Mark L. Smith sorozata nem ismer kompromisszumokat, ezt pedig szó szerint kell érteni. A vadnyugat születése egy rendkívül véres, erőszakos, naturalista alkotás, vagyis inkább őswestern — ha szó szerint fordítjuk, az American Primeval inkább ős-Amerika lehetne, mely a civilizálatlanságot, a nyers erőt jelenti, mellyel megpróbálták megtartani, de inkább vérrel behinteni a határvidéket. Aztán persze ott a vallás, illetve néhány fanatikus csoport — a készítők jelen esetben a mormonokról festettek ellentmondásos, ijesztő jellemrajzot. 1857-ben járunk, fájdalom, kín, félelem és gyűlölet járja át az egykori telepesek szívét, a mai Utah területén nincs már ártatlanság, a béke pedig csak időszakos. A kormányzó erős kézzel próbál uralkodni, vagy inkább harácsolni, a föld urai ugyanis a fehér emberek. Az indián törzsek ádáz harcot vívnak az életben maradásért. Kizárólag a túlélés számít, az emberi élet ugyanis fabatkát sem ér.

Képek: imdb.com

A hatrészes minisorozat azzal kezdődik, hogy Sara és fia, Devin egy elszigetelt erődhöz érkeznek, ahol találkozójuk lenne valakivel, aki átkísérné őket a hegyszoroson. Mindezt azért, hogy újra találkozzanak az asszony férjével — legalábbis ez az első, amit megtudunk róluk, de hamarosan fejvadászok és sötét titkok is felsejlenek Sara múltjával kapcsolatban. Aztán egy kegyetlen leszámolás után, mely során indiánnak hitt ismeretlenek mészárolnak le telepeseket válogatás nélkül, a titokzatos, remete Isaac (Taylor Kitsch) vezeti tovább őket a cél felé. Párhuzamosan több történetet, azaz több frakciót is követünk: a már említett, elszigetelt erőd jobb sorsra érdemes telepeseit, a mindent maguknak akaró, a hitet erkölcsi pajzsként maguk előtt tartó mormon milíciát, egy amerikai katonai helyőrséget és a Réztoll által vezetett soson törzset.

A másik fő vonal az újdonsült mormon házaspár, Jacob és Abish Pratt (Dane DeHaan és Saura Lightfoot-Leon) sorsa, akik túlélik az eseményeket elindító mészárlást, de elválnak egymástól. A férfit éppen azok (azaz a mormon milícia) fogadják be, akik megölték a társait, hogy aztán Krisztusban összeforrva próbálják meg elhitetni vele, hogy semmi közük sem volt testvérei halálához, sőt, segítséget nyújtanak neki neje megtalálásában. A nő viszont a soson törzshöz kerül, melyet tisztelni kezd, és mely hamarosan sajátjaként tekint rá.

A vadnyugat születése tökéletesen olyan, mint az új Mad Max és a DiCaprio-féle Visszatérő keveréke. A fényképezés kiváló, de sötét, komor és rendkívül lehangoló is. Annak ellenére, hogy hatásos, valóban nem egy életigenlő minisorozat, és akkor még óvatosan fogalmaztam. Az erőszak helyenként abszolút öncélú, így nem tudok egyetérteni azzal a véleménnyel, hogy aki jó westernt szeretne nézni, adjon neki egy esélyt. Erre számtalan jobb példát lehetne felhozni, például A félszeműt vagy az Old Henryt. A vadnyugat születésében bemutatott világ inkább a sötét középkorhoz hasonlít, amiből nem feltétlenül az következik, hogy amit látunk, nem éppen így történt a valóságban is — én azonban őszintén szólva megkönnyebbültem, amikor vége lett.

Isaac karaktere, azaz a mély lelki és testi sebeket magán hordozó férfi kétségtelenül a legizgalmasabb és legmarkánsabb karakter, de minden pillanatban érezzük, hogy ebben a sorozatban ő sincs biztonságban. Utahban farkasordító a tél, ami nem túl kellemes. Nos, A vadnyugat születése sem az. A készítők célja talán az volt, hogy a vadnyugatra ne a John Wayne-féle, vasalt inges, kamu westernvilágként emlékezzünk, hanem valamiféle sárba döngölős, mocskos igazságot tudatosítsanak a nézőben.

Aki egy jó — de véres és kegyetlen — túlélődrámát szeretne megnézni, mely westernre emlékeztet, kattintson rá a Netflixen.