A városi múlt fél évezrede

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

A városi múlt fél évezrede

Fodor István főlevéltáros azt a 350 esztendős oklevelet mutatja, amelyet a zentai levéltárban őriznek - Szabó Attila fotójaFebruár 1-jén díszülést tartott a zentai községi-képviselő testület abból az alkalomból, hogy II. Ulászló magyar király ötszáz évvel ezelőtt ezen a napon kiadott adomán...

Fodor István főlevéltáros azt a 350 esztendős oklevelet mutatja, amelyet a zentai levéltárban őriznek - Szabó Attila fotója

Február 1-jén díszülést tartott a zentai községi-képviselő testület abból az alkalomból, hogy II. Ulászló magyar király ötszáz évvel ezelőtt ezen a napon kiadott adománylevelével Zentát városi (civitas) szabadalmakkal és a pecséthasználat jogával ruházta fel.
Az összejövetelt Zsíros Jankeliæ Anikó, a községi képviselő-testület elnöke nyitotta meg, üdvözölve a vendégeket: Hercegfalvi Józsefet, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának konzulját, dr. Lódi Gábort, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnökét, Emil Fejzulahi tartományi önkormányzati és községek közötti együttműködési titkárt, Takács Istvánt, a szerbiai parlament képviselőjét, Józsa Lászlót, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét, Pásztor Bélát, a katolikus egyház, valamint a környező községek képviselőit, a vállalatok, intézmények igazgatóit, az általános és a középiskolák diákparlamentjeinek a tagjait. Ünnepi köszöntőt Juhász Attila polgármester mondott, amelyben kitért a város és a gazdaság helyzetére, a tervekre, a sporteredményekre, az oktatásra és a művelődési életre. Hangsúlyozta: minden zentainak az 1506-ban kapott pecsét és címer használatának a jogára, valamint az 1697-es zentai csatára kellene a legbüszkébbnek lennie. Kifejtette, hogy ez a közeg, ahol kialakultak az együttélés íratlan szabályai, nemcsak nyitott, hanem elismerten közép-európai, hű a történelmi, keresztény egyházaihoz és családcentrikus is. Hozzátette, az idén minden program az 500 éves városi múlt jegyében zajlik le, s azzal fejezte be beszédét, hogy az itt élőknek a saját kishitűségük, egymás hitelének a rontása lehet a legnagyobb ellenségük. Külön kell választani a régió, a település, a párt és a nemzet érdekeit, és mindegyiket a megfelelő módon, érdemében kezelni.
A díszülés keretében közfelkiáltással elfogadták a községi képviselő-testület jubileumi határozatát, amely a következőket tartalmazza:
790 évvel Zenta városának első írásos említése után, valamint a Szabad Királyi Város kiváltság megszerzésének 500. évfordulóján Mi, a XXI. századi zentaiak, felsőhegyiek, bogarasiak, keviek, tornyosiak, mindannyian, akik Zenta önkormányzatához tartozunk, egyek vagyunk abban az akaratban, hogy településünket és régiónkat az európai keresztény értékrend szerint, a nemzeti, a vallási és a faji tolerancia jegyében fejlesszük. A gazdaság fejlesztése, az életminőség-javító és a környezetóvó beruházások ütemének fokozása, az elesettekre, az idősekre és a gyerekekre való fokozott odafigyelés, a nemzeti és a regionális kultúra megőrzése és fejlesztése, valamint településeink szűkebb és tágabb környezetünkkel való kapcsolattartása, a zentaiak és a világba szétszórt zentaiak összetartozás-érzésének az erősítése, a közvetlen kapcsolattartás, a mielőbbi hazatérés feltételeinek a biztosítása elsőbbséget élvez a tennivalók között. Arra törekszünk, hogy településünk történelmi fényéhez méltóan fejlesszük tovább városunkat -- hagyománytisztelően, családcentrikusan, pacifista múltunkhoz híven -- a kiegyensúlyozott, az egységes és a szebb jövő érdekében.
Az ülésen elhangzott Fodor István főlevéltárosnak, a zentai Történelmi Levéltár igazgatójának Zenta város adománylevele 1506-ból című oklevéltörténeti ismertetése, amelyet a következő mondatokkal fejezett be: Sokan mondhatnák, minek ez a hajcihő egy oklevél kapcsán. A kis nemzeteknek kellenek a mítoszok, a legendák, mert a hit a legendákban és a mítoszokban a kis nemzetek megtartó ereje.
Pejin Attila történész-muzeológus A mezővárostól a szabad királyi városig címmel adott történeti áttekintést. Közreműködött a zentai Musica Pannonica női kamarakórus Juniku Ildikó vezetésével, valamint Verebes Krnács Erika előadóművész, Kaszás Éva gordonkaművész és Mirela Maèak, a zentai Miroslav Antiæ Kamaraszín versmondója.
A díszterem előcsarnokában megnyílt a zentai Történelmi Levéltár és a Községi Közigazgatási Hivatal Zenta, a szabad királyi város című közös kiállítása, amelyen első ízben mutatták be Zenta város 1506-ik évi eredeti kiváltságlevelének (90 × 42 cm) fényképét. A tárlatot Tari László zentai helyismereti kutató rendezte.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink