A küldöttség a program kezdetén a három gyermeket nevelő oroszlámosi Holló Elvira családjánál járt, majd Törökkanizsán Ivković Goran és családja következett, akik öt évvel ezelőtt a Prosperitati Alapítvány segítségével vásároltak házat. A családfő elmondta, nagyon hálás, hogy a hosszú albérleti időszak után most már a saját házukban lakhatnak, ami által a négy gyermeküknek is sokkal jobb életkörülményeket sikerült teremteni. 

A körút végén ugyancsak Törökkanizsán Surinya Brigittáékat keresték fel, akiknél kilenc gyermek, valamint egy unoka lakik. A VMSZ képviselői ajándékcsomagokat hoztak a gyerekeknek, és mindhárom családdal szívélyesen elbeszélgettek.

A látogatások után Kovács Elvira hangsúlyozta, hihetetlen volt látni azt a szülőföldhöz való ragaszkodást és elszántságot, amely a ma megismert nagycsaládokra jellemző. Mindannyian azt mondták, ha nehéz is, itthon szeretnének maradni, itt tervezik a saját és a gyermekeik jövőjét.

— Úgy vélem, a Prosperitati Alapítvány hiánypótló tevékenységet végez. Három év szünet után a házvásárlásra volt a legnagyobb érdeklődés, ezért írták ki azt a pályázatot, de kiemelném, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági termelők is hamarosan jó híreket kapnak — hallottuk Kovács Elvirától.

Jerasz Anikó kiemelte, a nagycsaládoknál is azt hallották, ami minden vajdasági magyar szülő számára nagyon fontos, hogy a gyermeke az óvodában az anyanyelvén tanulja meg az első verset, vagy az elsős kisdiákot magyar iskolába írathassa, és később is az anyanyelvén folytathassa a tanulmányait — mindezt korszerű, felújított oktatási intézményekben.

— Ehhez viszont arra van szükség, hogy a jövőben is erős kisebbségi érdekképviseletünk legyen mind a tartományban, mind köztársasági szinten. Ennek köszönhetően mondhatjuk el, hogy itt, Törökkanizsán szinte az összes oktatási intézmény megújult, új közösségi és kulturális terek jöttek létre, és számos infrastrukturális beruházás valósult meg. De bármerre megyünk Vajdaságban, a legkisebb falvaktól kezdve a nagy városokig, ugyanezt látjuk. Gondoljunk csak például a felújított óvodákra és iskolákra, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karra, az újvidéki magyar művelődési központ létrehozására vagy az ösztöndíjrendszer folyamatos bővítésére. A felsoroltak mind-mind azt tükrözik, hogy a VMSZ áll ki a közösségünk mellett, ők figyelnek oda a fiatalokra és az idősekre egyaránt. Mivel ezt a jelentős gondoskodást meg kellene őrizni, nagyon fontos lenne, hogy december 17-én, köztársasági és tartományi szinten egyaránt, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőit támogassuk a szavazatunkkal.

A kampánykörút a törökkanizsai városi könyvtár dísztermében politikai lakossági fórummal zárult, melynek kezdetén Újhelyi Nándor, a Törökkanizsai Községi Képviselő-testület elnöke köszöntötte a szép számban megjelent polgárokat. Az egybegyűltek egyperces néma felállással adóztak Pásztor Istvánnak, a VMSZ nemrégiben elhunyt elnökének az emlékére.

Újhelyi Nándor bemutatta a jelenlévőket, és elmondta, nagyon büszkék arra, hogy a tartományi és a köztársasági képviselőjelöltek között öt törökkanizsai is van.

A felszólalók között volt a magyarkanizsai Kónya Róbert köztársasági képviselőjelölt, aki az oktatásról, az iskolák fejlesztéséről, a magyarkanizsai birkózóakadémiáról és a horgosi közúti határ meghosszabbított nyitvatartásáról beszélt.

Pintér Anna-Mária, aki 2020-tól tartományi képviselő volt, és jelenleg is a jelöltek között van, a szórványsors köré fűzte gondolatait, hiszen ez köti össze az észak-bánáti Törökkanizsát és a dél-bánáti Ürményházát, ahonnan ő származik. Hangsúlyozta, a VMSZ soha nem tett különbséget szórvány és tömb között, mindkettő egyformán fontos volt a párt számára, mely mindig a teljes vajdasági magyar közösséget helyezte előtérbe. Rámutatott, ezért is lenne fontos, ha a VMSZ-nek a továbbiakban is erős érdekképviselete maradna mind a tartományban, mind a köztársaságban.

Jerasz Anikó felvetette a kérdést: vajon a VMSZ-en és a Magyar Nemzeti Tanácson kívül valakinek szívügye-e még a kis létszámú magyar tagozatok megtartása? A további munka kapcsán Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gondolalát idézte: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Kovács Elvira megerősítette, november 28-án elindul a vasúti személyszállítás Szabadka és Szeged között, és elmondta a törökkanizsaiaknak, hogy azon a napon a településre látogat Lázár János magyarországi építésügyi és közlekedési miniszter. Arra is kitért, hogy a politikusok sem kedvelik a gyakori választásokat, és remélik, hogy a jövő évi önkormányzati választás után 2027-ig nem lesz újabb voksolási alkalom. De ha lenne, akkor azokon is részt kell venni, csakúgy mint a jelenlegi választásokon, mert a vajdasági magyar közösség céljainak a megvalósulásához elengedhetetlenül fontos minden szinten az erős magyar érdekképviselet. Hangsúlyozta, hogy a VMSZ listáin minden vajdasági régió képviselve van, ahol magyarok élnek, és megkérte a jelenlévőket, ha szimpatikusak számukra a VMSZ törekvései, akkor december 17-én menjenek el szavazni, és a tartományi meg a köztársasági listán egyaránt a 6-os számot karikázzák be.