A rendezvény szombat reggel szüreti felvonulással kezdődött. A bácsfeketehegyi, a kishegyesi és a törökkanizsai néptáncegyüttesekből, valamint a szabadkai Duhaj bandából és a bácsfeketehegyi tamburásokból álló menet megállt a piactéren, Lódi Gáspárnál, a kerekes kútnál, Koncz Dezsőnél és a nyári színpadnál. Az említett helyszíneken színvonalas művelődési műsort adtak elő, a néptáncé és a népzenéé volt a főszerep. Miközben a művelődési egyesületek tagjai a falut járták, addig a nyári színpad környékén mintegy harminc üst alatt gyulladt fel a tűz, és elkezdődött a birkapaprikás-főző verseny. A kishegyesi Kovalcsik Miklós bográcsában már szép színt kapott a birka, amikor megkérdeztem tőle, milyen recept alapján főzi az ízletes ételt.

— A birkapörköltet víz nélkül, a saját levében főzzük. Hagyma, egy kis zsiradék és természetesen hús kell hozzá. A hangulat reggel óta nagyon jó, hátunk mögött élő zene szól, és sok ismerőssel lehet találkozni. Fontosnak tartom az ilyen rendezvényeket, hiszen közösségépítő szerepük van, összehozzák a helybeli, a környékbeli és a testvértelepülésekről érkezetteket — mondta Miklós, aki ekkor még nem tudhatta, hogy a bírálóbizottság az ő főztjét találta a legízletesebbnek.

Felvonulás a falu utcáin

A bácsfeketehegyi Lódi Gáspár négy üstben 160 kilogramm birkát főzött.

— Nagykunsági módon készítem a birkát, tehát nem megy bele a fej és a tüdő. Víz nélkül, fonnyasztott hagymával indítunk. Amikor felforr, vizet öntünk rá, majd paprikát és egyéb fűszereket teszünk hozzá. A végén egy kis fokhagymát meg valamennyi bort adunk bele, és már kész is a jóízű birkapörkölt — mondta Gáspár.

A bográcsok között az asszonyok lángost sütöttek, melyet ingyen osztottak mindazoknak, akiknek az ínycsiklandó illatok hatására összefutott a nyál a szájukban.

— A jó lángoshoz víz, liszt, élesztő, só, egy kis cukor és munkás kezek kellenek. A lángost sajátságos, kishegyesi női fórumos technikával készítjük, ahogy a Dombos Festen is szoktuk, azzal a különbséggel, hogy a tésztát nem mi, hanem pék gyúrta be. Mi újra feldolgozzuk, gombóconként egyenként átgyúrjuk. Kezünket olajba mártva beledolgozzuk a tésztába a zsiradékot, ami fontos a tésztának — mondta Lukács Klára, a Nők Kishegyesi Fórumának tagja.

A beszélgetésbe bekapcsolódott a kishegyesi származású, jelenleg Ausztráliában élő Kancsár Ilonka is, aki szintén a lángos készítésében segédkezett. Elmondta, hogy nagyon jól érzi magát a Szüreti Napokon, jó érzés ennyi emberrel találkozni. Tagja a brisbane-i magyar klubnak, ott is besegít, ahol csak tud, de Ausztráliában a bácsfeketehegyi rendezvényhez hasonlóval nem találkozott, ott ilyet nem szerveznek.

Birkapaprikást főző csapatokkal népesült be a nyári színpad előtti tér

A Bácsér Szabad Íjászegyesület tagjai jurtát állítottak, íjászbemutatót tartottak, valamint különféle kun játékokkal ismertették meg a gyerekeket.

A Gazdakör tizenhét éve társszervezője a Szüreti Napoknak. Az eseményt a művelődési egyesület hívta életre, a Gazdakör 2002-ben csatlakozott a rendezvényhez.

— Gyűjtőszervezet vagyunk, a szőlészek-borászok csoportosulnak körénk. Aktív szőlész-borász mindössze öt található a településen, a hobbiszőlészek és a borivók száma azonban ennél több. Jómagam is hobbiszőlész vagyok, hiszen nosztalgiából kezelem a nagymamámtól örökölt kertet, és pártolója vagyok a jó bornak. Az idei szőlőtermés nem olyan, mint amilyet vártunk. A hőhullámok alkalmával gyakran olyan pára hullott a levegőből, amelyről nem lehetett megállapítani, valójában mi is. Ilyenkor gyorsan kellett permetezni, és lemosni a növényről a levegőből ráhullott párát. Azok a szőlészek, akik nagyon odafigyeltek a tőkékre, és idejében kezelték a növényt, mintegy 90 százalékos termésre számíthatnak, a cukorfokot azonban még nem tudom megmondani, az nagymértékben függ a szőlő fajtájától — ecsetelte Orosz Kálmán, a Gazdakör elnöke.

Készül a finom lángos

Fekete Andor önállóan 2005 óta foglalkozik szőlészettel-borászattal, családjában viszont már több generáció óta szeretik a bort, illetve művelik a szőlőt.

— A szélsőséges időjárás ellenére is sikeresen harcolunk a betegségekkel. Kiváló minőségű, egészséges szőlőt takaríthatunk be, mely első osztályú alapanyag a bor készítéséhez. Igyekszünk ötvözni a modern technológiát a hagyományokkal. A dédöregapámtól prést és szűrőkádakat örököltem, emellett a modern technológiát is beiktatjuk a termelésbe, hiszen a szőlőt lebogyózzuk, a fehér- és a rozé borokat reduktívan erjesztjük, oxigénmentesen, a vörösborokat pedig klasszikusan, hagyományos technológiával. Az értékesítés nem egyszerű, a jó bornak is kell a reklám. Tapasztalatunk szerint amennyit elkészítünk, annyit el is tudunk adni — mondta a fiatal gazda.

A szőlészek-borászok évértékelőjén Barcsik Márta növényvédelmi szakember egy új betegség megjelenésére figyelmeztette a gazdákat. Szerbiában több helyen felbukkant a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó amerikai szőlőkabóca, mely évente 8-10 kilométert képes haladni.

A délután folyamán népzenei koncertet tartottak, melyen Török Noémi és a Duhaj banda lépett fel, a rendezvény pedig vasárnap délelőtt istentisztelettel ért véget a református templomban.

A XLVIII. Szüreti Napokat a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyar Nemzeti Tanács, Kishegyes Község Önkormányzata és Bácsfeketehegy Helyi Közössége támogatta. A rendezvény szervezői a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület, Bácsfeketehegy Helyi Közössége, a Református Egyházközösség, a Zöld Dombok Civil Szervezet, a Bácsfeketehegyi Gazdakör és a Karatepe Kun Hagyományőrző Egyesület voltak, az esemény társszervezője pedig a Vajdasági Magyar Szövetség.

A néptáncosok öt helyszínen léptek fel (a szerző felvételei)