A televíziózás világnapján

A televíziózás világnapján

Az ENSZ tagállamai 1996. november 21-én és 22-én tartottak egy kétnapos konferenciát, mely World Television Forumként, vagyis televíziós világfórumként vált ismertté.

Ez volt az első nagyobb megbeszélés, ahol az ENSZ-tagállamok vezető médiaszemélyiségei azért találkoztak, hogy megvitassák a televízió szerepét a modern világban. Ebből nőtte ki magát a televíziózás világnapja, melyet november 21-én ünnepelnek. Ma már átalakultak a szokásaink, egyre többet hallani arról, hogy egy háztartásban nincs is tv, online követjük kedvenc műsorainkat.

 

Hogyan is kezdődött?

Paul Nipkow 1884-ben Németországban már feltalálta a képfelbontás elvét a róla elnevezett pásztázótárcsával, az első, nagy távolságra, vezetéken továbbított televíziós adást azonban csak 1926-ban közvetítették London és Glasgow között John Logie Baird skót feltalálónak köszönhetően. A katódsugárcsövet Karl Ferdinand Braun fejlesztette ki 1897-ben. A teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer pedig egy magyar feltaláló nevéhez fűződik. Ő Tihanyi Kálmán, akit 1926-beli szabadalmi bejelentése után felkeresett a Radio Corporation of America. 1936-ban Angliában a BBC és 1939-ben az USA-ban az NBC kezdte a rendszeres képközvetítést. Goldmark Péter Károly, a CBS alkalmazottja dolgozta ki a színestelevízió-szabványt.

 

A magyarok

A magyar televíziózás története 1954. január 20-án kezdődött. Az M1, Magyarország első televízióadója beindította kísérleti adásait. Eleinte egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészüléket fejlesztettek tovább, hogy sugározzák a műsort. Az első adás 1954. december 16-án jött létre: Láng Éva mérnökről készült diapozitívet közvetítettek a Gyáli úti épületből, s ezt az Orion gyár épületében, 4 km-rel távolabbról vették. A Magyar Televízió (MTV) 1953 és 2015 között működött önállóan magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézményként. Az M1 mellett ma már több mint 120 magyar nyelvű csatorna létezik. A választék tehát óriási.

A II. világháború után a tv a modernizáció eszköze volt Nyugat-Európában. Mindenkihez ugyanazokat az információkat juttatta el, emellett pedig a szórakoztatásról is gondoskodott. A ’80-as években születtek meg a kereskedelmi csatornák (Nagy-Britanniában már 1955-ben), melyek azonnal óriási népszerűségre tettek szert. Ezt követték a kábelen, műholdon fogható tematikus csatornák. A mai kor embere már inkább az online tévézést részesíti előnyben, mint a távirányítóval való böngészést a csatornák között. Az interaktív csatornák is egyre nagyobb teret kapnak, a tévé szerepét lassan átveszi az online világ. Kiválaszthatjuk a nekünk leginkább tetsző műsorokat, csak értük fizetünk, így már a reklámok miatt sem kell aggódnunk.

A vajdasági magyar televíziózás ötvenegy éves. A Vajdasági Televízió magyar szerkesztősége 1968 óta áll a nézők szolgálatában. A rendszerváltás előtt és az analóg televíziózás idején két részre oszlott a médiafogyasztók tábora: az északi területeken, ahol még fogható volt a Magyar Televízió adása, szinte kizárólag ez dominált, a délebbi vidékeken és a szórványban pedig az Újvidéki Televízió magyar adása pótolhatatlan, sőt egyetlen forrása volt az anyanyelvű tájékozódásnak. A szintén újvidéki székhelyű, már nem működő Mozaik Televízió 2004-ben kezdte sugározni műsorait, 2006-ban pedig létrejött a Pannon Televízió, s azóta közvetíti magyar nyelvű adásait, a kezdetekhez képest ma már egész Vajdaság területén, illetve a világ egyéb pontjain is.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A televíziózás világnapján
Múzsaidéző
  • Csermák Zoltán
  • 2020.01.22.
  • LXXV. évfolyam 3. szám
A televíziózás világnapján
Múzsaidéző
Facebook

Támogatóink