Az elmúlt években egyre többen emlegették Orwell nevét, hiszen világunk sok szegmense kezd kísértetiesen hasonlítani az általa sok-sok évvel ezelőtt megírt 1984 című regény motívumaira. Az angol író, kritikus, újságíró, a világirodalom legnagyobb hatású politikai szatirikus szerzője hetvenegy évvel ezelőtt, 1950. január 21-én hunyt el.

George Orwell (eredeti nevén Eric Arthur Blair) 1903-ban született Indiában, ahol apja a polgári szolgálat tisztviselőjeként dolgozott. Nyolcéves korában anyjával és nővérével Angliába költöztek, hogy megkezdje tanulmányait. Az általános iskolát egy sussexi magánintézetben végezte el, a középiskolát pedig ösztöndíjasként kezdte Wellingtonban, majd fejezte be Etonban. Első írásai már az iskolai lapban megjelentek. Az egyetemi ösztöndíjat nem sikerült megszereznie, ezért visszatért Indiába, s öt évig helyettes felügyelőként szolgált a burmai rendőrségnél. 1927-ben mondott fel, mert nem értett egyet az angol gyarmati politikával, ezután Párizsban és Londonban élt, alkalmi munkákból tartotta el magát, csavargókkal és koldusokkal barátkozott, mert meg akarta ismerni az egyszerű, hétköznapi emberek életét. Erős dohányos volt, és már ekkor elkezdődtek tüdőgondjai. Írói álnevet vett fel, melyet egy lakhelyéhez közeli folyó ihletett, és kiadta a Down and Out in Paris and London (Csavargóként Párizsban, Londonban) című beszámolóját. Nem tudott azonban megélni az írásból, ezért tanított, illetve egy könyvesboltban dolgozott. 1936-ban feleségül vette Eileen O’Shaughnessy újságírót, majd Barcelonába utazott, hogy tudósítson a spanyol polgárháborúról. Csatlakozott a Marxista Egyesülés Munkáspártjához, és harcolt is az aragóniai fronton, kisebb sérülést szenvedve. Baloldali nézeteit a spanyol polgárháború kitörése még jobban megerősítette. Spanyolországból hazaérve adta ki a Tisztelet Katalóniának című könyvét. 1938-ban ismét tüdőbajt kapott, Marokkóba utazott, ott pedig a Levegővétel című regényét írta meg. Ezután visszatért Angliába, 1941 és 1943 között az Indiának sugárzott adások műsorvezetője volt a BBC-nél, majd a Tribune című lapnál lett irodalmi szerkesztő. 1943—44-ben írta meg az Állatfarmot, melyet politikai okokból több kiadó is visszautasított, így csak a háború után jelenhetett meg a sztálini Szovjetuniót karikírozó mű, mely egy csapásra nagy sikert aratott.

Felesége halála után a skót partok közelében levő Jura szigetén telepedett le. Itt írta meg mindmáig leghíresebb könyvét, az 1984-et. A regény egy negatív utópia, mely azt vizsgálja, mivé lesz a rend szabadság nélkül. A mű utópisztikus jövőképét a náci Németország és a sztálini Szovjetunió totalitarizmusából, valamint a hidegháború első, baljós korszaka tapasztalataiból merítette. A könyvet 1949-ben adták ki, de Orwell alig néhány hónappal élte túl főműve megjelenését, hiszen 1950-ben hunyt el tuberkulózisban. 

„Azt mondjuk, az ember akkor hal meg, amikor a szíve leáll, nem előbb. Kicsit önkényesen hangzik. […] Talán valójában akkor hal meg valaki, amikor az agya áll le, amikor már nem képes új gondolatokat befogadni.”