A város épületei, történelmi eseményei és legendái

A város épületei, történelmi eseményei és legendái

Új kiadvánnyal bővült a Zenta város látnivalóit bemutató füzetek sorozata.

A színes, számos adatot és érdekességet tartalmazó kiadványt a Tisza-parti városba érkező turistáknak szánják. Az összeállítás egy budapesti idegenforgalmi kiállításra készült, egyelőre szerb és magyar nyelven, továbbá az angol és a német nyelvű változat megjelentetését is tervezik.

— A kiadványban a látnivalókon, az építészeti örökségen kívül megtalálhatóak a természeti kincseink, a kulturális és történelmi hagyatékaink, hiszen egy város nemcsak az épületeiből áll, hanem mindazokból a legendákból, történelmi eseményekből is, amelyek hozzájárulnak az egyediségéhez, a hangulatához — mondta Laskovity Kornél, Zenta Közég Idegenforgalmi Szervezetének igazgatója. — Természetesen kitérünk az 1697. évi zentai csatára mint a hozzánk köthető legismertebb történelmi eseményre, illetve számos olyan információt is közreadunk, amelyről talán a zentaiak sem tudnak. Zenetörténeti érdekesség, hogy a közismert Csónak a Tiszán című jazzszerzemény itt íródott, vagy az arany zsebóra története, melyről a Régi Mesterségek Házában járók értesülhetnek. Megemlékezünk Berzenczey Domokos főmérnökről, aki az építészeti terveivel nagymértékben hozzájárult a város mai arculatának kialakulásához. A számos színes felvételt tartalmazó füzet egyelőre 2000 példányban készült el, de megoldható az utánnyomása, ha szükség lesz rá. A legfőbb feladata a város promóciója belföldön és külföldön, illetve hogy felkeltse az érdeklődést nemcsak a környezetünk, hanem a rendezvényeink iránt is. A gyakorlat valóban azt mutatja, hogy városunk egyre népszerűbb. A Zentai Csata Emlékkilátónak például folyamatosan vannak látogatói, növekedett a vendégéjszakák száma, és turistacsoportok is érkeznek, a Tisza-parti települést ugyanis több magyarországi és szerbiai utazási iroda felvette a programjai közé.


Kosiczky András és Laskovity Kornél (Herédi Krisztián felvételei)

Kosiczky András, a községi tanács idegenforgalommal megbízott tagja örömmel tájékoztatott, hogy a belgrádi és a budapesti kiállításon egyaránt több száz érdeklődő állt meg a standjuknál.

— Nagyon fontosnak tartjuk a Zentai csata márkanév kialakítását, melyen folyamatosan dolgozunk, hiszen ez a történelmi esemény és a hozzárendelt tartalmak, a Tisza partján levő emlékhely, a Zentai Csata Emlékkilátó a városháza tornyában, a Városi Múzeumban levő, a csatához köthető tárgyak, Sava Stojkov kalandos sorsú festménye, a Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom, valamint az 1697-es évszámot mint elnevezést viselő bor, a marcipán Savoyai Jenő és II. Musztafa török szultán arcképével, a Réel kézműves-csokoládé mind-mind eladható turisztikai termék, melyből bevételt valósítunk meg. Néhány évvel ezelőtt 6000, tavaly viszont már 30 000 vendégéjszakáról beszélhettünk, ami szintén azt bizonyítja, jó úton haladunk a város idegenforgalmi imázsának létrehozásával. Emellett a legnépszerűbb rendezvényeinkre, például a Tiszavirág Fesztiválra, az I Love Zentára vagy a Karácsonyi Kavalkádra nemcsak a környékről, hanem távolabbról is érkeznek látogatók. Tevékenységünket óriásplakátokon Vajdaság-szerte hirdetjük, a Facebook-oldalunkat is rendszeresen frissítjük. Nagyon örülünk, hogy az elmúlt években minőségi magánszálláshelyek alakultak ki Zentán, így a Royal szállóval és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium kollégiumával összesen 220 férőhelyet kínálunk, vagyis egyszerre akár több autóbusznyi embert is el tudunk helyezni.

A legújabb kiadvány — a szálláshelyekről és a más érdekességekről szóló füzetekkel együtt — ingyenesen kapható Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetének irodájában, ahol emléktárgyakat és ajándékokat is vásárolhatnak az érdeklődők.

 

Berzenczey Domokos (Lesnyek, 1879. május 12. — Szeged, 1939. január 12.) építész 1902-ben szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. Zenta város, majd 1918-tól haláláig Szeged város főmérnöke volt. Neki köszönhető Zentán a többi közt a plébániapalota, a gimnázium, a Szent Antal-templom, a Thurzó Lajos Általános Iskola, a tornyosi általános iskola épülete, illetve a Munkástelep vagy Újfalu házainak tervei is.

 

Az arany zsebóra története
Helyi régiséggyűjtőnk kutyája egyik alkalommal egy piszkos rongyot dobott a gazdája elé, aki, mit sem törődve a kedves jószága felfedezésével, a szemétbe vetette azt. Mindeközben arra lett figyelmes, hogy a méretéhez képest igencsak súlyos az a rongy, kikotorta hát a szemétből. És milyen jól tette! Egy 18 karátos aranyórát talált benne, melyet természetesen gondosan elhelyezett a több mint harmincévnyi gyűjtőmunka eredményei sorába. Több tucat érdekes történetért látogassanak el a Régi Mesterségek Házába, és hallgassák meg őket személyesen a házigazdától.


 

Az „elveszett” kép

Az elveszett, majd megkerült festmény

Az 1950-es években Zenta városa versenypályázatot hirdetett Eisenhut Ferenc híres, Zentai csata című festménye reprodukciójának elkészítésére. Öt jelentős művész mellett a fiatal Sava Stojkov (1925—2014), mint festőtanuló, a pályázaton kívül fogott hozzá a maga alkotásához. Az értékelést végző zsűrinek az ismeretlen tanonc műve tetszett leginkább, de a befejezetlen festmény rejtélyes körülmények között még aznap este eltűnt.
Huszonöt évvel később a zombori megyeháza nyugdíjba vonult portása mesélte el Stojkovnak, ki lopta el a képet, és hol találja meg. Az akkor már elismert művész negyed évszázad múltán látta viszont fiatalkori alkotását, melyet a szakma tanácsára később sem fejezett be. (A festmény jelenleg a zentai városháza dísztermében látható, és a zentai csata ihlette bor címkéjét ékesíti.)

 

 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Úton-Itthon rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A város épületei, történelmi eseményei és legendái
Úton-Itthon
A város épületei, történelmi eseményei és legendái
Úton-Itthon
Facebook

Támogatóink