A CULTCAP a korábban megvalósított CULTSTREAM projektum folytatása, és az előzőhöz hasonlóan a régió természeti kincseinek bemutatásán túl nagy hangsúlyt helyezett a kulturális örökség lehető legkorszerűbb és legsokoldalúbb megjelenítésére, valamint ezen értékek oktatási és turisztikai célú közvetítését is szolgálta. Célja a korábbi projektum eredményeinek fenntartása és azok továbbvitele, valamint új kulturális és multimédiás események megvalósítása, termékek létrehozása. A programok a régió közös történelmi, kulturális és gazdasági hagyományira épültek. Központi témája a Tisza folyó és a Magyarkanizsa—Szeged határtérség természeti és kulturális öröksége. A CULTCAP projektum a régió filmes örökségének felfedezésére és bemutatására, valamint a regionális filmkészítés fejlesztésére, a legújabb multimédiás és AR (kiterjesztett valóság) technológiák kulturális bevezetésére fókuszált.

A Cnesa OMI mozitermében megtartott zárókonferencia résztvevőihez elsőként Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere szólt. Kiemelte, hogy az önkormányzat számára mindig fontos volt a határon átnyúló együttműködés, főleg az Európai Unióra vonatkozó szakasza, mert abból támogatási összegeket lehetett fordítani azokra a projektumokra, amelyekre tartományi és köztársasági forrásokból nehezebben sikerült volna.

Erdélyi Eszter, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium magyar-történelem-média szakos tanára Kreatív utazások, középiskolások részvétele a CULTCAP projektben címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a médiatagozat elhivatottan próbálja a diákokat alkotásra is rábírni, tehát nemcsak az elméleti filmes-mediális kérdésekkel, a filmtörténettel és a médiaelmélettel foglalkoznak, hanem készítői is a mozgóképnek.

— Szegedi tanárként küldetésem, hogy minden osztályt, mellyel osztályfőnökként kerülök kapcsolatba, elhozzam kirándulni Vajdaságba, hogy megismerjék a határon túli értékeket. Szabadkán már korábban jártunk, a projektum révén ezúttal Magyarkanizsára látogattunk. Közös munkánk eredménye a hamarosan látható három kisfilm.

Füzi Izabella, a szegedi bölcsészkar filmelmélet- és filmtörténettanára Mozgókép és mobilitás, filmtörténeti kutatások a határmenti régióban címmel értekezett. Legnagyobb vállalása a projektumban a Mozgókép és mobilitás című háromnyelvű könyvnek a megírása volt. Ebben feltérképezte, hogy a különféle, mozgóképeket előállító médiumok hogyan szervezik meg az emberek és a helyek viszonyát, a mozgóképek hogyan kapcsolnak össze embereket távoli helyekkel, miként hoznak el hozzánk képeket, és mily módon tudunk utazni a mozgóképek segítségével.

Dr. Mikola Gyöngyi, a projektum szakmai vezetője az eredményeket és a kulturális kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit ismertette, majd Sarnyai Károly, a Cnesa OMI igazgatója magyarkanizsai kulturális mozaikot tárt a jelenlévők elé. Az előadások után a közönség Bicskei Zoltán A táj apró rezdülései a természetben című kísérleti filmjét, Iván Attila Tiszai fahalászok című dokumentumfilmjét és Oláh Tamás Csöndvárosi történet című kisjátékfilmjét tekinthette meg, melyek a közös munka gyümölcseiként születtek meg.