Lapunknak adott interjújában kiemelte: az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikája több mint 1 millió új magyar állampolgárt, megerősödő gazdasági együttműködést és a külhoni magyar közösségek támogatását hozta.

* Mi a választás tétje, különös tekintettel a külhoni magyarok jövője szempontjából?

— A választás egyik legfőbb tétje, hogy az alkotmányban is rögzített elv, mely szerint a magyar nemzet egységes, továbbra is megjelenik-e a kormány politikájában, vagy visszatérünk egy olyan korszakhoz, amikor különbséget tettek a határon innen és túl élő magyarok között. Az elmúlt több mint tizenöt év nemzetpolitikája — több mint 1 millió új magyar állampolgár, egységes gazdasági térségek és a közös magyar ügyek megerősödése — olyan előrelépéseket hozott, amelyek minden magyarnak hasznára váltak, ezért jó lenne, ha ebből nem kellene visszalépni.

* Elkészült a vajdasági magyar közösség második terület- és gazdaságfejlesztési programja. Számíthatunk-e arra, hogy a kormány a jövőben is támogatja az ehhez hasonló vagy ebből következő programokat?

— A Vajdasági Magyar Szövetség és a kormány is úgy látja, hogy az első gazdasági együttműködésre irányuló program kifejezetten sikeres volt, éppen ezért a jó gyakorlatok folytatásra érdemesek, ezt is folytatni szükséges. Tudjuk azt, hogy Pásztor Bálint elnök úr már kész programmal rendelkezik, és ha túl leszünk a választásokon, és ha a Jóisten és a választópolgárok is úgy akarják, akkor folytathatjuk.

* A szerb—magyar kapcsolatok történelmi csúcson vannak. Milyen tervek vannak azzal kapcsolatban, hogy ezt a szövetséget tovább erősítsék?

— Először is azt meg kell állapítani, hogy az egy történelmi léptékkel mérve is értékelhető teljesítmény, hogy ez a két ország képes volt arra, hogy bocsánatot kérjen és megbocsásson olyan történelmi események miatt, amikre valószínűleg kölcsönösen azt gondoltuk, hogy nincs bocsánat. És ehhez képest most azt látjuk, hogy egy szerb elnök azt mondja, ha a szerbek kiesnek az olimpián, akkor a magyaroknak drukkol. Ezt jól mutatja, hogy valóban nagyon messzire jutottunk, és nagyon jó irányú ez az együttműködés a két ország között. És hogy aktuális ügyet is mondjak: az Oroszországgal szembeni szankciók által érintett vezetéket tulajdonló társaságban a MOL-nak a részesedésszerzése tipikus példája ennek az együttműködésnek, úgy ráadásul, hogy abban a szerb államnak is lenne részesedése. Ez egy gyakorlati példa arra, hogy ha két ország között bizalom van, és stratégiai kapcsolat, akkor a legnehezebb ügyekben is ez nyithat távlatokat és lehetőségeket.

A szerző felvételei

Az interjúban szó esett a külhoni magyarok választójogáról is. Gulyás Gergely azt mondta, fontos, hogy a határon túli magyarok is részt vehessenek a választásokon, hiszen a magyar döntések közvetlen hatással vannak a külhoni közösségekre.

Beszélt a Budapest—Belgrád vasútvonalról is, mely szerinte gazdasági és közlekedési szempontból is jelentős, és erősítheti a két ország és a két város közötti kapcsolatokat.

Március 15-e kapcsán arról beszélt, hogy 1848—49 a magyar nemzet egységét mutatta meg, és attól, hogy a vajdasági magyarság a szerb politikai nemzet része, még a magyar kulturális nemzethez tartozik.

A nemzetpolitika eredményeiről azt mondta, az elmúlt években sikerült elérni, hogy Magyarország ügyeit a határon túl élők is saját ügyüknek tekintsék. A jelenlegi nemzetközi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország a racionalitást képviseli az európai vitákban, és szerinte a háborúzó feleknek mielőbb békét kell kötniük.

A demográfiai kihívások kapcsán pedig kiemelte: a határon túli magyar közösségek megmaradása a következő évtizedek egyik kulcskérdése, és fontos cél, hogy minden magyar gyermek születése egyformán érték legyen a magyar állam számára.