OKTÓBER 12. Belgrád feszült izgalommal várta a nagy napot, október 12-ét. A dátumot, amelyen eldől, hogy Szerbia megkapja-e az uniós tagjelölti státust. Nos, a válasz: IGEN. Ám az IGEN mellett annyi a DE és a HA, hogy kurta nyilatkozatában az államfő, Boris Tadić kénytelen volt megjegyezni: Szerbia polgárai büszkék lehetnek, de nincs ok az eufóriára. Október 12-ei országjelentésében az Európai Bizottság Szerbia uniós tagjelöltségének a jóváhagyását javasolta. De a csatlakozási tárgyalások megkezdésének az időpontját nem mondta ki. Arra majd utólag kerülhet sor, ha Belgrád konkrét eredményeket mutat fel a Prištinával folytatott tárgyalásokban, a vitás kérdések rendezésében! Štefan Füle uniós bővítési biztos elmondta: a reformok végrehajtásában, a hágai törvényszékkel folytatott együttműködésben és a régió országai közötti megbékélés terén elért eredményeknek hála javasolja Szerbia tagjelölti státusa jóváhagyását. De azzal kitétellel, hogy Belgrád folytatni fogja a Kosovóval megkezdett párbeszédet és az eddigi egyezmények alkalmazását, betartását. Ezért nem jelölte meg a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Az elkövetkező hetekben tehát Szerbiára jelentős feladatok várnak. Belgrádnak bizonyítania kell, hiszen a javasolt tagjelölti státusról szóló döntést az Európai Tanács december 9-ei ülésén hozza meg. Az Európa Tanácsban pedig a 27 tagállam mindegyikének vétójoga van.
Jelko Kacin, az EU szerbiai jelentéstevője ezért azt nyilatkozta: ,,Ezen az úton csak a párbeszéd révén lehet továbbhaladni. És itt nemcsak a Belgrád és Priština közötti dialógusra gondolok. Sürgős tárgyalásokra van szükség Magyarországgal is, minek eredményeként Magyarországot meg kell majd győzni arról, hogy decemberben támogassa az Európai Bizottság Szerbiára vonatkozó javaslatát... Belgrádnak tudnia kell: Brüsszel a tagjelölti státust nem az aktuális kormánynak, hanem Szerbiának mint államnak ítéli oda. Épp ezért a szerbiai ellenzék és a kormánykoalíció egyaránt felelős azért, hogy a rendelkezésére álló néhány hétben sikerüljön meggyőzni azokat az országokat, amelyek feltételhez kötik Szerbia uniós csatlakozását, hogy Belgrád nem háborúzni akar velük, hanem csakugyan, őszintén az EU-ba igyekszik'.
BUDAPEST VILÁGOS ÜZENETE. ,,A magyar kormány erkölcsileg, jogilag és politikailag is elfogadhatatlannak tartja a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt... Alapvető erkölcsi, politikai kérdésekben nem fogunk, nem tudunk engedni' - jelentette ki a csütörtökön Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján Martonyi János külügyminiszter. A magyar külügyminiszter annak kapcsán beszélt erről a kérdésről, hogy szerdán az Európai Bizottság az EU-tagjelölti jogállás megadását javasolta Szerbiának, az újságírók pedig megkérdezték: a döntés meghozatalakor, decemberben Magyarország él-e a vétó jogával? Válasz: a magyar kormány akkor hozza majd meg erről a döntését, amikor ez a helyzet előáll. ,,Komoly gond lesz abból, hogyha ezt a kérdést nem oldja meg Szerbia. Azt hiszem, hogy ezzel utaltam a végkimenetelre is' - mondta Martonyi.
A külügyminiszter szerint a nevezett probléma nem egy sajátos magyar-szerb ügy, hiszen a kollektív felelősség megállapítása a legalapvetőbb európai elvekkel ütközik. Erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy bűnösnek tekintsék azokat az embereket - sőt gyermekeiket és unokáikat is -, akik kényszersorozással kerültek a hadseregbe. Történelmi példákkal élve aláhúzta: az 1956-ban Magyarországra vezényelt szovjet katonák vagy a Milošević-rendszer által besorozott különféle nemzetiségű emberek sem háborús bűnösök, hanem áldozatok.
Egyébként még szerdán, az EU-tagjelölti jogállás megadását támogató javaslat elhangzásának napján a magyar Külügyminisztérium közleményt adott ki. Ebben az áll, hogy Szerbia csatlakozási folyamatának előrehaladásában - szomszédként és a bővítési folyamat mellett elkötelezett tagállamként - Magyarország is érdekelt. Ugyanakkor a szerb parlament által szeptember 26-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt komoly aggodalmakra ad okot. ,,Ezért álláspontunk változatlan: elvárjuk a szerb féltől, hogy legkésőbb december elejéig oldja meg a problémát' - áll a közleményben.
ELFOGADHATATLAN A KOLLEKTÍV BëNÖSSÉG ÉS A JOGFOSZTÁS. ,,A magyarság semmilyen formában nem tudja elfogadni a kollektív bűnösséget és a jogfosztást' - állapította meg csütörtöki budapesti megbeszélésén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A találkozóról kiadott közlemény szerint a VMSZ elnöke és a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottság szerdán meghirdetett véleményének ismertté válása után kialakult helyzetről tárgyalt - különös tekintettel a diszkriminatív rendelkezéseket tartalmazó vagyon-visszaszármaztatási törvényre. Semjén Zsolt biztosította Pásztor Istvánt, hogy Magyarország mögöttük áll.
BELGRÁD: ,,MEG LEHET OLDANI A PROBLÉMÁT'. Csütörtöki ülésén a szerbiai kormány megvitatta a restitúciós törvénnyel kapcsolatos magyarországi észrevételeket. Az ülés után Slobodan Homen, a szerb kormány médiakapcsolatokért felelős koordinátora annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ,,meg lehet oldani a Magyarország észrevételei nyomán keletkezett problémát, és nem fog bekövetkezni a legrosszabb forgatókönyv, azaz hogy decemberben Budapest megvétózza Szerbia tagjelölti státusának megadását az EU részéről'. Belgrádnak addig mindenképpen tárgyalnia kell a magyar féllel.
TADIĆPÁSZTOR-TALÁLKOZÓ. Lapzártakor érkezett a hír: Szerbia elnöke, Boris Tadić hétfőn este fogadja Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét, hogy két kérdésre közösen találjanak megoldást. Elsősorban arra a problémára kell megnyugtató megoldást találni: miként lehetséges módosítani a vajdasági magyarokat kollektív háborús bűnösként megbélyegző szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, hogy az megfeleljen a vajdasági magyarságnak, Magyarország pedig ne éljen vétójogával az Európai Tanács decemberi ülésén. A másik téma a köztársasági költségvetés elfogadása a szerbiai parlamentben. A VMSZ 4 képviselője ugyanis csak abban az esetben szavaz a dokumentum elfogadására, ha a kormány elfogadja a VMSZ módosítási javaslatát, melynek lényege: Belgrád törleszti a Vajdasággal szembeni tartozásait. Ha a tartozások kifizetése megtörténik, akkor a Vajdasági Nagyberuházási Alap azonnal folyósítani tudja a pénzt azokhoz az építkezésekhez, amelyek hónapok óta állnak pénzhiány miatt.