- Szabó Attila felvételei

,,Minden elismerésem, le a kalappal!' - mondanám Remete István festőművésznek, aki már másfél évtizede minden évben, szinte a semmiből szervezi meg Magyarkanizsán a Tisza Art téli festőtábort, és az idén hozta össze a jubileumi tizenötödiket. Mondanám, de nem mondom, mert a ,,le a kalappal' félreérthető lehet - Kalap, azaz Dukai Ferenc magánemberként utóbb a magyarkanizsai helyi közösség elnökeként is állandó szponzora ennek a téli alkotótábornak. Arról nem is szólva, hogy látogatásunk idején is éppen ott volt - társaságot csinált az aznapi ebédet készítő Lőrinc Rudolfnak, aki csirkeszárnyat pirított tárcsán. Állandó, betervezhető intézményes támogatást a festőtábor nem kap, biztos anyagi forrás nélkül pedig csakis a szponzorok támogatásával hozható tető alá a Tisza Art. A szponzoroknak köszönhetően tölthetnek együtt egy hetet, alkothatnak a művészek minden januárban a Tisza partján. S természetesen a szervező, Remete István kitartásának, lelki erejének köszönhetően. Ő az az ember, aki ezt a sok stresszel járó munkát minden évben végigcsinálja. Az Elektrovojvodina illetékesei az idén is műteremként és szálláshelyként bocsátotta az alkotók rendelkezésre a folyóparti nyaralóját. Állandó szponzora a táborozásnak a Delta, a Sloga, a Deliktes, Magyarkanizsa és Orom helyi közösség, a községi önkormányzat, számos magánszemély... Akik az ebédet hozzák, vagy többnyire lenn, a bográcsban maguk készítik el.

Néhány évvel ezelőtt Remete István arról beszélt: készül a papírmunka, hogy civil szervezetként lehessen bejegyezni a festőtábort, s akkor már pályázni is lehet. De a munka valahol elakadt, tavaly a bejegyzés témájáról már meg sem kérdeztem. Most magától újságolta: jelentős segítséget kapott, s nagyon úgy fest a dolog, hogy sor kerülhet a civil szervezetként való bejegyzésre. Elmondta azt is - nem panaszként -, hogy lassan belefárad a szervezőmunkába, jó lenne olyan valakinek átadni, aki tovább vinné, de úgy, hogy megmaradna az alkotótábor szellemisége. ,,Szabó Mészáros Editet szemeltem ki, aki magyarkanizsai is, tehetséges is, fiatal is. Vele beszélgettem, hogy próbálja meg fokozatosan átvenni az egészet. Nagyon büszke lennék, ha Editkének sikerülne, és működne a festőtábor énutánam is' - mondta a Tisza Art mindenese. De itt még nem tartunk. A jubileumi, tizenötödik találkozón (január 915.) jó hangulatban találtuk a baráti társasággá kovácsolódott művészeket, akik között ezúttal is van néhány olyan alkotó, aki először jött Magyarkanizsára. A névsor: Soós Tibor (Kaposvár), Bimbó Tihamér (Kecskemét), Szloboda Béla (Kecskemét), Csuta György (Békés városa), Lantos György (Budapest), Biszák László (Szekszárd), Radivoj Šajtinac, író (Nagybecskerek), Stanko Ž. Šajtinac, grafikus (Nagybecskerek), Milena Krstin, Mokrin, Slajf Sándor (Újvidék), Kovács Károly (Zenta), Németh László (Kishegyes), Turzai Sándor (Csantavér), Molnár László (Törökkanizsa), Szabó Mészáros Edit (Magyarkanizsa) és Remete István (Magyarkanizsa). Itt készült alkotásaikból áprilisban nyílik kiállítás a Dobó Tihamér Galériában. A megnyitón nyilván ott lesz majd a két életművész, zenész Raffai Róbert (Királyhalom) és Vörös László (Kispiac) is, akik elmaradhatatlan színfoltjai a téli tábori estéknek.