A Pillanatképek 75 év távlatából című fotós összeállítást Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója nyitotta meg.

— Legyenek büszkék a kis falujukra, a felmenőikre, magukra, a hozzátartozóikra, mert a szikes talajban is nő virág, mely szívós és életképes, olyan, mint a kiállítás fotóiról visszaköszönő emberek. Elszántak, áldozatkészek, akik szívből, lelkesedéssel ápolták magyar kultúrájukat a kisebbségi létben is. Együtt növekedtek, gyökeret eresztettek és szárnyat bontottak közös erővel, egymásra figyeléssel a közösségért — kívánta a jelenlévőknek Kormányos Katona Gyöngyi, aki a kis, bánáti falu művelődési életének alakulását is áttekintette az 1894-ben létrejött Polgári Kör, majd az Ady Endre ME 1948-beli megalakulását érintve napjainkig.

Tóth Zoltán és Benyócki Sára

Az ünneplőket Benyócki Sára, az egyesület elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Tóth Zoltánnak, aki Szaján Helyi Közössége Tanácsának elnökeként fordult az egybegyűltekhez.

— Büszkeség tölti el szívünket, és hatalmas sikerként éljük meg, hogy Szaján — ahogy Faragó Árpád fogalmazott: a bánsági szórványvilág egyik csodálatos gyöngyszeme — egy olyan művelődési egyesülettel büszkélkedhet, amely hetvenöt éves, s amely a történelmi, társadalmi viharoknak sokszor ellenállva, töretlenül végezte és végzi küldetését, munkálkodik és küzd kultúránk, hagyományaink és értékeink megtartásáért, továbbörökítéséért, közösségünk és nemzetünk megmaradásáért — hangsúlyozta Tóth Zoltán, aki kiemelte, a település életében mindig nagy jelentőséggel bírt a művelődés, a néptánc, a népi énekek gyűjtése és éneklése, a népzene művelése, az amatőr színjátszás, a hagyományápolás.

Juhász Bálint, a VMSZ Intézőbizottságának elnöke szerint a kis közösségek életében mindig nagy eseménynek számít egy-egy évforduló, jeles alkalom, mely az itt- és a megmaradásukat jelképezi a szülőföldjükön. Beszédében kiemelte a szajániak lelkesedését és a tenni akarásukat, megemlítette a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóját, melynek Szaján már kétszer volt a házigazdája, az aratóünnepségeket, a Szent István-napi rendezvényeket, a népzenei és a néptánctábort.  

— A szajániaknak van kitartásuk, és azt kívánom, hogy továbbra is folytassák az eddigi értékmentő és értékteremtő munkát, legyen erejük tenni a közösségért, annak formálásáért és megtartásáért.

Az ünnepi műsorban fellépett Szabó István és Nagy Alex versmondó — utóbbi Benyócki Árpáddal egy bohózatban is szerepelt —, a Pipacs és a Bokréta néptánccsoport, Fendrik Hédi szólista, a bácsgyulafalvi Jártatós citerazenekar, Árpádhalom testvértelepülés műkedvelői, valamint a helyi Móra Károly Általános Iskola tanulói.

„Fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel, s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkezel” (István Imre egykor Szajánban szolgálatot teljesítő plébános gondolata).

Lábadi Zoltán és a Dinovizija felvételei