A szökőévben hova szökjünk?

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

A szökőévben hova szökjünk?

Február elseje, szerda van, ami önmagában még egyáltalán nem számít különlegességnek. Csakhogy ebben a hónapban hetilapunk öt számát veheti a kezébe az olvasó. De még ez sem csoda, hiszen az idén májusban, augusztusban és októberben is öt-öt Hét Napot készítünk. Ha megérjük. Maradjunk azonban az épp...

Február elseje, szerda van, ami önmagában még egyáltalán nem számít különlegességnek. Csakhogy ebben a hónapban hetilapunk öt számát veheti a kezébe az olvasó. De még ez sem csoda, hiszen az idén májusban, augusztusban és októberben is öt-öt Hét Napot készítünk. Ha megérjük. Maradjunk azonban az éppen csak elkezdődött második hónapunknál, ami szökőév lévén huszonkilenc napos. Vagyis február 29-én, szerdán jelenik meg az e havi ötödik Hét Nap.
Lássuk egy kicsit ezt a bizonyos február hónapot (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó, a népi kalendáriumban böjtelő hava), mely szabályos években 28, szökőévekben pedig 29 napos. Vagyis 2012 hivatalosan sem szabályos év. Ami nekünk már fel sem tűnik, hiszen az eltelt két évtizedünk sem volt az. Szökőév esetén a február 24-e a szökőnap. Ilyenkor a névnapok beosztása egy nappal eltolódik, vagyis a 24-ei Mátyást 25-én tartjuk és így tovább. A szökőévek beiktatása azért szükséges, mert az év valóságos hossza, ha pontosan számítjuk, 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. Ez négyévenként csaknem egy nap eltolódást eredményez, amit a szökőnap beiktatásával egyenlítenek ki. A még így is fennmaradó pontatlanságot úgy igazítják ki, hogy az évszázadok évei közül csak a 400-zal oszthatók a szökőévek. Ami azt jelenti, hogy 1600-ban és 2000-ben volt ilyen különleges év. A kivételek kivétele. És azt is, hogy mi megéltük az egyiket.
Hagyományosan februárra esik a farsang, azon belül pedig a legtöbb bál, mulatság, lakoma, de számos ünnep- és emléknap is. Itt van mindjárt február 2-a, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepnapja, annak tiszteletére, hogy Szűz Mária születése után negyven nappal bemutatta a gyermek Jézust a jeruzsálemi templomban. A szentelt gyertyának különleges erőt tulajdonítanak, például megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, de vihar, égzengés, villámlás és jégeső ellen is alkalmazzák. Ehhez a dátumhoz időjósló hiedelmek is kapcsolódnak: úgy vélik, ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint hogy a nap süssön - tartja a népi bölcsesség. A hagyomány szerint ilyenkor kell a barnamedvét figyelni, mert ha február 2-án kijön az odújából, és meglátja az árnyékát, akkor bizony visszabújik, és alszik tovább. Vagyis hosszú lesz a tél. Ami a csillagászati összegű fűtésszámláinkat tekintve cseppet sem mellékes dolog. Érdekességként mondom el, hogy más népeknél a borz, a farkas, illetve az erdei mormota tölti be ugyanezt a szerepet.
Zentán ilyenkor egy szomorú eseményre, az 1849-es véres Gyertyaszentelőre emlékeznek. A magyar történelem számos gyászos történése közül a délvidéki magyarság számára a forradalom és szabadságharc ellen felkelő szerbek által a Tisza-parti városban elkövetett vérengzés az egyik legfájóbb pont. A két hétig tartó mészárlás alatt hozzávetőlegesen 2000-2800 ártatlan embert öltek meg. Az áldozatok földi maradványai, miután az 1889-ben megkezdődött vasútépítés során napvilágra kerültek, a Felsővárosi temetőben közös sírban nyugszanak.
Februárban van még - többek között - Szent Balázs és Szent Bálint napja, valamint a rákellenes világnap, a betegek világnapja, de az anyanyelvi világnap is. Februárban született George Washington (1732), Bolyai Farkas (1775), Batthyány Lajos (1807), Orbán Balázs (1829), Munkácsy Mihály (1844), Csáth Géza (1887), Jókai Mór (1925). A számos hétköznapi emberen kívül, aki csak négyévente tud ''igazi” születésnapot ünnepelni, vannak hírességek is, akik éppen február 29-án látták meg a napvilágot. Közéjük tartozik Gioacchino Rossini zeneszerző - 1792-ben, vagyis 220 évvel ezelőtt született, vagy a száz évvel később, 1892-ben világra jövő Apor Vilmos báró, a boldoggá avatott püspök. De február 29-ei ''gyermek” Kovács Katalin olimpiai bajnok kajakozó is.
Egyébként ébredtek már az emberek február 30-ára is. 1929-ben a Szovjetunió forradalmi naptárt vezetett be, melyben a hónapok harmincnaposak voltak és a fennmaradó öt, illetve szökőévben hat pótnapot pihenőnapnak nevezték ki, amely nem tartozott egyik hónaphoz sem. Így az 1930. és az 1931. év februárja harmincnapos volt, ám 1932-ben ezt a naptárt feladták, és a hónapok náluk is visszanyerték eredeti hosszukat.
A címben feltett kérdésre pedig feleljen a költő, Gulyás József: ''van honnan szökni, / de nincs hová.”
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink