A szépasszony-völgyi kápolna

A szépasszony-völgyi kápolna

Épített örökségeink nyomában

Gondolatindító: „Végül azonban Szeplőtelen Szívem győzedelmeskedni fog” (Fatima, 1917. július 13.)

 

Az Irgalmas Nővérek Társulatának neogótikus stílusú kápolnája, a Mária Szeplőtelen Szíve-kápolna 1903-ban épült. Egerben jártunk.

„A nővérek közül mintegy 10 fő nem a beteggondozással foglalkozott. Az ő feladatuk a Szépasszony-völgyben lévő szőlő- és kertművelés, állattartás volt. Innen biztosították a rend tagjainak az önfenntartáshoz szükséges élelmiszerellátást. A Szent Vince alapította rendet (ahogy az összes szerzetesrendet) 1950-ben feloszlatták, a környező földek más kezekbe kerültek, de a kápolna átvészelt minden megpróbáltatást. A nővéreknek a mai Villa Völgy helyén lévő épület volt az otthonuk a kápolna mögötti területen. A kápolnát hat csodás üvegablak díszíti, mely a három magyar szentet, Erzsébetet, Imrét és Istvánt, valamint a Szent Család tagjait és a rendalapítót, Páli Szent Vincét ábrázolja. A hat ablak, a leghíresebb magyar ablakfestő, [a budapesti] Palka József alkotása, aki a XIX. század végétől a XX. század közepéig dolgozott. Mintegy hatszáz műve maradt fenn, többségük egyházi épületet díszít. A kápolna külső oldalán, a főbejárattól jobbra, üvegfal mögött a megkötözött, tövissel koronázott Jézus szobra látható, mely a rend szimbóluma volt.”


A szerző felvételei

A szépasszony-völgyi kápolna tornyában két harang van. A kisharang alsó átmérője 612 mm, tömege 150 kg körül jár. Díszítései közül, mintegy példaképként a szolgáló szeretetnek, az ülő Jézus előtt térdelő Mária Magdolna került az irgalmasok harangjára. A nagyharang alsó átmérője 752 mm, tömege 200 kg. Szent János apostol és evangélista, az Egri Főegyházmegye védőszentje tiszteletére lett fel szentelve. A nagyharang — kézi meghúzás által — ma is használatban van.

Egyébként mindkét bronzharangot Sopronban, a Seltenhofer Frigyes fiai császári és magyar királyi udvari harangöntők műhelyében öntötték 1903-ban. A Seltenhofer család tagjai több generáción át működtették műhelyüket. A harangöntő gyárat egy 1945. március 4-ei bombázás elpusztította, és a háború után már nem építették, illetve indították újra.

S igen, az a bizonyos betyárbecsület! Mindezen vonatkozó — szó szerint idézett —, illetve átmesélt sorokat egy Kerékgyártó József nevű helytörténész gyűjtése nyomán lejegyzett, majd 2011. augusztus 21-ei keltezéssel közkinccsé tett ismertetőről kölcsönöztem. A kápolna átriumának faláról, ahol mindez német, angol és lengyel nyelven is megtalálható.

Jó lenne beljebb is térülni, körülnézni egy kissé, s néhány minuta erejéig fohászkodva megpihenni a padok között… Ebbéli szándékunk sajnos immár második nekifutásra is csupán óhaj marad. Dacára annak, hogy ezúttal történetesen nemcsak nyáridő, de egyúttal szombati nap is vala. Azon üdő, amikor — június és szeptember között, 15-től 18 óráig! — a kápolna látogatható. Tudom, sete kifogásnak tűnik utólag bármilyen magyarázkodás, viszont reánk akkor és ott egy hetekkel korábban felvállalt szüreti kaláka várt.

Talán legközelebb. Jövőre. Vagy ki tudja!


Még több kép!▼

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A szépasszony-völgyi kápolna
Riport
A szépasszony-völgyi kápolna
Riport
Facebook

Támogatóink