* Visszatekintve a közelmúltra, nemrég egyeztetésre került sor a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióján belül. Eleinte úgy látszott, a felek meg tudnak állapodni egymással, de mégsem történt előrelépés. Ön hogyan interpretálja az eseményeket?

— Én egy logikai láncolatot vélek felfedezni ebben az eseménysorozatban, melynek a vége nem lehetett más, mint az, hogy a VMSZ minden parlamenti bizottságból, testületből visszahív engem. Meggyőződésem, hogy ezzel nem én, hanem inkább a vajdasági magyar közösség veszített. Nagyképűség nélkül állíthatom, hogy az a tapasztalat, amelyet a közigazgatási és az önkormányzati, de különösen az európai uniós csatlakozással foglalkozó parlamenti bizottságban folytatott munka során szereztem, hiányozni fog a Vajdasági Magyar Szövetségnek. Akárhogyan közelítjük is meg a kérdést, a vajdasági magyar érdekérvényesítés ezáltal meggyengült.

* Attól függetlenül, hogy ezután vélhetően egyéni parlamenti képviselőként fog dolgozni, feltételezem, hogy továbbra is elkötelezetten kiáll majd a vajdasági magyarság érdekeiért. Lesznek-e az elkövetkező hónapokban fontos javaslatok, törvénytervezetek, melyek a kisebbségi jogokat is érinthetik, vagy csak a költségvetési vita van hátra?

— Még nem vagyok egyéni parlamenti képviselő, hanem továbbra is a VMSZ frakciójának a tagja. Ezen egyelőre nem is szeretnék változtatni. Ami a parlamenti munkát illeti, egyre nehezebb előrelátni a munkamenetet, mivel az intézmény működését évek óta a folyamatos káosz jellemzi. Ettől függetlenül biztos, hogy lesznek olyan javaslatok, amelyek nagyon sok embert érintenek, valamint a közvélemény számára is érdekesek lehetnek. Például hamarosan a parlament elé kerül az önkormányzatokról és a parlamenti hivatalnokokról szóló törvény, mely főként az önkormányzati, illetve tartományi intézményekben, szervekben dolgozó embereket érinti. Magyar szempontból nézve azonban jóval jelentősebb lesz ennek a törvénynek a következménye. A törvényjavaslat kapcsán ugyanis ki fog derülni, hogy a kormány készen áll-e arra, hogy precedensjelleggel vagy a későbbiekben általános jelleggel tegye lehetővé a kisebbség számára a részarányos képviseletet.

* A napokban módosító indítványokat nyújtott be a parlamentben. Miről szóltak ezek a javaslatok?

— A javaslatok a mezőgazdasági termelők nyugdíjjárulékát érintik. Céljuk, hogy a három hektárnál kevesebb földet tulajdonló kistermelőknek ne kelljen a jövőben nyugdíjjárulékot fizetniük. Három és öt hektár között a jelenlegi járulék harminc százalékát, öt és hét hektár között hatvanat, a hét hektárnál több földet birtokló termelőknek pedig továbbra is a teljes összeget kellene fizetniük. Mindez azonban nem vonatkozna betegbiztosításra. Fontos még kiemelni, hogy vannak specifikus termelési formák, melyek jóval kisebb birtokhatárok között működnek, ilyenek a szőlészetek, kertészetek, méhészetek. Ezekben az esetekben a három, az öt és a hét hektár helyett a 0,3, a 0,5 és a 0,7 hektár lenne a mérce. Ezeket a törvényjavaslatokat egyébként egy néhány héttel ezelőtti esemény tette időszerűvé. Bő egy hónappal ezelőtt ugyanis Topolyán tartott ülést a parlament mezőgazdasági bizottsága, és Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár bejelentette, hogy a kistermelők nyugdíjjáruléka ügyében áttörésre került sor, de ezt sajnos azóta sem tapasztaljuk. Ezért gondoltam, hogy lépnem kell.

* Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata az év végén elkezdődhet. Mire számíthatunk annak ismeretében, hogy Koszovó továbbra is kényes téma, a szerb államfő pedig úgy fogalmazott, hogy elege van az EU ultimátumaiból? Várható-e újabb letérés az európai uniós útvonalról?

— Reméljük, ilyesmire nem kerül sor, már csak azért sem, mert nem az államfő határozza meg az ország külpolitikáját, hanem a kormány, mely viszont az utóbbi időben nem tett ilyen nyilatkozatokat. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy az év végén érdemben is megkezdődnek a tárgyalások a 35. fejezetről, utána pedig, 2016 elején nagy valószínűséggel a 23.-ról és a 24.-ről. A 23. fejezet, mint ismeretes, kisebbségi szempontból is fontos, mivel ez tartalmazza a kisebbségi jogköröket.

* Ön nehezményezte, hogy visszahívták az integrációs bizottságból. Mindezt úgy értelmezi, hogy a VMSZ számára a továbbiakban már nem olyan fontos az uniós csatlakozási folyamat?

— Ez a végkövetkeztetés szintén egy hosszabb folyamat eredménye. Valamikor március elején az uniós tárgyalócsoport vezetője arra kérte a VMSZ-t, hogy delegáljon egy szakértőt a csoportba. Én akkor Beretka Katinkát javasoltam, a VMSZ vezetősége azonban elutasította a jelölést, mondván: a jelölt szakmailag nem elég felkészült. Ezután engem is visszahívtak a parlament integrációs bizottságából. Ezért vontam le azt a tanulságot, hogy a VMSZ számára az integrációs kérdéskör már nem olyan fontos, mint korábban.