A technofóbia mint visszatérő motívum
Tóth Péter
2019.01.23.
LXXIV. évf. 3. szám
A technofóbia mint visszatérő motívum

Gyakran hallunk, olvasunk olyan fejtegetéseket, hogy a gépek elveszik az emberek munkáját, a gépesítés megszünteti az állásukat.

Azt hihetnénk, hogy ez valóban így van, és hogy ez tipikusan a XXI. századra jellemző. Az egykori szocialista országok perspektívájából pedig még inkább azt gondolhatják az emberek, hogy ez egy egészen új jelenség, és hogy a gépesítés, az automatizálás az utóbbi két-három évtizedben terjedt el annyira, hogy kiváltja az emberi munkaerőt. Pedig a történelem tanulsága szerint minden eddigi technológiaváltás következménye széles rétegek ellehetetlenülése volt.

Bill Gates, a Microsoft atyja, a világ egyik leggazdagabb embere már évekkel ezelőtt úgy vélekedett, hogy a kormányoknak úgynevezett robotadót kellene kivetniük az automatizáció lassítása érdekében. Meglepő, hogy éppen a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik kulcsfigurája vall ilyen nézeteket. Gates egy gazdasági honlapon megjelent írásában úgy vélekedett, hogy az automatizáció gyors terjedése nagyon sok foglalkozás megszűnését eredményezi. A folyamat ellenőrzése végett, illetve a foglalkoztatás alternatív módozatainak kialakításához lenne szükség azokra a pénzeszközökre, amelyeket a robotadó által lehetne előteremteni.

Bárminek a megadóztatása gátló, fékező hatást fejt ki. Vannak olyan dolgok, amelyek az emberiség szempontjából károsnak tekinthetőek. Ilyen esetekben indokolt korlátokat állítani, adóztatni, ha nem lehetséges teljesen betiltani. A dohánytermékek és az alkoholos italok fogyasztása például ilyen. A tilalom azonban nem kivitelezhető. Ezt az egykor Amerikában bevezetett szesztilalom tapasztalatai is bizonyítják. Az is bizonyított, hogy az ilyen termékek megadóztatása csökkentheti a fogyasztásukat. Az automatizáció, a gépesítés nem tekinthető hosszú távon is káros folyamatnak az emberi civilizáció fejlődése szempontjából.

Gates egy másik alternatívát is felvetett: a magasabb termelékenységből eredő profit megadóztatását. Csakhogy lényegében ennek is ahhoz hasonló hatása lenne, mint a robotadónak, hiszen a magasabb termelékenység szinte kivétel nélkül minden esetben az új technológiák eredménye. Bizonyos ágazatokban pedig nagyon nehéz is lenne egyértelműen meghatározni, hogy mely állásokat szüntetnék meg a robotok, és hogy kit mikor mivel kellene vagy lehetne megadóztatni. Sok esetben fizikailag nem is létező gépről vagy robotról, hanem csak egy szoftverről, alkalmazásról beszélhetünk. Olyan véleményeket is hallani, hogy nem robotadót kell kivetni, hanem a tőkenyereség után kellene megadóztatni a vállalkozókat.

A legegyszerűbb gépek feltalálása és megalkotása is hatalmas előrehaladást hozott az emberiség szempontjából. Ennek ellenére a történelem során a technofóbia, a gépek iránt megnyilvánuló ellenszenv visszatérő motívumnak tekinthető. Az első ipari forradalom idején a luddizmusnak több hulláma volt Angliában, a klasszikus kapitalizmus kialakulásakor. Tipikus és gyakran említett példa, amikor a takácsok — a munkahelyüket féltve — összetörték a szövőgépeket. A gépek iránti gyűlölet azonban már sokkal korábban is megmutatkozott. 

A trendeket előrevetítve a különféle tanulmányok szerint mintegy húsz-harminc éven belül az élet minden területét elárasztják majd a robotok. Valószínűleg majd más robotok számára is ők fejlesztik a szoftvereket. Bizonyos előrejelzések szerint azonban a technofóbia megmarad, sőt, még fokozódhat is. Az automata életmódot, az okosvárosokat, -robotokat elutasító új luddita nemzedék kialakulása is valószínű. Hacsak nem sikerül olyan társadalmi rendet megalkotnunk, amelyben egy ilyen folyamatnak mindenki a nyertese. Ilyen modell biztosan létezik, noha az is egészen biztos, hogy nem lesz könnyű a kialakítása, illetve a fenntartása. Mindig is csábító volt az adófizetés elkerülése. Minden adózáson alapuló modellben van ilyen késztetés. Lehet, hogy a jövőben már nemcsak embereket foglalkoztatnak feketén, de a robotok, szoftverek alkalmazását is megpróbálják majd eltitkolni? Ha jobban körülnézünk, ennek nyomait máris láthatjuk.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nézőpont rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..