— Ünnepségünk elnevezése jelzésértékű, hiszen a találkozó sajátos híd a falu múltja, elszármazott lakosai és az itt maradt, a falusi léttel járó küzdelmet vállaló bánátiak között. A szíve mélyén mindenki oda való, ahol született. Tamási Áron ismert gondolatát, melyet a tavalyi találkozó mottójául választottuk, az idén egy másikkal cseréltük fel. Ez pedig így hangzik: A világ vége — a világ közepe. S ez a gondolat az itt élők szívéből, törekvéseiből, a sóvirágok mezőin szorgoskodók lelkéből született. Azokéból, akik nem temetik e falvakat. Azokéból, akik jobbat, szebbet, élhetőbbet álmodnak. Azokéban, akik úgy döntöttek, a mindennapi betevőért folyó küzdelembe ma beiktatnak egy pihenőnapot, hogy találkozzanak, beszélgessenek, megöleljék egymást, ki tudja, mennyi idő után — üdvözölte a jelenlévőket Domonkos Zsanett és Papp Orsolya műsorvezető.

A találkozót megtisztelte jelenlétével Pásztor István, a VMSZ elnöke, Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, Dragan Babić, Törökkanizsa polgármestere, Újhelyi Nándor, a községi képviselő-testület elnöke és Fremond Árpád köztársasági képviselő is. 

A rendezvény kora délután főzőversennyel indult, melyre huszonkét magyarkanizsai, törökkanizsai, egyházaskéri, csókai, hódegyházai, tiszaszentmiklósi, oroszlámosi, majdányi, rábéi csapat nevezett be. Miközben ők a bográcsokkal foglalatoskodtak, s a tikkasztó nyári melegben maguk is „rotyogtak”, a futballpályán egy másfajta küzdelem folyt. Bírod-e szusszal? címmel a törökkanizsai meg a helybéli gyerekek sport- és rekreációs vetélkedőkön, ügyességi versenyeken szórakozhattak, sőt az utolsó megmérettetésbe, mely kötélhúzás volt, a főzőverseny részvevői is bekapcsolódtak. E versenyszámban az egyházaskéri asszonyok, lányok bizony legyőzték az erősebb nem képviselőiből toborzott csapatot.

Jól és jót főzni valóban érdemes volt, hiszen az első három helyezett a szervezők díján kívül megkapta a törökkanizsai Aleva Rt. értékes termékcsomagját, a fődíjat pedig, mely egy bogrács volt teljes felszereléssel, a rábéi származású Keszég Gyula jóvoltából adhatták át a nyertesnek.

A remekművek megkóstolása és pontozása után a zsűri a főzőverseny legjobbjának az oroszlámosi Rade Gojković csapatát találta. A második díjat a Csóka helyi közösség csapata érdemelte ki, a harmadik hely pedig a rábéi Vass Edekont és csapatát illette meg.

A díjátadó után a szabadtéri színpadon a vendégsereget alkalmi műsor várta, melyben fellépett a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület népdalkórusa, a Tiszafa és a Tiszavirág néptánccsoportja, a Tiszácska leánykara, a majdányi óvodások és kisiskolások, illetve Vass Rebeka és Molnár Gabriella.

A találkozó részvevőit Újhelyi Nándor köszöntötte, aki e kis falvak példaértékű összefogását hangsúlyozta, azt a törekvést, amelyet az itt élők mindannyian magukénak éreznek. 

Pásztor István, a tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke egy régen várt örömhírt is megosztott a jelenlévőkkel:

— Több mint 90 év után az út, mely Rábén véget ért, továbbvezet majd. Július 1-jén ugyanis Szerbia és Magyarország kormányfője aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében 2017-ben itt határátkelő nyílik.

A majdányi találkozó az oroszlámosi Krstić Valéria főzőtudományát dicsérő estebéddel és a késő esti órákig tartó utcabállal fejeződött be, melyen a Tresnyeváci Ászok zenekar gondoskodott a jó hangulatról.