A színjátszás gyökerei a Népkörben

A színjátszás gyökerei a Népkörben

Nemcsak a néptánc és a képzőművészet szerelmesei látogatják szívesen a Népkör programjait, hanem a színház kedvelői is, hiszen amellett, hogy a központ színvonalas előadásoknak ad otthont, saját társulata is van. A népszerű Fabula Rasa Színjátszó Grund élteti tovább napjainkban a Népkör színjátszó hagyományát.

A színjátszás 100. évfordulóját ünnepli az idén a Népkör Magyar Művelődési Központ, mely igazi bölcsője a szabadkai színházi életnek. Az ünnepi programsorozat október 16-án egy alkalmi kiállítással kezdődött, mely a Népkör színjátszóinak százéves tevékenységét mutatta be. A tárlat szerkesztője Dévavári Beszédes Valéria volt. A megnyitó előtt Dudás Norbert, a Fabula Rasa tagja köszöntötte az egybegyűlteket, majd a szintén fabulás Kéri Sándor Botond olvasta fel Grecsó Krisztián egyik leghumorosabb novelláját, az Anyám első süteményét.

A folytatásban dr. Káich Katalin professor emerita mondta el megnyitóbeszédét, melyben kiemelte, hogy a nehéz körülmények ellenére a színjátszás mégis ki tudott bontakozni térségünkben.

— Egy sorsfordító pillanat bekövetkezése indította el útjára, tette lehetővé a vajdasági magyar amatőr színjátszás meghatározó jelenlétét kulturális életünkben, hiszen az I. világháborút követő változások révén térségünk a magyar államalkotó státusból nemzeti kisebbségként kellett, hogy megállja a helyét az új államalakulat meghatározta keretek között. A több mint százéves vándorszínházi hagyomány átörökítését vállalta fel a magyar nyelvű amatőr színjátszás, miután egyértelművé vált, hogy hivatásos magyar színház megnyitásához nem járul hozzá az SZHSZ Királyság adminisztrációja. Ez idő tájt majd minden városban, de a falvakban is egyletek, dalárdák, egyesületek alakultak, melyek a magyar nemzeti kultúra ápolását, megőrzését voltak hivatva szolgálni. A színjátszás identitástudat-megőrző jellege kétségtelenül nagyban hozzájárult ahhoz, hogy rövid időn belül a dalárdákkal karöltve a színjátszást felvállaló egyesületek a vajdasági magyarok kulturális életének szükségszerű és elengedhetetlen megnyilvánulásává váljanak. A két világháború közötti mozgalomban élen járt a szabadkai Népkör.

A kiállítás megtekintése után Török Péter Tuladunai című népszínművét adta elő a bácskertesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Sturcz József színjátszó csoportja. A szervezőktől megtudtuk, hogy azért a bácskertesiekre esett a választásuk, mert a település az idén szintén a 100 éve tartó színjátszást ünnepli.

Október 17-én Szigligeti Ede Liliomfi című zenés játékát vitte színre a szenttamási Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubja. Október 31-én pedig, 18 órai kezdettel egy kerekasztal-beszélgetés várja az érdeklődőket, melyet Ágoston Pribilla Valéria vezet. A beszélgetés A műkedvelők lehetőségei az új évezredben címet viseli. A szervezők sok szeretettel várják az érdeklődőket.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink