomások ugyanolyan minőségben és tervek szerint épüljenek, újuljanak meg, mint amilyeneknek több mint száz évvel ezelőtt elkészültek. Ez fontos Szabadka számára, de fontos más települések számára is, azzal, hogy Kishegyes kivétel, hiszen itt új vasútállomás épül, ugyanúgy, mint Verbászon is. Ez a beruházás egyébként azért is fontos, mert ennek köszönhetően ebben a régióban körülbelül 500 millió eurós infrastrukturális beruházás lesz megvalósítva. A vasútvonal az áruszállítás szempontjából, de az utasszállítás szempontjából is fontos. Optimista vagyok, hogy rengetegen fogják használni Szabadka és Belgrád között a vasútvonalat, vagy pedig Szabadka és Budapest között. Ugyanakkor ez a vasútvonal nemcsak gyorsvonatok számára épül, hanem lesznek régiós vonatok is, melyek gyakorlatilag minden vasútállomáson megállnak, tehát Naumićevón, Nagyfényen, Topolyán, Kishegyesen, és így tovább, tehát az utasok rövid távokon is utazhatnak. A teherszállítás ugyanakkor a legfontosabb tényezője a beruházásnak, az a terv, hogy a görögországi kikötőkből az áru ezen a vasútvonalon jusson el Budapesten keresztül Észak-, Kelet- és Nyugat-Európába. Ez egy fontos korridor, és azért is sietünk befejezni, hogy megelőzzük a Románián és Bulgárián áthaladó korridort, hogy idecsalogassuk a nagy kínai szállítmányozókat, mint amilyen például a COSCO, vagy más ilyen cégeket.

Kern Imre hozzátette, a vasútvonal a tervek szerint épül, és nincs nagyobb fennakadás. Mint mondta, a legnagyobb gond, mellyel a kivitelező szembenéz, Szabadka város területén van, hiszen számos új hidat, illetve régi hidat és aluljárót kell felújítani. Kern szerint a minisztérium jól koordinálja a munkákat, és véleménye szerint jövő év végére már használni is lehet majd a vasútvonalat.

Fotók: a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet felvételei