Ünnepi pillanatok a Sárgaház előtt: (balról jobbra) Gémesi Ferenc, Radmila Marinković-Nedučin és Jeges Zoltán - Szabó Attila felvétele

A legelső tanítóképző intézet 1856-ban alakult Pesten, de teljesen magyar tannyelvű (a korábbi német helyett) csak 1864-től lett. A pestin kívül a történelmi Magyarország különböző területein létesültek még tanítóképezdék: Szatmárnémetiben 1857-ben, Nagyváradon 1858-ban, Kassán 1860-ban, Budán 1869-ben, Szabadkán 1871-ben... Szabadka az intézményes tanítóképzés 135. évfordulóján visszakapta a tanítóképzőjét - a Vajdaság első, állami alapítású, magyar tannyelvű intézményének avatóját október 16-án tartották.
Szabadkán 135 évvel ezelőtt, 1871. november 25-én, Alexandriai Szent Katalin napján kezdte meg munkáját a Magyar Állami Királyi Tanító-Képezde. A magyar tanítóképzés kezdeteit azonban jóval korábbra tehetjük. Mária Terézia 1777-ben hozott oktatási törvényével, a kötelező népoktatás bevezetésével - ez a törvény minden 6-12 éves gyermek számára kötelezővé tette az iskolába járást - szükség mutatkozott tanítók képzésére, s e tanítókat 5-6 hónapos tanfolyamokon képezték Szabadkán egészen 1843-ig. ,,A folyamatos tanítóképzés kezdeteitől, 1871-től napjainkig a szabadkai tanítóképzésnek voltak szép, felemelő pillanatai, és voltak pillanatai, melyekre nem szívesen emlékezünk. Ma, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar megnyitásával csak jogos örökségét veszi birtokába újra a város - mondta az ünnepélyes megnyitón október 16-án, a Sárgaház felújított épületszárnyának nagytermében prof. dr. Káich Katalin megbízott dékán. - Mint művelődéstörténész nem állíthatom, hogy ez egy történelmi pillanat. De azt igen, hogy a tanárokon és a diákokon múlik: sikerül-e olyan értékgazdag intézményt létrehozni, amelyre büszkén tekint a vajdasági magyarság.'
Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke egy mozzanatra hívta fel a figyelmet: ,,Az elmúlt 16 évben másodszor tér haza a tanítóképző. A miloševići uralom kiszakította természetes közegéből, gyökértelenné tette. Jó volna, ha Zomborban jó gyökere lenne a magyar tanítóképzőnek, de intézményi háttér nélkül ez nem lehetséges. 16 évvel ezelőtt súlyos katasztrófahelyzet állt elő, hogy hagyományait semmibe véve Szabadkáról elvitték a tanítóképzőt. Kénytelenek voltunk politikai csatát vívni érte, s Kasza József, a VMSZ elnöke, Szabadka akkori polgármestere kiverekedte, hogy - ha másként nem - legalább egy kihelyezett tagozat formájában térjen vissza a tanítóképző Szabadkára. Sokan a szívüket-lelküket tették ki ezért az ügyért. A tanítóképző mai hazatérése az igazi, az újkori honfoglalás. S ha a művelődéstörténeti mértékkel mérve talán nem történelmi ez a nap, biztos, hogy a szívünkben piros betűkkel viseljük ezt a dátumot. Örömmel látom, hogy velünk vannak itt a korábbi tanítóképző, a pedagógiai akadémia nyugdíjasai, hogy megosszák velünk örömünket, s itt vannak mindazok, akik oktatni fognak. Ennél nagyszerűbb eredménye a kisebbségi politizálásnak nem lehet.' Ehhez az MNT elnöke azt is hozzátette: fájdalommal kell megállapítani, hogy nem vagyunk mind együtt, hogy szakmai berkekben a tanítóképző kar avatója nem elég nagy esemény ahhoz, hogy itt megjelenjenek. Petar Lađevićet kimentette: a szerbiai kormány nemzeti kisebbségekkel megbízott hivatalának igazgatóját egy diplomáciai rendezvény (Karađorđevo) miatti forgalomkorlátozás akadályozta meg abban, hogy odaérjen az ünnepségre. (Itt jegyezzük meg: Slobodan Vuksanović köztársasági oktatási miniszter, más elfoglaltságára hivatkozva, nem jelent meg az ünnepségen, levélben kívánt az új intézménynek sikeres munkát.) Józsa László az Újvidéki Egyetem rektor asszonyához fordulva üdvözölte őt a mindannyiunk számára közös ünnepen, s reményét fejezte ki: túlhaladottak már mindazok az érzések, amelyek arról szóltak, hogy erre az intézményre nincs szükség. Aláhúzta: ,,az egyetem autonómiája szent és sérthetetlen, de - mint ez a mai intézményavató is bizonyítja - a politika érdekei és az autonóm egyetem érdekei egybeeshetnek'.
,,Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit itt Szabadkán ezen az ünnepen. Ünnepet mondok és gondolok, mert lehet-e más, mint ünnep annak a küzdelemnek az eredménye, amelyet a szabadkaiak vívtak a VMSZ zászlaja alatt? Tanítóképzőt avatunk ma, s ez nemcsak azt jelenti, hogy az itt tanuló diákok csak pedagógiát, didaktikát tanulnak majd, hanem a hagyományok tiszteletére, nemzeti öntudatra nevelik majd őket, aminek egyre nagyobb híján vagyunk. Szabadka polgármestereként ma boldog és büszke vagyok' - mondta Kucsera Géza. Azt is hozzátette: az ünnepélyes intézményavató nem jelenti azt, hogy befejeztük a munkát, hiszen a vajdasági magyarságnak nemcsak tanítókra van szüksége, hanem általános iskolai és középiskolai tanárokra is.
Az intézménynek otthont adó Sárgaház előtt dr. Jeges Zoltán tartományi oktatási titkár értékelése szerint a tény, hogy Szabadkán magyar tannyelvű egyetemi kart avatunk, azt mutatja: a Vajdaságban elindult az a folyamat, amelynek eredményeként a nemzeti kisebbségek számára tanítóképző karok nyílnak. Gémesi Ferenc, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának szakállamtitkára hangsúlyozta: ez a mostani intézményavatás fontos és pozitív példa mindannyiunk számára, hiszen az iskola minden közösség számára fontos intézmény. Különösen érvényes ez a Vajdaságra, ahol számos problémával kell megküzdeni, mint amilyen a lélekszám-csökkenés, az elvándorlás. Az elmúlt években azonban egy kedvező folyamat vette kezdetét, melynek első lépése a két magyar tehetséggondozó gimnázium, most pedig a tanítóképző kar megnyitása. Utóbbi azért is fontos, mert a szerbiai és a tartományi hatalom elkötelezettségét bizonyítja, hogy a Vajdaságban az oktatás magyar nyelven történjen. ,,Akkor, amikor a közös Európáról beszélünk, a mai nap bizonyítja, hogy nemcsak jelszavakban beszélünk. Ez az intézmény szerbiai és magyarországi forrásokból jött létre, az egyetemi kar pedig - éppen a VMSZ erőfeszítéseinek köszönhetően - a magyar korány nemzetpolitikájában kiemelt fontosságú intézmény lesz az elkövetkező időszakban'. Dr. Radmila Marinković-Nedučin, az Újvidéki Egyetem rektora üdvözölte az egyetem nagy családjában a 14. családtagot, a szabadkai magyar tanítóképzőt. Akkor, amikor az egyetemi kar a szabadkai tanítóképző megalakulása mellett döntött, két szempontot tartott szem előtt: a magas színvonalú tanítóképzés szükségletét és a soknemzetiségű Vajdaság oktatási igényeinek kielégítését. A rektor asszony szerint a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar megnyitása egy újabb lépés az egyetemek Európája felé.